|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 39 találat | lapozás: 1-20 | 21-39 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: SzET (Szövetségi Egyeztető Tanács) 1994. június 18.Kolozsvárott megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács (SzET), amely az RMDSz keretén belül szövetségi szinten társult és vele együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. A SzET Állandó Bizottságának (ÁB) elnöke: Csávossy György, aleln.: Szőcs Judit, titkár: Gergely Csaba. A szakbizottságok vezetői: Cs. Gyímesi Éva (oktatás és tudomány); Balogh Ferenc (közművelődés és művészet); Vincze Mária (gazdaság); Dávid Gyula (sajtó és könyvkiadás); Csirák Csaba (egészségügy és szociális kérdések). – A SzET első nyilatkozata rögzítette: a tanügyi törvény tárgyalása azt jelzi: nincs meg a politikai akarat a kisebbségi oktatási rendszer megteremtésére. [Táj., jún. 20.] (→ 1994.11.26)1994. szeptember 14.Vincze Mária (SzET gazdasági szakbiz.) vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Kifejtette: nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Várható az agrárválság elmélyülése, ugyanakkor fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére. A munkanélküliség növekedése miatt az átképzési lehetőségekre is idejében gondolni kell. [RMSz, szept. 14., 15.]Bukarestben vasgárdista tüntetésen Corneliu Zelea Codreanu születésnapjára emlékeztek. Sokak szerint 1989 óta ez volt a legnagyobb fasiszta demonstráció. [BN, szept. 15.] 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1994. november 26.Kolozsvárott zajlott a SzET (→ 1994.06.18) első munkaülése, ahol az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg. [RMSz, nov. 29.]Ro.-ban új útlevelet rendszeresítettek, amelyben 3 nyelven szerepel a „nemzetisége” szó. A nyugati államok nem tesznek különbséget a „nemzetiség” és az „állampolgárság” között, de a m. és a ro. nyelv (naţionalitate – cetăţenie) megkülönbözteti a két fogalmat. Az RMDSz interpellálása nyomán Meleşcanu külügymin. elismerte a tévedést, ezért az útlevelekben a kitöltéskor beírták: „naţionalitate = cetăţean român”. [ÚM, nov. 26.] 1995. november 4.A SzET kolozsvári ülésén az anyanyelvű oktatással kapcsolatos tennivalókat összegezték a résztvevők. Az oktatás minőségi reformja, az egyházi iskolák visszaszerzése, az önerős oktatás intézményrendszerének kialakítása volt napirenden. A résztvevők megbízták a SzET oktatási bizottságát, hogy összegezze a tennivalókat és cselekvési programokká átdolgozva indítsa el azokat. [RMSz, nov. 6.]1996. március 2.A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.] A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11) Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.] 1996. július 2.Kolozsvárott gyűlésezett a SzET, ahol tk. azt javasolták, hogy az RMDSz állítson saját elnökjelöltet az orsz. választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SzET elnökévé (aleln.: Király István, titkár: Köllő Dávid). Levélben fordultak az Országgyűléshez, amelyben azt sérelmezték, hogy a m. közoktatási törvények módosításakor elutasították azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a h. t. magyarok is részt vegyenek a m. közoktatás formálásában. A javaslat intézményesítette volna azt a támogatási rendszert, amelyet Mo. 1992 óta biztosít a tárca költségvetésében az utódállamok magyarságának. [Táj., júl. 3.]Drasztikus áremeléseket vezettek be: a kenyér 52%-kal drágult (250 lejről 380-ra), a villanyáram és a távfűtés 58%-kal, az üzemenyag 32%-kal (a benzin literje 750-ről 990-re nőtt, a gázolaj 500-ról 680-ra). (1 $ = 3063 lei) [SzFÚ, júl. 2.] 1996. szeptember 6.A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)1997. február 2.A SzET kolozsvári ülésén a felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. Az ülésen meghallgatták az IKA romániai alkuratóriuma és szaktestületei jelentését. [Táj., febr. 3.]Kolozsvárott elhunyt Kelemen Árpád tanszékvezető professzor, az MVSz Orsz. Tanácsa és a SzET tagja. [Szabadság, febr. 4.] 1997. április 4.A BBTE 187 ro. tanára írásban tiltakozott az oktatás etnikai alapú elkülönítése ellen. [Szabadság, ápr. 4.]Niculae Cerveni a párt kolozsvári székházában közölte, hogy egyesült a PNL-CD és a PL’93. [Szabadság, ápr. 5.] Bihar megye m. többségű települései közül Nagyszalonta volt az első, ahol a városi tanács határozatot hozott a kétnyelvű helységnév-táblákról. A prefektus felszólította a testületet: vonja vissza a határozatot; a testület elvetette a prefektus érveléseit. [RMSz, ápr. 4.] Elhunyt Zonda Attila, az RMDSz Maros megyei elnöke. [Táj., ápr. 4.] A SzET ülésén Markó Béla tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű pol. kérdésekről. Az egyetem ügyében elmondta: a koalícióban egyetértés van az anyanyelvű felsőfokú oktatás szükségességéről, a vita tárgya csupán az, hogy az önálló m. egyetem miként viszonyuljon a BBTE-hez. Markó nem lát ellentmondást az önálló m. egyetem és a BBTE keretében tovább élő m. tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi felsőfokú oktatási hálózat között. A testület megerősítette Jakab Gábort a M. Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a HTvKa kuratóriumi tagságában. [Szabadság, ápr. 5.] 1997. június 21.A SzET kolozsvári ülésén Markó Béla elmondta: a NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok; a közigazgatási törvény kompromisszum eredménye (a javasolt 10% helyett csak 20%-os kisebbségi létszám esetén fogadják el a kétnyelvűséget a helyi közigazgatásban); a tanügyi törvény módosítása sem sikerült az elképzelések szerint: ennél többet nem lehetett elérni. A vitában a szövetségi elnök visszautasította a vádakat, miszerint az RMDSz cserben hagyta volna az egyházakat: a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. [Szabadság, jún. 23.]Szintén Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz kormányzati tisztviselői. Markó Béla elmondta: az ellenzéki obstrukció miatt valószínűleg nincs esély a tanügyi törvény módosításait a parlamentben megszavazni, ezért azt is kormányrendelettel kell megoldani. [Szabadság, jún. 23.] Székelyudvarhelyen ismét Sófalvi László alpolgármester lett a területi RMDSz elnöke. [Táj., jún. 25.] A PDSR elnökéül ismét Ion Iliescut választották, első alelnök Adrian Năstase maradt. Teodor Meleşcanu és négy társa kilépett a pártból. [RMSz, jún. 23.] 1997. október 3.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16) Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.] 1997. december 2.Victor Ciorbea átalakította kormányát. Az új miniszterek: Mircea Ciumara (ipari és keresk.); Daniel Dăianu (pénzügy); Ilie Şerbănescu (reformügy); Sorin Frunzăverde (környezetvédelem); Andrei Marga (tanügy; megtartotta rektori posztját is a BBTE-n); Valentin Ionescu (privatizációs min.); Victor Bruckner (egészségügy); Crin Antonescu (sport, ifjúság). Állammin. (kormányfő-helyettesi) rang illeti meg: Gavril Dejeu (belügy-); Adrian Severin (külügy-); M. Ciumara (ipari); Ioan Stoica (igazságügy-); Alexandru Athanasiu (munkaügyi) minisztereket.Az EMKE közgyűlésén (→ 1997.11.29) a küldöttek nyilatkozatban foglaltak állást a kolozsvári székhelyű m. egyetem ügyében: „úgy ítéljük, hogy az új Ro. demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló BTE jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a m. ny. művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a m. ny orvosképzés megerősítését.” [Táj., dec. 3.] Az RMDSz ÜE ülésén előkészítették az SzKT és a SzET közös ülésének napirendjét és dokumentumait. [Táj., dec. 3.] 1997. december 13.Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.] Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.] 1997. december 18.Az SzKT–SzET ülés (→ 1997.12.13) sajtóvisszhangjára utalva Markó Béla elmondta: túlzóak az RMDSz által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok – az RMDSz valóban feltételekhez köti jelenlétét a kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak. – Pruteanu leváltásának ügye a PNTCD ügye, az RMDSz nem fordult semmilyen követeléssel a parasztpárthoz; az RMDSz számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu nem ezt teszi. – A csereháti ügyben a szövetség álláspontja változatlan: az RMDSz határozottan ellenzi az épület rendeltetésének bárminemű megváltoztatását. [Táj., dec. 18.]A ro. sajtó egy része „Pruteanu győzelmeként” értékelte a szenátus döntését a tanügyi törvény kérdésében, noha az államelnök is azt kérte: tartsák tiszteletben a koalíciós egyezséget; szkeptikusan kezelik az RMDSz reményét, hogy majd a képviselőház meghozza a kívánt döntést. [Szabadság, dec. 18.] Ro. küladóssága szeptemberben 8,24 milliárd $ volt, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. [Háromszék, dec. 18.] 1998. augusztus 14.Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, amelyben szept. 12-re Alsócsernátonba, Székelyföldi fórum az RMDSz megújulásáért címmel tanácskozásra hívta mindazokat – az RMDSz valamennyi vezetőjét, az SzKT és a SzET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, a platformok képviselőit –, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak. Aggodalommal tapasztalja, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSz politikája kritikus helyzetbe került. A fórumon a „hogyan tovább?” kérdésére összpontosítanak. [EN, aug. 18.] (→ 1998.08.21, 1998.09.12)1999. március 1.Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.] 1999. április 16.Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.] Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.] Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.] 1999. április 26.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]1999. június 19.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.] Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.] Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29) lapozás: 1-20 | 21-39
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
