|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 169 találat | lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 161-169 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz tiltakozás (országos, megyei és helyi szinten = interpelláció, állásfoglalás, nyilatkozat, törvénytervezetek elleni szavazás) 1995. január 28.Az RMDSz ÜE tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatban tiltakoztak a kormány előző napi közleménye ellen. A támadók nem pontosítanak: milyen szinten és mértékben sérti az alkotmányt az ÖT, milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SzKT (→ 1993.02.20)? A válasz megkerülése annak az elismerését jelenti, hogy a közlemény csupán diverziókeltést jelent. [Szabadság, jan. 31.]1995. február 1.A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.] Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.] 1995. február 13.A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16)1995. február 25.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.] A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) 1995. március 28.Albániából a Vatikánba érkezett Iliescu elnök, ahol a pápával áttekintették a görög kat. egyház javainak helyzetét. Iliescu megújította a pápa Ro.-i látogatására szóló meghívását. [RMSz, márc. 30.]A szenátus megszavazta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának nyilvános helyen való eléneklése 3–24 hónapig tartó elzárással büntethető. [RMSz, márc. 30.] A képviselőház – noha két héttel korábban elvetették (→ 1995.03.14) – mégis beiktatta a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe a határátlépési illetéket. [RMSz, márc. 30.] – Az RMDSz képviselőházi csoportja sajtóértekezleten tiltakozott a „kapupénz” újbóli bevezetése ellen. [Táj., márc. 30.] (→ 1995.05.18, 1995.07.31) Gh. Funar az elnökhöz írt levelében azt követelte, hogy váltsák le a ro. külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést tárgyalják újra, s abban szerepeljen, hogy Mo. fizessen kártérítést a bécsi döntés után okozott károkért. [RMSz, márc. 30.] 1995. június 14.A szenátusban elsöprő többséggel elfogadták a tanügyi törvényt. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi tervezettől, ezért a két háznak még egyeztetnie kell. Mivel az RMDSz javaslatait mellőzték, a szövetség szenátorai szavazás előtt kivonultak a teremből, hangsúlyozva, hogy jelenlétükkel nem legalizálják a megkülönböztető törvény elfogadását. [RMSz, jún. 17.]A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a m. fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a m. kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.] Szabó Károly a titkosszolgálatok működéséről elmondta, hogy egyedül a SRI működését szabályozza törvény. Az RMDSz el akarja érni, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét a parlament szabályozhassa és ellenőrizhesse. [OrEx, jún. 14.] 1995. június 16.Az RMDSz közleményben tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány megadja az anyanyelvű oktatás jogát, ám az új törvénytervezet ezt nem biztosítja. [RMSz, jún. 19.] – A kisebbségi csehek, szlovákok és németek szervezetei is tiltakoztak a törvény ellen. [RMSz, jún. 17.]1995. június 28.A parlament plénuma véglegesítette majd megszavazta a 84/1995. sz. tanügyi törvényt, többnyire a szenátusban megszavazott változat mentén haladva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a kisebbségek számára. Az RMDSz képviselői és szenátorai tiltakozásul nem vettek részt az ülésen. [RMSz, jún. 29.] (→ 1995.06.22, 1995.07.13, 1995.07.24, 1995.09.02)1995. július 1.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)1995. július 8.Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]1995. július 18.Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.] 1995. július 24.Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.] 1995. szeptember 28.A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09) 1995. október 3.Borbély László, napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta föl a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Tk. azt is szóba hozta, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára. [Táj., okt. 3.]Az illyefalvi LAM Alapítvány közvetítésével háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhattak. Hazatérve mezőgazdasági gépeket hoztak, a ro. határon a vámosok nem engedélyezték a kirakodást, közel két hétig, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek vámmentesek. Az újabb eset (→ 1995.09.04) azt igazolja, hogy az állam nem nézi jó szemmel az alapítvány gyarapodását. [RMSz, okt. 3.] Kovács László a m. külpolitika korábbi és jelenlegi irányvonaláról nyilatkozott: eltérés van a célok megvalósításának módjában; a nyomásgyakorlás nem célravezető; néhány ellenzéki politikus az egész m. külpolitikát a h. t. magyarság támogatásának próbálja alárendelni. [168 Óra, okt. 3.] 1995. október 22.A PUNR követelésére, de minden indoklás nélkül fölmentették Ion Racolţa Maros megyei prefektust és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az utódok: Gavril Ţîru (PUNR) és Tiberiu Sbîrcea (PDSR). A csere ellen az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott. [Táj., okt. 26.]1995. október 31.Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.] Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15) 1995. december 1.Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04) Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.] Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.] A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.] 1995. december 5.A kolozsvári tanfelügyelő korábban menesztette tisztségéből Szilágyi Júliát, az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjét, emiatt a tanári kar és a szülők is tiltakoztak. A képviselőházban Neményi József Nándor olvasta föl az RMDSz tiltakozó nyilatkozatát és Liviu Maior okt. min. közbelépését sürgette. [Szabadság, dec. 6.]Kolozsvárott, a m. egyházak képviselőinek jelenlétében, sajtókonferencián mutatták be az RMDSz Jussunkat követeljük c. ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. [RMSz, dec. 8.] Az RMDSz-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek bevonása, a csalódottak megnyerése. [RMSz, dec. 5.] A kolozsvári és temesvári diákok – látva a kormány passzív magatartását – a sztrájk újrakezdéséről döntöttek. [Szabadság, dec. 6.] 1995. december 14.A szenátus ülésén a közigazgatási törvényt vitatták. Az RMDSz szenátorai szóvá tették, hogy a tervezet aberráns megoldásokat tartalmaz, pl. a kisebbségek csak úgy fordulhatnak anyanyelvükön a hatóságokhoz, ha folyamodványuk szövegét hitelesített fordításban mellékelik. Az ezt követő személyeskedő vita alatt a szövetségi frakció tiltakozásul kivonult a teremből. [RMSz, dec. 15.]Lábody László – egyhetes erdélyi körútjáról szólva (→ 1995.12.02, 1995.12.03) – elmondta: meglepő, hogy a m. közösség nincs tudatában saját erejének, elért eredményeinek. Amit a közösség 5 év alatt elért, az bámulatos: jelen vannak a közéletben, a parlamentben, létrehozták saját civil intézményrendszerüket. – A megbékélési javaslatról elmondta, hogy az már az MSzP 1994-es választási programjában is szerepelt; örömmel üdvözölte a mindkét oldalról megnyilvánuló szándékot a megbékélésre. [Kossuth Rádió, dec. 14.] 1996. január 4.Kerekes Károly képviselő írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, mert a határon még mindig kérik a „kapupénzt”, a határátlépési illetéket (→ 1995.12.27). Másnap a min. kabinetfőnöke közölte: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. [RMSz, jan. 6.]Ro.-ban a külföldi tőkebefektetések összege 1990. márc. 20.–1995. dec. 31. között 1,6 milliárd $ volt, közölte a Ro. Fejlesztési Ügynökség (Agenţia Română de Dezvoltare = ARD). [Háromszék, jan. 4.] Karl Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Műv. Min. kisebbségi igazgatóságának főnökévé. Annak ellenére, hogy a CMN-ban 18 etnikum vesz részt, az igazgatóságban csak a m., ukrán, orosz–lipován, török–tatár és a cigány közösséget jegyezték be. [Szabadság, jan. 4.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
