|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-20 | 21-27 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1989. november 28.Tőkés László perében (→ 1989.11.20) újabb tárgyalás volt Temesvárott. Kincses Előd figyelmeztette Tőkést: „ha a fellebbezést elutasítják és sor kerül a végrehajtásra, ne álljon ellen. Ti. a végrehajtás akadályoztatása bűncselekmény és elkövetése esetén letartóztatják. (…) Románia és Európa szerencséjére Tőkés László nem fogadta meg ezt az ügyvédi tanácsomat. (…) Az ő és hívei ellenállása volt az a szikra, amelyik lángra lobbantotta a győztes forradalmat.” [Kincses 1: 8, 11.]1991. február 27.Anders Björk, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a ro. parlament együttes ülésén. Kifejtette, hogy az ET nem avatkozik Ro. belügyeibe, egy kivétellel: ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet.A sztrájkoló vasutasokkal történt megegyezés előtt lemondott Ion Aurel Stoica szociális ellátási min., aki a tárgyalásokon a kormánydelegációt vezette. [RMSz, febr. 27.] 1991. július 6.Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]1991. augusztus 31.Anyanyelvünk a román c. nagyszabású ünnepséget rendeztek Chişinăuban, a két év előtti történelmi tettre emlékezve. (→ 1989.08.31) – Válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, a Dnyeszter mentiek gazdasági szankciókkal fenyegetőztek (ti. az ország villamosenergia és gázellátása a Dnyeszter mentiek kezében van). [RMSz, szept. 3.]Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.] 1992. február 6.Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.] Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02) Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést. 1993. január 9.Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.] A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09) 1993. április 11.Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]1994. április 14.Iliescu elnök párizsi látogatásra utazott. Fogadta őt Miterrand elnök, tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és az UNESCO vezérigazgatójával. A Le Figarónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Európának volna még egy olyan állama, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Ro.-ban. [Népszabadság, ápr. 14.]1994. december 10.Az SzKT kolozsvári ülésén nyilatkozatot adott ki az RMDSz, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságáról tájékoztatták a világ és Európa közvéleményét. A „kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre”. Az RMDSz sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. [RMSz, dec. 14.]1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. április 26.Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.] Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.] 1997. szeptember 28.Székelyudvarhelyen, az RMKT 6. közgazdász vándorgyűlésének témája: A ro. gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tisztújítás során újraválasztották Kerekes Jenőt (eln.); az alelnökök: Colţea Tibor, Kelemen Emőke, Somai József, Szécsi Kálmán. [Szabadság, szept. 30.]Ismeretlen személyek ledöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helynévtábláját, amelyen előzőleg a lefestették a m. nevet. Tódor Albert a város polgármestere úgy döntött, hogy a táblákat lefestve hagyják, „hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni”. [Szabadság, okt. 1.] 1998. június 6.Az RMDSz küldöttsége részt vett a Fidesz 10. kongresszusán. Markó Béla köszöntő beszédében elmondta: „döntő fontosságú, hogy Ro. ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására”. Tőkés László az MVSz nevében is köszöntötte a kongresszust. [Táj., jún. 8.]A cikkíró kommentárja: a választó szemében hitelét vesztette a kormánypolitika, mert másfél alatt semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a kisebbségi jogokat követelő romániai magyarságot. [RMSz, jún. 6.] 1999. január 5.A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.] 1999. február 2.Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.] 1999. július 7.A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.] Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.] Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 2001. szeptember 4.A kormánypártnak komoly esélye van arra, hogy a parlament őszi ülésszakán megszerezze a többséget az alsó- és a felsőházban is, ui. a PD-ben kirobbant konfliktusok miatt 4 képviselő és 2 szenátor vált ki a pártból és ült át a PSD padsorába. A PRM is vesztett 5+1 személyt, de azokról még nem tudni, kihez pártolnak. A PNL és az RMDSz berkeiben nincsenek „árulók”. [Szabadság, szept. 