|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 522 találat | lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 ... 521-522 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1993. november 23.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén elhatározták, hogy önkormányzati konferenciát rendeznek; az Oktatási Tanács átfogó tervet dolgoz ki a Mo.-n tanuló diákok javaslatai alapján. [RMSz, nov. 26.]Budapestre érkezett Petru Lucinschi, Moldova parlamenti elnöke. Úgy vélte: nincs realitása a Ro.-hoz történő csatlakozásnak. Tárgyalnak a Dnyeszter Menti és a Gagauz Köztársaság helyzetéről, elképzelhető, hogy konföderációs államalakulat jön létre. [MH, nov. 24.] 1993. november 30.Kolozsvárott – a nemzeti ünnep előestéjén – fölavatták a még be sem fejezett Avram Iancu szobrot. [Szabadság, dec. 1.]Ro. kérni fogja fölvételét a NATO-ba – jelentette ki N. Spiroiu, védelmi min. [MH, nov. 30.] A Temesvári róm. kat. püspökség kebeléből 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra. [RMSz, nov. 30.] 1993. december 31.Kolozsvárott megalakult a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés (SzÚT); eln.: Dáné Tibor, aleln.: Bitay Ödön, titkár: Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDE politikai elképzeléseit támogatják az RMDSz-ben. [Népszabadság, dec. 31.] (→ 1993.06.17, 1994.10.25, 1994.11.17)1994. január 13.Mivel leállították az Antonescu-szobor munkálatait (→ 1993.10.23), a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék az egyesület javára döntött, kötelezték a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. [Népújság, jan. 13.] – Borbély László a megyei RMDSz nevében iratcsomót állított össze és tiltakozó levél kíséretében az államelnöki hivatalba küldte. [Táj., jan. 14.] – A döntés ellen a zsidó hitközség is tiltakozott. [Szabadság, febr. 9.]Csiha Kálmán kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást szerveztek az egyházi javak visszaadásáról. Buchwald Péter és Kónya-Hamar Sándor vállalta, hogy törvénytervezetet készít a restitúcióról. [Táj., jan. 14.] 1994. január 14.A kormánypárt megyei szervezetének szóvivője bejelentette, hogy Kolozsvárott – Gh. Funar javaslatára – ro. nyelvűre cserélik a Mátyás-szobor latin feliratát. Az RMDSz és az EMKE bejelentette, hogy ez esetben tiltakozó akciók sorát fogja szervezni. [Szabadság, jan. 14.] (→ 1994.02.02)A m. kárpótlás ügyében (→ 1994.01.11) az RMDSz vállalta egy ismertető brosúra kiadását és az igénylők adminisztrációs segítségét. [RMSz, jan. 14.] Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.] 1994. január 29.Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága (RMNKT). Célja: a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Eln.: Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba, Matekovits Mária, Révész Erzsébet, Garda Dezső, Bódog Erzsébet, Ábrám Zoltán. [Táj., febr. 1.] – A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák mozgalma az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. [RMSz, febr. 17.]1994. február 17.Szabó Károlyt választották meg az RMDSz szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila alelnök lett. [Szabadság, febr. 17.]Ion Stoica, a hírhedt kolozsvári piramisjáték (Caritas) igazgatója bejelentette a csődöt. [MN, febr. 17.] (→ 1994.03.05) ● [Nagyon sok jelből arra lehet következteni (pl. a hatalom nem állította le az abnormális méreteket öltött csalást; az utolsó időkben csak kiválasztott személyek kapták meg a nekik járó összeget), hogy a játékot a volt Securitate indította és támogatta, gazdasági haszon szerzése céljából.] 1994. március 5.Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.] Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.] 1994. április 1.A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.] A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.] 1994. április 9.Az RMDSz Feljegyzésének 6. sz. melléklete (→ 1994.04.07) az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990 decemberében elkészült tervezet tárgyalását az RMEEÁÉ képviselői többször sürgették (→ 1993.04.27, 1993.05.19, 1993.08.26, 1993.09.28), eredménytelenül. Az ET 8. sz. ajánlása felszólítja a ro. kormányt a teljes körű egyházi restitúcióra. [RMSz, ápr. 9.]Kolozsvárott megalakult a m. könyvkiadók és könyvkereskedők orsz. szövetsége, a Romániai M. Könyves Céh (RMKC). Az elnökség: Király István, H. Szabó Gyula, Bencze Tibor, Dávid Gyula, Tonk István. [RMSz, ápr. 13.] – Ugyanott létrehozták a Romániai M. Lapkiadók Egyesületét (RMLE) is. Az elnökség: Králik Loránd, Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán, Torma Sándor. [RMSz, ápr. 14.] 1994. május 14.Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.] Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.] 1994. május 28.Nagy Győző polgármester és az RMDSz megyei szervezete memorandummal fordult a legfőbb ügyészhez az Antonescu-szobor ügyében. [RMSz, máj. 28.]Kolozsváron 4200 m. nemzetiségű diák van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is. [BN, máj. 28.] 1994. június 8.Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László. A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.] 1994. június 10.Iliescu elnök Kolozsvárott részt vett a ro. egyetem alapításának 75. évfordulóján. Beszédében – közvetett módon ugyan, de – vitába szállt a Gh. Funar-féle szólamokkal és elvetette a BBTE névváltoztatását (→ 1994.06.03). [RMSz, jún. 14.]Ferenczy Ferenc polgármester elmondta, hogy a hivatalos közlönyből tudta meg: Székelyudvarhelyen – kormányrendelet alapján – katonai kaszárnya építését kezdik meg. [ÚM, jún. 10.] 1994. június 18.Kolozsvárott megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács (SzET), amely az RMDSz keretén belül szövetségi szinten társult és vele együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. A SzET Állandó Bizottságának (ÁB) elnöke: Csávossy György, aleln.: Szőcs Judit, titkár: Gergely Csaba. A szakbizottságok vezetői: Cs. Gyímesi Éva (oktatás és tudomány); Balogh Ferenc (közművelődés és művészet); Vincze Mária (gazdaság); Dávid Gyula (sajtó és könyvkiadás); Csirák Csaba (egészségügy és szociális kérdések). – A SzET első nyilatkozata rögzítette: a tanügyi törvény tárgyalása azt jelzi: nincs meg a politikai akarat a kisebbségi oktatási rendszer megteremtésére. [Táj., jún. 20.] (→ 1994.11.26)1994. június 19.Gh. Funar a Caritas-nyertesek adományaiból állíttatta Kolozsvár központjában a két szobrot (→ 1993.11.30; 1994.06.08). Legújabb vesszőparipája: a főtér régészeti föltárása. Az orsz. műemlékvédelmi biz. nem támogatja a feltárást és kikötötte, hogy a Mátyás-szobrot nem lehet elmozdítani. [Népszabadság, jún. 21.]1994. június 22.Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.] Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.] 1994. június 27.Grigore Zanc prefektus meghatározatlan ideig elnapolta a kolozsvári főtéri ásatásokat. [Népszabadság, jún. 27.]Borbély László interpellált a Maros megyei prefektus túlkapása miatt (→ 1994.06.21). 1994. július 10.Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)1994. július 13.A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.] Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
