Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: VR (Vatra Românească)

1993. február 6.

Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.]

1993. április 5.

Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]

Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.]

1993. július 14.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]

Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]

A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.]

1994. február 1.

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]

A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]

Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. február 9.

Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]

A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.]

Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.]

1994. szeptember 15.

Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)

A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.]

1995. szeptember 9.

Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.]

1996. április 13.

Iliescu elnök elutasította Zeno Opriş nyílt levélben közzétett kérését, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé tenné az etnikai alapon szerveződő pártok működését. Az elnök egyrészt megértéséről biztosította a VR-t, másrészt kifejtette, hogy „nem mindig a látható veszélyek a legnagyobbak”. [Szabadság, ápr. 13.]

Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy – ezt a tervezetet is munkaanyagként használva – fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.]

1996. július 22.

Az RMDSz nyilatkozatban állt ki a ref. világtalálkozó mellett, elutasítva a betiltásra vonatkozó kísérleteket. [Táj., júl. 22.]

Nagyvárad polgármestere és a városi rendőrfőnök találkozott a KREK vezetőivel és segítségüket ajánlották fel a ref. világtalálkozó ügyében. [RMSz, júl. 25.]

Hetedik alkalommal nyílt meg a bálványosfüredi nyári szabadegyetem, amelyet az RT, a Pro Europa Liga és a Fidesz szervezett. Az első nap száznál több fiatal hallgatta az előadókat: Orbán Viktort, Horia Mircea Rusut (PL’93), Adrian Severint (PD), Markó Bélát. [Háromszék, júl. 23.] (→ 1996.07.27)

Marosvásárhelyen tartották a VR orsz. értekezletét, ahol Zeno Opriş, a szervezet elnöke RMDSz-ellenes összefogásra szólította fel az elnökséget, a kormányt, az ortodox egyházat, a hadsereget és a belügyet. [RMSz, júl. 23.]

1996. december 20.

Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]

A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.]

Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.]

1997. március 3.

Az OT úgy döntött, hogy az RMDSz részt vesz a jan. végén kormányrendelettel létre hozott új, konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). Az új CMN nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. [RMSz, márc. 5.]

Radu Vasile megnyugtatta a király látogatásától megrettent polgárokat: a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. [Szabadság, márc. 4.]

A VR kezdeményezésére tucatnyi nacionalista szervezet képviselői gyűltek össze, hogy „megvédjék a nemzeti méltóságot”. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – az ukrán–ro. alapszerződésben – le akar mondani a területi követelésekről. [RMSz, márc. 6.]

1997. augusztus 22.

Nemzeti gárdák létrehozását követeli erdélyben a VR, hogy a magyarok ne vásárolhassák fel az itteni vállalatokat és az altalaj kincseit. [BL, aug. 22.]

1999. december 23.

Ion Iliescu a VR vásárhelyi kongresszusán bejelentette, hogy a PDSR választási szövetséget kötött a VR-rel. [RMSz, dec. 23.]

2000. február 28.

Az amerikai külügymin. által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Ro.-ra nézve nem tartalmaz súlyos kritikát. A kisebbségekről szóló fejezet kitért arra, hogy az 1996-os ro.–m. alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. A vallási részben szó esik az ortodox dominanciáról és arról, hogy lassan halad az erős diszkriminációnak kitett gör. kat. egyház vagyonának visszajuttatása. [Szabadság, febr. 28.]

Nagyváradon megalakították az Erdélyi M. Bábos Céhet, a bábosok érdekvédemi tömörülését. [Krónika, febr. 28.]

Marosvásárhelyen ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a VR, ahol a 3000 résztvevőnek fölolvasták Ion Iliescu üzenetét, majd Lazăr Lădariu képviselő méltatta a VR szerepét: „Marosvásárhely a románok szenvedésének fővárosa, ahova, ha nem létezett volna a Vatra, ma már csak útlevéllel jöhetnénk.” [UH, márc. 2.]

2000. február 29.

Kerekes Károly a képviselőházban pol. nyilatkozatban ítélte el a VR évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásait, amelyek semmiben sem különböznek a 10 évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Az európai integrációt gátoló megnyilvánulásokkal szemben nem maradhat közömbös a politikai elit. [Táj., febr. 29.]

Debrecenben a h. t. m. diákok magyarországi jelenlétéről és oktatásáról tartottak fórumot; a m. állam abban a reményben támogatja a h. t. m. diákok oktatását, hogy azok szülőföldjükön kamatoztatják majd a tudásukat, de 90%-uk az anyaországban marad az oklevél megszerzése után. [SzFÚ, febr. 29.]

