|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 58 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: VR (Vatra Românească) 1989. december 26.A CFSN határozata értelmében Petre Romant kormányfővé nevezték ki. Nicolae Militaru, az új védelmi min., a Hadsereg hatáskörébe utalta a korábbi Belügymin. fegyveres alakulatait is (Milícia, Securitate). Mivel a kormány ideiglenes jelleggel bírt, a minisztereket egyenként nevezték ki. Néhány fontosabb név: V. A. Stănculescu (nemzetgazdasági min.), Sergiu Celac (külügy), Andrei Pleşu (művelődésügy), Mihai Şora (tanügy). Az RTV elnöke Aurel Dragoş Munteanu lett.Marosvásárhelyen ro. és m. értelmiségiek aláírták a Barátság platform megbékélést hirdető kiáltványát. Az aláírók között szerepelt Radu Ceontea és Grigore Ploeşteanu, akik egy nappal később részt vettek a Vatra Românească (VR) megalakításában is. [Kincses 1: 21.] Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban köszöntötte az új román vezetőket, akik ismételten megköszönték Magyarország segítségét és szolidaritását. 1989. december 27.A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”. Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04) 1990. január 19.A Le Quotidien de Paris cikkét idézte a Háromszék (márc. 30.), melyben Octavian Chivu, a szervezet egyik alapítója mesélt a VR Szervezet (Uniunea VR) megalakulásáról: „Idén január 18-ról 19-re virradó éjszaka, azután, hogy Miterrand elnök mit mondott budapesti sajtóértekezletén, megalakítottuk a Vatra Româneascát.” Miterrand akkor a trianoni szerződés nem éppen tökéletes voltára utalt. (Vesd össze: ]891227) – Az újságíró hozzátette, hogy a szervezet nagy befolyással bír, a kormány bírálni sem meri; egyesek tudni vélik, hogy a VR mögött a Vasgárda és/vagy a Securitate áll.A temesvári bíróságon bejegyezték a Temesvár Társaságot (Socitetatea Timişoara). 1990. január 25.Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz). Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József. Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. március 4.Gyulafehérváron a VR nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. (→ 1990.03.07)1990. március 7.Marosvásárhelyen, kétnapi eredménytelen tárgyalás után, ülősztrájkot kezdtek az OGyI m. hallgatói, mert az Okt. Min. elutasította követeléseiket: külön keretszám a m. anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetemi szenátusban, a teljes értékű m. oktatás helyreállítása. (→ 1990.03.10)Sepsiszentgyörgyön megalakult a VR Kovászna megyei szervezete. 1990. március 10.Az RMDSz OIB elnöksége – a kölcsönös megismerés jegyében – megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, szövetségek (pl. PNTCD, PNL) vezetőivel. Az RMDSz nyílt találkozót javasolt a VR vezetőivel, március 17-re, Bukarestben.Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter (Horn Gyula, ill. Eduard Sevardnadze) aláírta a szovjet csapatok teljes kivonását szentesítő okmányt. (→ 1991.06.19) Kolozsvárott választmányi ülést tartott az EMT. A KMDSz néma tüntetéssel fejezte ki egyetértését a marosvásárhelyi diáksztrájkkal. (→ 1990.03.07) 1990. március 14.Kovásznán is megalakult a VR. Ugyanaznap éjjel meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát.Az FMP újabb, tisztázó szándékú nyilatkozatot tett közzé. A párt ügyeiről Kocsis Sándor nyilatkozott. A legújabb helyzet szerint három alelnök (Kocsis Sándor, Dudás László, Lőrincz Pál) áll a menesztett Vincze János helyett. Titkár: Veress Berkesi Károly. Vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. [RMSz, márc. 14.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.02.28, 1990.07.03) 1990. március 15.A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot. A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12). 1990. március 16.A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is.1990. március 17.Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30) Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. március 18.Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság. A KJNT tisztikara: Pozsony Ferenc (eln.), Salat-Zakariás Erzsébet (titkár); szakosztály-vezetők: Gazda Klára (tárgyi néprajz); Könczei Csilla, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos (szellemi néprajz); Nagy Olga (társadalom-néprajz), Bardócz Sándor (ifjúsági tagozat).Domokos Géza kifejtette: a ro. sajtóban sorozatban megjelenő magyarellenes cikkek az RMDSz lejáratására törekszenek. A háttérből irányított provokációk közvetlen célja, hogy a magyarság által kivívott kevés eredményt is visszavonhassák. A hatalom – cinkos hallgatásával – támogatja a VR ugyancsak átlátszó szándékát. [RMSz, márc. 18. 1990. március 22.A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02) Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09) 1990. április 21.Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra. Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. 1990. április 24.Bukarestben, a tüntetések harmadik napján, az ideiglenes parlament ülésén csavargónak („golan”) titulált tüntetőket gumibotokkal kergették szét a rendőrök. A decemberi véres események óta ez volt az első alkalom, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodott a tüntetők ellen. A tüntetések folytatódtak. (→ 1990.05.01, 1990.06.13)Temesvárott megalakult a VR megyei szervezete. 1990. május 4.Marosvásárhelyen – 34 megye képviselőinek jelenlétében – megkezdődött a VR első orsz. értekezlete. Az értekezleten megjelent Octavian Stănăşilă okt. min.-helyettes, aki biztosította a résztvevőket, hogy nem lesz m. ny. felsőoktatás. A vezetőség: eln.: Radu Ceontea, aleln.: Iustinian Petrescu, Vasile Rusu.Az EREK püspökévé választotta Csiha Kálmánt. (→ 1990.06.29) A Valóság „Sokarcú igazság – egynyelvű vádlottak” címmel riportot közölt a marosvásárhelyi események nagyernyei m. áldozatairól, akik megpróbálták megállítani a buszokon szállított ro. „rendcsinálókat”. Egyikük meghalt, többen kórházba kerültek. 1990. május 31.Az Írószövetség bukaresti választmányi ülésén Octavian Paler felolvasta a kormányhoz intézett felhívást, melyet 150 író látott el kézjegyével, hogy kezdjenek párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal.Az RMSz a VR temesvári gyűléséről tudósított. A riporternek a legképtelenebb állításokkal kellett szembesülnie. A Kisgazdák Lapja májusi száma Búzás Lászlóval, az RMKgP elnökével készített interjút, melyből megismerhettük Búzás életútját és a párt terveit. Washingtonban megkezdődött Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója. (Újabb találkozó: Helsinki, 1990. szept. 9.; Moszkva, 1991. júl. 30-31.) (vesd össze: 891202) 1990. június 7.Moszkvában, a Varsói Szerződés (VSz) Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSz feloszlatását.Az RMSz Serafim Duicu levelét közölte, aki Tőkés püspököt támadta az amerikai körúton mondottakért. (→ 1990.04.06) Demény Lajos tanügymin.-helyettest, marosvásárhelyi útja során a helyi FSN és a VR képviselői megakadályozták abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának. Az RMDSz-szenátorok Petre Romanhoz intézett tiltakozó levelét az RMSz jún. 12-én közölte. 1990. július 9.Kolozsvárott a m. oktatás elleni nagygyűlést tartott a VR, melyen Gh. Ştefan tanügymin. is felszólalt. (→ 1990.07.12)1990. július 11.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