4.]A köv. 2 évben 15 ezer ro. vendégmunkást fogadnak hivatalosan Európa államai. Hivatalos adatok szerint tavaly közel 100 ezren dolgoztak a hazától távol, de a fekete munkavállalók számáról még becslések sincsenek. A külföldön dolgozók évenként 1 milliárd eurót utalnak haza; ez a szám az ország exportbevételének 10%-ával egyenlő. [Szabadság, szept. 4.] A ro. fél nem fogadta nagy lelkesedéssel Orbán Viktor javaslatcsomagját (→ 2001.07.28, 2001.08.17). Az illetékes tárcák sajtóosztályai alig tudtak valamilyen konkrétumról beszámolni az érdeklődő újságírónak. [Krónika, szept. 4.] A PSD-vel kötött együttműködési megállapodásból kevés valósult meg; a legfontosabb ezek közül a közigazgatási törvény anyanyelv-használati rendelkezései. [Szabadság, szept. 4.] Egeressy László temesvári jogász más oldalról próbálja folytatni a Magyar Házért vívott csatát. Meglátása szerint a ro. állam soha nem birtokolta jogosan az ingatlant, ui. az államosítás nem jogszerűen történt és a telekkönyvben okirat nélküli, utólagos módosítások vannak. [RMSz, szept. 4.] A Kriterion Könyvkiadó beperelte Domokos Géza volt igazgatót a kiadó emblémájának jogtalan használatáért. [Krónika, szept. 4.] ● [Ízetlen tréfának tűnik az ügy, ui. Domokos volt, aki az egész ’Kriterion-birodalmat’ felépítette, s logikusnak tűnik, hogy a Kiadóról szóló emlékirat borítóján szerepeltesse az emblémát.] (→ 2002.02.09, 2002.03.13) 2002. május 16.Mádl Ferenc elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökét és jegyzőit. Mádl Ferenc Medgyessy Péter bízta meg kormányalakítással. (→ 2002.04.21) A h. t. m. ügye visszakerült a külügymin. hatásköréből a miniszterelnöki hivatalhoz. [Szabadság, máj. 16.]Tőkés László elmondta: az egyházak képviselői vegyes érzelmekkel fogadták a monitorizálási bizottság bejelentését (→ 2002.05.09, 2002.05.14), hogy felfüggesztenék Ro. további ellenőrzését. Azzal kapcsolatban, hogy a bizottság ülése előtti nap ténylegesen is visszaadtak 9 egyházi ingatlant, a következőket mondta: „Európa kevéssel is beéri, Ro. pedig olcsón kifizeti Európát. Ro. mestere a porhintésnek: egy restriktív intézkedést így tud eredményként eladni, miután közel két éve halogatja az akkor visszaadott épületek tényleges visszaszolgáltatását.” [Szabadság, máj. 16.] – Bársony András úgy gondolja, hogy a püspök sem egyházának, sem az országnak nem használ az ilyen kijelentésekkel. [Szabadság, máj. 17.] (→ 2002.05.21) A hivatalos közlöny közzétette a felsőfokú akkreditált vagy engedélyezett oktatási intézmények struktúrájára vonatkozó kormányhatározatot; az EMTE 9 szakkal szerepel, 4 Csíkszeredában, 5 Marosvásárhelyen. [Népújság, máj. 16.] 2002. július 23.Tusnádfürdőn megkezdődött a 13. alkalommal megrendezett Nyári Szabadegyetem (’Tusványos’); a téma: polgári kibontakozás Európában. Tőkés László megnyitó beszédében azt sürgette, hogy az RMDSz térjen vissza tíz évvel ezelőtti önmagához, a Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. Ha erre nincs lehetőség, akkor „új politikai szerveződésben kell gondolkodjunk” – mondotta a püspök. [Szabadság, júl. 23., júl. 24.; SzFÚ, júl. 23.; Krónika, júl. 24.] ● [Ez az erdélyi magyar politikum szakadásának első tételes megfogalmazása. Vesd össze a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács későbbi megalakulásával (lásd még: 020813).]Az EN cikke statisztikai adatok összevetésével érzékeltette az utódállamok magyarságának Trianon óta történt apadását. [EN, júl. 23.] 2003. június 21.Cristian Diaconescu, külügyi államtitkár, az EBESz konferenciáján, holokauszt-ügyben kijelentette: minden népnek vállalnia kell történelmét; elismételte a kormány két nappal előbb közzétett álláspontját, miszerint a ro. állam 1940–44 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. [Krónika, jún. 21.; EN, júl. 1.] (→ 2003.07.26)Ro. számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert fölveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét – nyilatkozta Gh. Prisăcaru, az ET-küldöttség vezetője. A jelentés szerint az autonómia kedvező módja lehet bizonyos, Európában föllelhető feszültségek megoldásának. [Krónika, jún. 21.; Szabadság, jún. 26.] (→ 2003.06.26) Folyamatban van a MOGyE melletti bábaképző akkreditálása, ahol – a rektorhelyettes szerint – m. nyelven is fognak oktatni. [Népújság, jún. 21.] lapozás: 1-20 | 21-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
