|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Földrajzi mutató: 1993. március 18.Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11) 1993. április 2.A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1993. április 30.Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalta Cseresznyés Pál fellebbezését (→ 1992.07.07, 1992.12.19). Máj. 17-ére várható az ítélet. [OrEx, máj. 7.] – A döntés időpontját utóbb jún. 7-re tették. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.06.07)A kolozsvári tanács elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatát (→ 1993.04.23); az ülésről az RMDSz képviselői kivonultak, de ez nem befolyásolta a döntést. [Népszabadság, máj. 4.] (→ 1993.05.14) Hargita és Kovászna megyében önkormányzati konferencia nyílt, amelyen elvetették a csoportos lemondás ötletét (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondván, hogy nem lenne hatékony a tett. [RMSz, máj. 4.] – Király Károly szerint le kellett volna mondaniuk a tanácsosoknak. [BL, máj. 14.] (→ 1993.05.26) 1993. május 11.Patrubány Miklós és Szőcs Géza [noha a költő megígérte, hogy visszavonul a politikai élettől (→ 1992.03.24; 1993.06.04)] az RMDSz képviseletében, Varsóban részt vett az EDU ülésén, ahol a szövetség csatlakozási kérelmét bírálták el (→ 1992.03.17; 1993.09.01). [PH, máj. 11.]Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális, oktatásügyi és önkormányzati memorandum tervezetét, és a hetvenéves kisebbségi létet ismertető Fehér Könyv tervezetével foglalkoztak. [RMSz, máj. 14.] Marian Munteanu, volt diákvezér (→ 1990.05.01) a Vasgárdát kívánta újjáéleszteni, amikor legionárius eszméket hirdetett a Romániáért Mozgalom gyűlésén. [RMSz, máj. 11.] 1993. május 25.Az ÜE ülésén Takács Csaba beszámolt az RMDSz-küldöttség Flensburgban tett látogatásáról (máj. 16–23.), ahol a FUEV kongresszusán az RMDSz-t fölvették a teljes jogú tagok közé. [HN, máj. 28.; RMSz, jún. 5.]A kolozsvári bíróság csak most válaszolt az RMDSz perbe hívási kísérletére (→ 1993.01.11). A főügyész szerint Gh. Funar cselekedete (új tábla elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán) nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. [RMSz, máj. 25.] 1993. május 27.A MaKOSz rendezésében Torockón diákújságíró-találkozó kezdődött.Az Unitárius Egyház Székelykeresztúron és Kolozsvárott az új tanévben egy-egy unitárius IX. osztályt kíván indítani. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak a jelentkezőknek. [HN, máj. 27.] Lemondott az MDF elnöki tisztjéről Für Lajos, aki nem értett egyet a Debreczeni József és Csurka István által vezetett csoportok belháborújával. Az ügyvezetői tisztet Lezsák Sándor vette át, aki kifejtette: Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítania. [MN, máj. 27.] 1993. június 6.Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa (→ 1993.06.02) Kolozsvárott találkozott az RMDSz küldöttségével. Az ÜE átadott egy 80 oldalas dokumentációt, amely a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetés leírását tartalmazza. [RMSz, jún. 9., jún. 10.] – Iliescu szerint a kisebbségek panaszait gazdasági okokra [!] lehet visszavezetni. [MH, jún. 10.]1993. június 11.A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. június 16.Illyefalván találkoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői, ahol az eszmecsere végén együttműködési megállapodást írtak alá: dokumentációs és tájékoztató irodát hoznak létre. [Háromszék, jún. 17.]Kolozsvárott kiköltöztették az Apostrof szerkesztőségét, mely szintén útjában volt Gh. Funarnak. A Helikon kétnapos haladékot kapott. A 2 szerkesztőséget végül a Korunkkal közös épületbe költöztették. [MH, júl. 1.] (→ 1993.05.18) 1993. június 17.Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.] Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31) 1993. július 3.Az 1992/93-as iskolai évben 216.917 tanuló végezte az iskolát m. ny. osztályokban (79%), 57.000 m. pedig ro. osztályokban tanult. Az előző tanévben 235.912 volt ez a szám. A m. pedagógusok száma 13.789; a szakképzett tanerők aránya 74,8%. [Bővebben lásd: RMSz, júl. 3.]Kolozsvárott hónapok óta a Caritas nevű pilótajáték tartja izgalomban a lakosságot. A szabály: három hónap után a befizetett összeg nyolcszorosát kapja vissza a befektető. Niylvánvaló, hogy ez a nyerészkedő játék csak rövid ideig működhet. [MN, júl. 3.] – A kat. egyház tiltakozott a névhasználat ellen. [RMSz, júl. 22.] 