|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 258 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 241-258 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1996. május 15.Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által korábban aláírt m.–szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. [MH, máj. 16.] (→ 1995.03.19, 1995.06.13)Budapesten Erdély m. egyeteméről értekeztek a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Szent László Akadémia rendezésében. [ÚM, máj. 17.] 1996. május 24.Lezsák Sándor, az MDF elnöke, erdélyi körútja során Nagyváradon Tőkés László püspökkel találkozott, Marosvásárhelyen Markó Bélával tárgyalt. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSz feje fölött ne szülessenek a m. kisebbségre vonatkozó döntések: „Ha az MSzP–SzDSz külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk.” [RMSz, máj. 27.]1996. július 5.Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.] 1996. július 20.Nagyváradon tartották meg az 5. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megye valamennyi RMDSz-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. [Táj., júl. 22.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy élénk kampány folyik a Nagyváradra tervezett M. Reformátusok 3. Világtalálkozója (→ 1996.08.03) ellen. Kezdve a vallásügyi államtitkártól, folytatva a megyei prefektussal és befejezve az állam elnökével olyan megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, amelyek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. A betiltási szándék azt igazolja, hogy Ro.-ban továbbra is „vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a ref. egyházat”. [RMSz, júl. 23.; Táj., júl. 23.] (→ 1996.07.27, 1996.09.24) Az amerikai kongresszus – megmásítva a szenátusi döntést (→ 1996.07.08) – állandó jelleggel megadta Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Văcăroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ezt elérni. [SzFÚ, júl. 20.] (→ 1996.07.24) Egy szociológiai felmérés szerint az erdélyiek nagy többsége ellenzi a m. közösségen belüli többpártrendszert, még a platformosodást sem pártolják; az erdélyiek egyharmada borúlátó a magyarság jövőjét illetően. [HVG, júl. 20.] 1996. augusztus 2.Az RMDSz elvárja, hogy a hatalom biztosítsa a ref. világtalálkozó zavartalan lebonyolítását. Markó Béla felkérte a szövetség tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményeken. [Táj., aug. 2.]Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.] Az RMDSz múlt heti sajtótájékoztatóján Frunda György két nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, ezzel is jelezve: az autonómia-elképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel és a magyarellenesség. Ennek a zászlóvivője a kormánypárt és az államelnöki hivatal. [BL, aug. 2.] 1996. augusztus 24.Markó Béla már korábban jelezte a m. külügyminiszternek, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését nem lehet elfogadni. [MN, aug. 24.]Reizer Pál a budapesti Szent István bazilikában tartott emlékező szentmise homíliájában hangsúlyozta: a nehéz időkben Isten mindig küld őrállókat népének, akik helytállásukkal megerősítik az embereket. Márton Áronnak köszönhető, hogy „Erdélyben nem mérgezte meg az egyház életét a papi békemozgalom”. [ÚMSz, aug. 28.] 1996. augusztus 28.Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, többezres tömeg emlékezett a hajdani püspökre, annak 100. születésnapján; fölavatták Szervátiusz Tibor szobrát és koncelebrációs szentmisét mutattak be. [RMSz, aug. 30.]Lezsák Sándor az EDU-nak címzett levelében azt írta: a romániai kisebbségek fenyegetettsége és bizonytalansága miatt Mo.-nak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie. [MH, aug. 28.] – Bauer Tamás (SzDSz) ezt cáfolta, mondván: az alapszerződés jogokat biztosít és kimondja az asszimiláció tilalmát, érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének a magyarok Erdélyből. [MH, szept. 17.] Bíró Béla értelmezése szerint a kollektív jogok mindent felölelhetnek az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig. [MH, aug. 28.] A PDSR közleménye kiállt az alapszerződés mellett és elítélte Gh. Funart, aki a külügymin. menesztését és Iliescu elnök felfüggesztését követelte. [MH, aug. 29.] (→ 1996.09.02) 1996. augusztus 30.Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]1996. október 6.Az aradi vértanúkra emlékezett Erdély népe. Az előző esti ünnepi műsort követően koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott Aradon, a vesztőhelyi emlékműnél. [Népszabadság, okt. 7.]1996. október 9.A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája – mondta az ukrán külügyi szóvivő. [Szabadság, okt. 9.]A Kárpát-medencében 43 település nevében található meg a Szentkirály vagy Szentistván név. Ezek közül 9 község képviselői Csíkszentkirályon találkoztak, hogy megalakítsák e települések szövetségét. Erdélyből a köv. települések képviseltették magukat: Székely-, Maros-, Sepsi-, Csík- és Kalotaszentkirály, valamint Székelyszentistván. [RMSz, okt. 9.] 