|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 169 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 161-169 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz tiltakozás (országos, megyei és helyi szinten = interpelláció, állásfoglalás, nyilatkozat, törvénytervezetek elleni szavazás) 1994. február 10.Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]1994. február 26.Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.] Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.] 1994. április 1.A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.] A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.] 1994. április 25.Vida Gyula interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. A képviselő kérte a törvényesség visszaállítását. [Táj., ápr. 26.]1994. május 28.Nagy Győző polgármester és az RMDSz megyei szervezete memorandummal fordult a legfőbb ügyészhez az Antonescu-szobor ügyében. [RMSz, máj. 28.]Kolozsváron 4200 m. nemzetiségű diák van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is. [BN, máj. 28.] 1994. június 1.Elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc kifejtette álláspontját. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 7,1%-a m., de a magyarul tanulók száma csak 4,9%. – Az RMDSz vezetői visszautasították Liviu Maior véleményét, miszerint a tervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminatív: a kisebbségi oktatás 70%-át ro. nyelven akarja elrendelni. [RMSz, jún. 3.]Moszkvában ro.–orosz külügyi szakértői bizottság tárgyalt a készülő alapszerződésről. A ro. fél kérését, hogy a foglalják be a Molotov–Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, nem fogadták el. [RMSz, jún. 10.] 1994. június 8.Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László. A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.] 1994. június 21.Maros megyében – a prefektus parancsára – a rendőrség és az útügyi hivatal emberei leverték a kétnyelvű helynévtáblákat. A megyei RMDSz nyilatkozata emlékeztetett az ET-ajánlások betartására. [RMSz, jún. 24.] (→ 1994.06.27)1994. június 22.Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.] Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.] 1994. június 23.A képviselőházban 207:39 arányban elfogadták az oktatási törvényt. Nem sikerült kiiktatni a korlátozó intézkedésket: a földrajzot, történelmet és a szaktárgyakat ro. nyelven kell oktatni; a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát, hogy hagyományos iskolahálózatukat működtessék. Az RMDSz képviselőházi csoportja nyilatkozatban tiltakozott a nyíltan diszkriminatív törvény ellen. [RMSz, jún. 25.]1994. június 27.Grigore Zanc prefektus meghatározatlan ideig elnapolta a kolozsvári főtéri ásatásokat. [Népszabadság, jún. 27.]Borbély László interpellált a Maros megyei prefektus túlkapása miatt (→ 1994.06.21). 1994. július 7.A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.] 1994. augusztus 2.Kolozsvárott – rendőri felügyelet mellett – megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Délben, a téren megjelentek előtt felolvasták az RMDSz közleményét: fenntartásait nem adta föl, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A tömeg békésen szétoszlott. [BN, aug. 3.] (→ 1994.07.20)Katona Ádám, nem fogadva el az ellenérveket (→ 1993.04.21), továbbra is Udvarhely megye visszaállítását követeli. [ÚM, aug. 2.] (→ 1994.12.15) 1994. október 10.Parlamenti interpellációjában Antal István arra kért választ a pénzügyminisztertől, hogy mikor módosítják az 1954-ből származó, a privatizációt fékező törvényt. [Táj., okt. 11.]1994. október 20.Kolozsvár RMDSz tanácsosai tiltakoztak a városházán elhelyezett emléktábla szövege miatt. A várost 50 évvel ezelőtt nem a ro., hanem a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól és 5000 embert vittek „malenykij robotra”, akiknek a fele nem tért vissza. Mivel a hivatal magyarellenes hangulatkeltésre használja föl a megemlékezéseket, a továbbiakban nem vesznek részt azokon.1994. november 23.A m. egyházak ökumenikus istentiszteletet tartottak a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ahol az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak áldozataira és az elhurcolt, kitelepített ártatlanokra emlékeztek. Csetri Elek történész hangsúlyozta: a politikamentes történetírás feladata a tudományos számbavétel. [RMSz, nov. 26.]Virgil Măgureanu a parlament két házának együttes ülésén a ro. államot fenyegető veszélyként beszélt a szeparatizmusról: „Ro. területén egyes szélsőséges csoportosulások” autonómiát sürgetnek. A magyarellenes hangulatkeltés ellen az RMDSz 3 szenátora és egy képviselője is tiltakozott. [Szabadság, nov. 25.] Nicolae Andronic, Moldova Köztársaság parlamenti elnöke összegezte a moldovai helyzetet: a függetlenség kikiáltása óta (→ 1991.08.27) a ro. kormány tetemes összegekkel támogatja az unionista sajtót. „A Ro. vezetőség tehát Nagy-Románia álmának rabja.” [MN, nov. 23.] 1994. november 26.Kolozsvárott zajlott a SzET (→ 1994.06.18) első munkaülése, ahol az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg. [RMSz, nov. 29.]Ro.-ban új útlevelet rendszeresítettek, amelyben 3 nyelven szerepel a „nemzetisége” szó. A nyugati államok nem tesznek különbséget a „nemzetiség” és az „állampolgárság” között, de a m. és a ro. nyelv (naţionalitate – cetăţenie) megkülönbözteti a két fogalmat. Az RMDSz interpellálása nyomán Meleşcanu külügymin. elismerte a tévedést, ezért az útlevelekben a kitöltéskor beírták: „naţionalitate = cetăţean român”. [ÚM, nov. 26.] 1994. december 10.Az SzKT kolozsvári ülésén nyilatkozatot adott ki az RMDSz, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságáról tájékoztatták a világ és Európa közvéleményét. A „kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre”. Az RMDSz sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. [RMSz, dec. 14.]1994. december 19.Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.] 1994. december 20.Magyari Lajos szenátor amiatt interpellált, hogy az oktatás támogatására összegyűjtött 492 ezer aláírás (→ 1994.09.19) ellenőrzése igen elhúzódott. A belügyminiszter – konkrét eset említése nélkül – azt válaszolta, hogy a listán több eltávozott, kivándorolt személy neve is szerepel. Magyari emlékeztetett: csak 250 ezer aláírás szükséges a törvénytervezet benyújtásához. [ÚM, dec. 21.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
