Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4400 találat lapozás: 1-20 ... 1161-1180 | 1181-1200 | 1201-1220 ... 4381-4400
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1994. február 15.

Szatmárnémetiben megkezdődött a ref. egyház zsinata. Csiha Kálmán (az EREK püspöke) és hat társa távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. [MN, febr. 16.] (→ 1994.02.23, 1994.08.04)

1994. február 16.

A CD stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. (→ 1993.11.15) Kifogásolták az autonóm közösségek és a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni a választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló m. iskolahálózatot. – Csapó I. József válaszolt az ellenvetésekre: 75 év nemzetközi dokumentumaival támasztotta alá az RMDSz álláspontját. [MH, febr. 16., febr. 21.]

1993. dec. elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület 10%-a állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene – figyelmeztetett Elek Barna képviselő – és elsősorban a kisebbségeket sújtaná a törvény, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjedne, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. [EN, febr. 16.]

1994. február 17.

Szabó Károlyt választották meg az RMDSz szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila alelnök lett. [Szabadság, febr. 17.]

Ion Stoica, a hírhedt kolozsvári piramisjáték (Caritas) igazgatója bejelentette a csődöt. [MN, febr. 17.] (→ 1994.03.05) ● [Nagyon sok jelből arra lehet következteni (pl. a hatalom nem állította le az abnormális méreteket öltött csalást; az utolsó időkben csak kiválasztott személyek kapták meg a nekik járó összeget), hogy a játékot a volt Securitate indította és támogatta, gazdasági haszon szerzése céljából.]

1994. február 18.

Németh János tömör jellemzése a képviselőházi szakbizottságban elfogadott tanügyi törvénytervezetről: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. [RMSz, febr. 18.]

Bértárgyalás kezdődött a Miron Cozma vezette Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között (→ 1994.02.14). [ÚM, febr. 19.]

1994. február 21.

A kormány szélsőséges támogatói közül két párt (PRM, PSM) bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát a korrupt elemektől. C. V. Tudor felrótta Iliescunak, hogy felkarolja a kisebbségeket: az „arcátlan RMDSz-t”, a „szemtelen zsidókat” és a „bűnöző cigányokat”. [MH, febr. 21.]

1994. február 22.

Az RMGE – a budapesti Nagyváthy János Gazdaképző támogatásával – beindította a gazdaképzést; Illyefalván háromhetes tanfolyamot szerveztek. [ÚM, febr. 22.] – Illyefalván két mezőgazdasági alapítvány (Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Alapítvány = KIDA; Landwirschaft – Agricultura – Mezőgazdaság = LAM) is segíti a gazdaképzést.

1994. február 23.

Nagyváradon találkozott a két ref. püspök, hogy egyeztessenek a zsinat ügyében (→ 1994.02.15). Csiha Kálmán továbbra sem tartja törvényesnek a ref. zsinat összehívását. [EN, febr. 23.] (→ 1994.08.04)

1994. február 25.

A hadsereg katonai tanácsa visszautasította C. V. Tudor N. Spiroiu védelmi miniszter elleni vádjait. [MH, febr. 25.] (→ 1994.03.06)

1994. február 26.

Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]

Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.]

Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.]

1994. február 27.

Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]

Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05)

1994. február 28.

Mintegy kétmillió szakszervezeti tag lépett sztrájkba. A kormány elzárkózott a bérkövetelési tárgyalásoktól. [MH, márc. 1.]

1994. március 2.

Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]

Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]

1994. március 3.

Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla felovasta az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasítja Mircea Geoană állásfoglalását. A külügyi szóvivő el akarja terelni a figyelmet a valóságról, ui. az Emlékeztetőben (→ 1994.02.02) összefoglalt pontokból semmi sem teljesült. A CMN pedig olyan kirakatintézmény, amely saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. [RMSz, márc. 5.]

1994. március 4.

A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.]

1994. március 5.

Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)

A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.]

Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.]

1994. március 6.

A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)

Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.]

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. március 8.

Bodó Barna elmondta: a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) után komoly javulás tapasztalható a tájékoztatás terén: útjára indították az RMDSz Közlöny (1993. febr.-tól) és az RMDSz Tájékoztató (1993. márc.-tól) [röv.: Táj.] c. kiadványokat, valamint a Szövetség c. folyóiratot (1994. jan.-tól). [RMSz, márc. 8.]

1994. március 9.

Kerekes Jenő, az RMKT elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szervezett posztgraduális menedzserképző tanfolyamon 24 erdélyi fiatal vett részt; kéthetes bankár-továbbképző tanfolyamot is szerveztek. Hasznos volt az Illyefalván 1993. nov. 10-12. között rendezett 2. Közgazdász Vándorgyűlés is. [RMSz, márc. 9.]

1994. március 10.

A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]

Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]



lapozás: 1-20 ... 1161-1180 | 1181-1200 | 1201-1220 ... 4381-4400




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998