Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 271 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 261-271
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. január 1.

Január 1-jén Ro. lakossága 20 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka a kivándorlás.

1991. január 2.

Rigában, a Lettország függetlenségét kikiáltó népfrontos kormány elleni puccskísérlet során, a szovjet különleges alakulatok is beavatkoztak, de vállalkozásuk – több halálos áldozat és mérhetetlen pusztítás árán – megbukott. (→ 1991.01.12)

1991. január 5.

Szőcs Géza főtitkár közölte a sajtóval: az RMDSz nem lép koalícióra ellenzéki pártokkal.

György Sándor állomásfőnök kétnyelvű feliratot tétetett a gyergyószentmiklósi állomás épületére. Az intézkedést követően rengeteg fenyegető telefont kapott (rendőrség, katonaság, vasúti főnökség), de György nem engedett. [RMSz, 1994. febr. 2.] ● [Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a közvélemény és a hivatalos szervek elfogadják a kétnyelvű feliratokat. A vasútállomásokra csak 13 (!) év után kezdték sorozatban kitenni a táblákat.]

1991. január 6.

Madéfalván tízezres tömeg emlékezett a Siculicidium évfordulójára.

1991. január 7.

Parlamenti bizottság alakult, mely megkezdte a Hargita és Kovászna megyéből 1989. dec. 22. után elvándorolt románok kihallgatását. [Az ún. Har–Kov-ügy.] (→ 1990.11.02)

Andrei Pleşu műv. min. ismertette lemondásának okát (→ 1990.12.31). Szerinte Mihály, volt királynak vissza kell kapnia ro. állampolgárságát. Utóbb Pleşu visszavonta a lemondását. [Szabadság, jan. 8.]

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 c. könyvét a ro. vámhatóságok ismételten nem engedték be az országba. Közölték, hogy 1991. jan. 1-jével életbe lépett az a kormányhatározat, mely szerint könyvsegélyeket csak akkor lehet behozni, ha előzőleg azt a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. (→ 1991.01.09)

1991. január 8.

Az RMDSz elnökségi munkaülésén bejelentették: támogatják Temesvár sztrájkoló munkásait; szorosabb kapcsolatot kezdeményeznek a nyugat-európai politikai tömörülésekkel.

„Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel aztán megfojtja a románokat” – nyilatkozta Radu Ceontea a VR elnöke a Baricada c. lapnak. További részletek: „Az elején féltünk az RMDSz-től. Ezt a »mozgalmat« már nem tekinthetjük ellenfélnek, mert a végét rúgja. (…) A VR támogatja a katonai kormányzás gondolatát.” [RMSz, jan. 8.]

1991. január 9.

1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]

Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.]

Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.]

1991. január 11.

Az 1991-es esztendő a „m. terrorizmus elleni harc éve” – közölte a România Mare c. hetilap.

1991. január 12.

Kormányellenes tüntetés volt Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre.

Az RTV katonai adásában Paul Cheler tábornok, az 3. sz. (Erdélyi) Hadsereg parancsnoka hangsúlyozta, hogy közvetlennek tartja az ország fenyegetettségét. Nemzetellenes mozgalomnak tüntette föl a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a „cserkész” szót, elhallgatván, hogy a nemzetközi mozgalom részeként ro. cserkészet is létezik. [Szabadság, jan. 19.] (RMCsSz; ]910328)

Litvánia fővárosában, a lettországihoz hasonló eset (→ 1991.01.02) alakult ki, de nyugati nyomásra Gorbacsov – két nap után – visszarendelte a különleges alakulatokat.

1991. január 14.

Királypárti tüntetés volt Kolozsvárott. A két vezérszónok Doina Cornea és Călin Nemeş volt. (Nemeş volt az, akit 1989 decemberében géppisztolysorozat terített le, de ő – csodával határos módon – túlélte a sérülést.)

1991. január 15.

Az Amnesty International az emberi jogok Romániában történő tiszteletben tartásáról szóló jelentésében kitért az 1990. márciusi, marosvásárhelyi és júniusi, bukaresti véres eseményekre. Az Amnesty International 1990. ápr. 17-én kérte a ro. hatóságokat, hogy készítsenek jelentést a marosvásárhelyi eseményekről, de a jelentést még 6 hónap után sem tették közzé. [Szabadság, jan. 15.] (→ 1991.01.16)

1991. január 16.

A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)

A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus.

Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok.

Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.]

1991. január 17.

Kitört az Öböl-háború: Irak lerohanta Kuvaitot. Másnap az RMDSz Elnöksége nyilatkozatban ítélte el az agressziót.

Radu Ceontea tiltakozó beadványt terjesztett a parlament elé, melyben új jelentést követelt, mert a VR szerint az előző nap felolvasott jelentés (→ 1991.01.16) nem felel meg a valóságnak.

1991. január 18.

Radu Necula vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak a márciusi 19–20-i (Marosvásárhely) és június 13–15-i (Bukarest) események hivatalos jelentéseit. [RMSz, jan. 18.]

A Népújság a gyűlöletkampány további eseteiről számolt be. Több m. személyt ok nélkül bántalmaztak.

1991. január 19.

Kolozsvárott megtartotta első orsz. közgyűlését a Bolyai Társaság.

Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pált, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak. A vád ellene: belerúgott a földre esett román tüntetőbe, Mihai Cofariuba. – A m. áldozatok gyilkosai továbbra is szabadlábon vannak – hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)

1991. január 21.

Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.

A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.]

A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.]

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést.

Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.]

1991. január 23.

Marosvásárhelyen tartották az FMP 5. orsz. konferenciáját. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a m. politikai szervezetek lépjenek koalícióba egymással. Sófalvi Györgyöt megerősítették elnöki hivatalában, Kiss Kálmánból társelnök lett. Az elnökség tagjai: Kollár József, Enyedi Miklós, Kiss József. (→ 1990.11.17)

1991. január 25.

Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.

A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21)

Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.]

1991. január 26.

A BMDSz (→ 1989.12.23), Temesvárott tartott ülésén arról döntött, hogy a jövőben az RMDSz Temes megyei szervezete lesz a nevük.

Sorin Roşca-Stănescu szerint a Mânzatu-jelentés elrejti az igazságot. [RMSz, jan. 26.] (→ 1990.08.02)



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 261-271




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998