|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4400 találat | lapozás: 1-20 ... 1141-1160 | 1161-1180 | 1181-1200 ... 4381-4400 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1994. január 21.A Kovászna megyei RMDSz ÜE állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső listák alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. [RMSz, jan. 21.]1994. január 22.A történelmi egyházak és az RMDSz felhívására 11 órakor Erdély-szerte megkondultak a harangok, tiltakozásul Gh. Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát; a szobor körül felsorakozott az RMDSz csúcsvezetősége és a parlamenti frakció számos tagja. [EN, jan. 26.]1994. január 25.A KREK nyilatkozatot juttatott el a jan. 25-re tervezett tüntetésről. Eszerint: Tőkés László elvállalta, hogy egy német segélyszervezet adományát közvetíti a Bihar megyei cigány közösségnek. A 15 ezer márkányi összegből a cigányok fölvettek 3000-et, de nem tudtak vele elszámolni, ezért Tőkés zárolta a maradék 12 ezret. A cigányok tüntetéssel fenyegetőztek. – A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést. [ÚM, jan. 25., jan. 26.; Népszabadság, febr. 5.] (→ 1994.08.04)Az ET pol. biz. ülésén a ro. küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Ro. a tagfelvételkor megszabott pontokat. A legfőbb érv: a tervezeteket a sajtó tanulmányozza[!], azért nem tudta még megvitatni a parlament. [RMSz, jan. 27.] 1994. január 26.Meleşcanu külügymin. Brüsszelben aláírta a Partnerség a békéért okmányát. (→ 1994.01.15). [RMSz, jan. 28.]Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a PUNR részt vegyen a kormányzásban (→ 1993.12.30). [ÚM, jan. 26.] (→ 1994.02.01) 1994. január 27.Országjáró körútja során Temesvárra látogatott Iliescu elnök. A megyeháza előtt tüntető tömeg fogadta, amely összetűzött a rendőrökkel; az újságírókat antiterrorista egység kergette el. [RMSz, jan. 29.]1994. január 28.A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a ro. állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket. A PAC, a liberálisok, a PNTCD nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. [MH, jan. 28.]1994. január 29.Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága (RMNKT). Célja: a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Eln.: Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba, Matekovits Mária, Révész Erzsébet, Garda Dezső, Bódog Erzsébet, Ábrám Zoltán. [Táj., febr. 1.] – A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák mozgalma az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. [RMSz, febr. 17.]1994. január 30.Jan. 27–30. között – Tőkés László társaságában – erdélyi körutat tett Duray Miklós, az EPM elnöke. Duray az önkormányzati modellről beszélt, ismertette a felvidéki magyarság álláspontját: a m. közösségek olyan következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságos jövőjüket. [Népújság, febr. 1., RMSz, febr. 2.]1994. február 1.Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.] A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.] Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.] Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.] 1994. február 2.Az RMDSz Emlékeztetőt (Aide Memoire) juttatott el az ET-hez, Ro.-nak a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségeinek betartásáról. A dokumentum felsorolja a nem teljesített vállalásokat (pl. anyanyelv-használat, kétnyelvű feliratok, esélyegyenlőség biztosítása, oktatási törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, egyházi javak visszaadása). [RMSz, febr. 2.] (→ 1994.02.05, 1994.03.03)A KLMT tiltakozott Gh. Funar szobor-módosító tervei (→ 1994.01.14) ellen. [RMSz, febr. 2.] 1994. február 4.Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.]1994. február 5.Traian Chebeleu az RMDSz Emlékeztetője (→ 1994.02.02) kapcsán kijelentette, hogy az RMDSz nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a ro. államról. Iliescu elnök szerint az RMDSz úgy állítja be a dolgokat, mintha 1989 decemberétől semmi sem változott volna, s a m. közösséget továbbra is fenyegetné a beolvasztás veszélye. [RMSz, febr. 8.]A polgárőrség megalakítását 1993. máj. 26-án mondta ki a 26/1993. sz. törvény, a működési szabályázatot szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-tól áll rendelkezésre. Hatáskörükbe tartozik az állami vállalatok, kereskedelmi egységek őrzése, közterületi felügyelet. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tehet. [Szabadság, febr. 5.] 1994. február 6.Orsz. tanácskozást tartottak a m. közművelődésügyi alapítványok és társaságok képviselői. Részt vettek az EMKE vezetői és az érintett megyék művelődési tanácsosai is. A támogatási struktúrák ismertetése volt a fő téma, valamint az információáramlás javítása. [RMSz, febr. 10.]1994. február 7.A központi statisztikai hivatal az 1993-as évről adott ki tájékoztatást: 1%-kal nőtt az össztermelés (ez elsősorban a mezőgazdaságnak köszönhető). Az össztermelés 30%-át magánvállalatok adják; a mezőgazdaságban 80% a magántermelők részaránya. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lejt (72 $). [PH, febr. 7.]1994. február 8.A ro. lapok elítélték a moldovai vezetés bejelentését, hogy leveszik a napirendről a két ro. állam egyesítését. Ezt Mircea Snegur elnök jelentette be az AC összejövetelén. [MN, febr. 8.]1994. február 9.Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.] Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.] 1994. február 10.Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]1994. február 11.Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.] 1994. február 12.Entz Géza, a HTMH elnöke elmondta: az utódállamok magyarságának nyújtott segítség egy része a költségvetésből kerül ki. [MN, febr. 12.]1994. február 14.Franjo Tudjman horvát elnök Bukarestben találkozott a ro. vezetőkkel. [MH, febr. 14.]Sztrájkba léptek a rovinari szénmedence bányászai. [MH, febr. 15.] (→ 1994.02.18) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