1993. július 6.Az RMDSz ÜE kolozsvári gyűlésén a Tulipán kft. gazdasági hatékonyságát tárgyalták meg. – A CMN számára a politikai főosztály készít ismertetőt és a jogorvoslást igénylő kérdéseket foglalja jegyzékbe. [RMSz, júl. 9.]A PL magába olvasztotta a PAC-ból kivált liberális frakciót, ezzel 9 képviselőt és 3 szenátort nyert, a parlamentben a 3. legerősebb tömörülés lett. Az RMDSz liberális szárnyával is egyezkedtek, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a PL-hez. [MH, júl. 6.] (→ 1993.06.29) 1993. július 22.Kolozsvárott tanácskoztak a m. ny. oktatásról az egyetemi oktatók; a résztvevők egyetértettek abban, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú BTE létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. [HN, júl. 22.; RMSz, júl. 22.]Brüsszelben parafálták Ro. és az EK közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. Megállapították, hogy javul a Ro.-ból származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az EK piacain. [RMSz, júl. 22.] 1993. július 23.A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] – Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a m. kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.] 1993. augusztus 27.Antall József – mint az EDU alelnöke – fogadta Markó Bélát és Bugár Bélát a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKdM) elnökét. (→ 1993.09.01)Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. [RMSz, szept. 1.] (→ 1993.11.15) 1993. október 3.Az RMDSz ÜE fogadta Kolozsvárott az MDF küldöttségét. Kerekasztal-beszélgetést folytattak helyi értelmiségiekkel, ahol a fő téma a m. egyetemi oktatás volt. Főiskolák alakultak a Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak; nincsenek megfelelően képzett szakemberek. [RMSz, okt. 7.]Mamaián befejeződött az 5 nappal korábban kezdődött konferenciasorozat: a keleti románság első konzultatív tanácskozása, melyet a Ro. Kulturális Alapítvány szervezett. 11 országból mintegy 40 küldött tárgyalt a h. t. ro. népesség helyzetéről. Megállapították, hogy a környező országokban élő románságot a teljes asszimiláció fenyegeti. [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1993.10.09) 1993. október 11.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak és nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ragaszkodnak korábbi követeléseikhez (az egyházi vagyon restitúciója; teljes körű egyházi oktatás, anyanyelven) (→ 1993.04.27). Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az ET Ro. felvételéről szóló dokumentumának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására szólította föl a kormányt. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 19.] (→ 1993.05.19, 1993.10.28)1993. október 28.Bukarestben találkoztak a 14 elismert felekezet képviselői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi tervezetet. A tiltakozások ellenére az ortodox egyházat nemzeti egyházzá minősítették. Bekerült a tervezetbe az egyházi iskolákra vonatkozó paragrafus és a m. egyházak követeléseit is visszavették (→ 1993.04.27, 1993.10.11, 1993.10.21). [RMSz, nov. 3.]A KREK sikeres oktatási programjának újabb állomása: Nagyváradon fölavatták a lakossági segítséggel berendezett Ref. Iskolaközpontot. (Korábbi megvalósítások: 1990-ben indították a Sulyok István Ref. Főiskolát, ahol 1991-től nappali tagozatot is bevezettek; 1992/93-as tanévtől ref. gimn. indult Szatmárnémetiben és Zilahon.) [ÚM, okt. 28.] Erdő János teol. tanár elmondta: unitárius osztály indult Székelykeresztúron; a kolozsvári unit. gimn. épületéért folyik a pereskedés. [RMSz, okt. 28.] 1993. november 2.Átszervezik a ro. hadsereget, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez – mondta Spiroiu védelmi miniszter. [MH, nov. 2.]A Maros megyei RMDSz elítélte a kollektív bűnösség vádját és rámutatott: a hadrévi konfliktusnak (→ 1993.09.20) régebbi gyökerei vannak. [RMSz, nov. 2.] Traian Chebeleu leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék ro. állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. [ÚM, nov. 2.] Technikai okokra hivatkozva leállította a kifizetéseket a kolozsvári piramisjáték, a Caritas; ez már a vég jele. [PH, nov. 2.] 1993. november 6.Kolozsvárott tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja: az oktatásügyi szervezetek és alapítványok tevékenységének összehangolása és egy oktatási kuratórium létrehozása. [RMSz, nov. 10.]Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||