2004. január 12.

A VR kb. 200 fős tüntetést szervezett Aradon a Szabadság-szobor felállítása ellen. [Szabadság, jan. 12.]

Izraelben a ro. emigránsok szervezetei amiatt tiltakoznak, hogy a köztudottan antiszemita érzelmű C. V. Tudor Brassóban szobrot akar állítani Jicák Rabin egykori miniszterelnöknek. [Népújság, jan. 12.] (→ 2004.01.16)

A Ro.-i önálló m. iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a m. fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el Marosvásárhelyen, az erdélyi m. középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Az RMPSz-en belül megalakult az Iskolaigazgatók Tanácsa. [Népújság, jan. 12.; RMSz, jan. 12.; Szabadság, jan. 12.] ● [Krónikás – ismerve az erdélyi magyarság általános anyagi lehetőségeit – úgy véli, hogy semmilyen háttere nincs az „önálló m. iskolai hálózatnak”. Például Csernakeresztúron az egyik tanítót a helyi pap fizette egy évig, mert sem a szülők, sem az RMDSz nem tudta vállalni ezt az áldozatot.]

Nagyenyeden a fekete vízkeresztre emlékeztek; 1849. jan. 8-án a Szigethegység ro. jobbágyai – Axente Sever és Prodan Simion pópa vezetésével – lekaszabolták a városban maradt öregeket, asszonyokat és gyermekeket, majd további három napig fosztogattak és gyilkoltak a környéken. A megemlékezésen megkoszorúzták a vártemplomi tömegsírt. [NyJ, jan. 12.; Szabadság, jan. 14.]

2004. január 24.

Tabajdi Csaba – Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről c. politikai esszéjéről szólva (Heti Válasz, jan. 16.; Élet és Irodalom, 3. sz.) – hangoztatta: egyre több embert foglalkoztat a magyarság megosztottsága, „a hidegpolititikai polgárháború, az acsarkodás és a gyűlöletkeltés nemcsak egyre nehezebben viselhető el, hanem egyre inkább veszélyezteti Mo. nemzetközi pozícióját is.” Egy megosztott ország nem lehet hatékony sem a kül-, sem a belpolitikában. [Népújság, jan. 24.]

Puskás Bálint úgy véli: az autonómiára vonatkozó törvénytervezet azért fog megbukni a parlamentben, mert egyetlen ro. párt sem támogatja azt. [Népújság, jan. 24.]

Tőkés László levélben fordult Medgyessy Péterhez az Ady-emlékhely ügyében (→ 2003.02.10, 2003.05.17, 2003.08.02), a ’kultúra és Ady emléke elleni merénylet’-nek nevezve azt, hogy az emlékhelyet Nagyváradon építteti föl a Mecénás Alapítvány, abból a pénzből, amit eredetileg a KREK pályázott. [Krónika, jan. 24.] (→ 2004.06.01)

Aradon – a ro. fejedelemségek egyesülésének ünnepén – újabb tüntetést szervezett a VR. A 150 főnyi tömeg megmozdulásától a PRM elhatárolódott, mondván, hogy a hangoskodással kísért tüntetés igen káros az ország szempontjából. [Szabadság, jan. 26.]

2004. április 21.

Kerekes Károly javaslatára a képviselőház elfogadta az 1940. szept. 6.–1946. márc. 6. között etnikailag üldözött személyek egyes jogairól szóló 105/1999. sz. kormányrendeletet módosító törvénytervezetet. Ennek értelmében – ha a szenátus is egyetért – bővül a kárpótoltak köre és nincs határidőhöz kötve az igénylés benyújtása. [Népújság, ápr. 21.] (→ 2004.06.23)

Ferencz Csaba és Csapó I. József egyaránt elutasította, hogy az SzNT részt vegyen az RMDSz által meghirdetett konzultációban (→ 2004.03.26). [Szabadság, ápr. 21.]

Az „adok, hogy adjál”-elv érvényesült Kolozsvárott: az RMDSz-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a VR-nek és az Avram Iancu Egyesületnek, cserében a ro. tanácsosok hozzájárultak a m. iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. [Szabadság, ápr. 21.]

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alakból álló szoborpark fölállítását kezdeményezte a város főterén. [HN, ápr. 21.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998