1996. október 15.Frunda György gyulafehérvári és dévai kampányútja idején ro. ny. röpcédulák jelentek meg a lakossági postaládákban. A röpcék Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozata alapján támadta a magyarokat. A sajtó munkatársai kiderítették, hogy a röpcédulán, a forráshely megadása nélkül idézett szöveg Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-es angol ny. könyvéből származik, amit Göncz Árpád fordított magyarra. [Népszabadság, okt. 16.; RMSz, okt. 17., okt. 19.] – Frunda Tordán is találkozott választóival, ahol elmondta: az erdélyi tolerancia újjászületéséért harcol, annak pedig egyik feltétele a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. További célok: az anyanyelv-használat biztosítása minden területen, kétnyelvű feliratok, az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása. [Szabadság, okt. 15.] (→ 1996.10.26)Egyre csökken Gh. Funar pártjának népszerűsége, a legutóbbi felmérés szerint csupán 4% a párt orsz. támogatottsága. Több meghatározó személyiség kilépett a PUNR-ből, legutóbb a párt főtitkára, Valer Suian is. [MN, okt. 15.] 1996. október 16.Agyagfalván az 1848-as emlékműnél megemlékeztek a Székely Nemzeti Gyűlés évfordulójáról. Farkas Márton, Bögöz polgármestere kifejtette: „a mostani többségi nemzettől nem kívánunk többet, mint amit biztosított az 1848-as agyagfalvi kiáltvány Erdély minden akkori kisebbségének”. [RMSz, okt. 19.]1996. október 22.Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában szervezett emlékműsorral emlékeztek az 1956-os forradalomra. Tófalvi Zoltán elmondta, hogy a megtorlás során Erdélyben 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből 10-et végre is hajtottak. [Népújság, okt. 24.]1996. november 11.A gyulafehérvári kampánygyűlésen Iliescu elnök ismét kijátszotta a „magyar kártyát”: ha nem őt választják meg, akkor Ro. elveszíti Erdélyt, az országot tönkreteszi a koalíció, továbbá: jönnek a földbirtokosok és jön a király. [Szabadság, nov. 12.] (→ 1996.11.20, 1996.11.21)1996. november 17.Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)1996. november 21.A leköszönő kormányfő utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta a bizonyítványát és leckéztette az új kormányt, amely – szerinte – már 1997-ben számtalan népszerűtlen intézkedésre fog kényszerülni. [RMSz, nov. 23.]Az Iliescu-féle fenyegetés kapcsán (→ 1996.11.11) arról kérdezték Meleşcanut: szolgálata idején tapasztalta-e, hogy Erdély veszély fenyegetné? A leköszönő külügymin. elismerte, hogy nem fenyegette veszély az országot, de emlékeztetett arra, hogy Iliescu regnálásnak első évében komoly etnikai összetűzések voltak. [RMSz, nov. 23.] A KREK közgyűlése közleményt adott ki: üdvözlik az új elnök választási és kormányzati programját, valamint azon szándékát, hogy a „kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat”. – Az RMDSz kormányba lépését írásban rögzített feltételekhez kell kötni, melynek tartalmaznia kell a tanügyi törvény módosítását, a m. ny. szakiskolai és felsőfokú oktatás biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. [RMSz, nov. 23.] (→ 1996.11.28) Göncz Árpád a M. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltán újságírót, munkásságának elismeréseként. Kommentátorok az ’exkommunikáció’ (→ 1996.07.16) ellentételezését látták a gesztusban. [RMSz, nov. 23.] – Pillich László személyeskedő cikkben reagált az eseményre. [RMSz, nov. 28.] 1996. december 3.Az EBESz lisszaboni ülésén Horn Gyula félórás megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. A találkozót szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak minősítette Horn Gyula. [RMSz, dec. 5.]A moldovai elnökválasztás 2. fordulóján Petre Lucinschi (korábbi nevén: Pjotr Kirilovics Lucsinszkij) – a Moldovai Komm. Párt hajdani főtitkára – lett a győztes, aki orosz orientációt és baloldali értékeket ígért választóinak. [Népszabadság, dec. 3.] (→ 1996.11.19) Erdélyben sorra alakulnak a Duna Tévé baráti körei, Székelyudvarhelyen Györfi József, a könyvtár igazgatója lett a kör elnöke. A körök szerepe elsősorban erkölcsi kiállás a Duna Tévé mellett, de aktuálissá válhat az anyagi támogatás is, ui. a m. kormány csökkentette a tévéadó támogatását. [UH, dec. 3.] 1997. március 15.Erdélyben ismét megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a ro.–m. történelmi megbékélés szellemét tükrözte a kormányfő ro. és m. nyelven felolvasott üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla a székelyudvarhelyi központi rendezvényen a kéznyújtás ünnepének nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. „Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk.” [RMSz, márc. 18.] – Kolozsvár volt az egyetlen város, ahol keserű szájízzel ünnepelhetett a m. kisebbség. Gh. Funar és eszmetársai ismét magyarellenes megnyilvánulással próbálták megzavarni az ünnepet: úszító szövegű emléktáblát avattak a Fellegváron. [Szabadság, márc. 17.]1997. március 22.A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.] Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.] Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.] 1997. június 7.A ro. oktatási min. épületében Magyar Bálint és Virgil Petrescu aláírta a kétoldalú ekvivalencia-egyezményt, mely a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Ezután Magyar Bálint erdélyi körútra indult. [Szabadság, jún. 9.]A Maros megyei RMDSz – Zonda Attila halála (→ 1997.04.04) után megüresedett – elnöki székébe Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes került. – A tisztújító közgyűlésen Kincses Előd felvetette a Bolyai Kollégium önálló gimnáziummá való visszaállításának kérdését, amelyre Markó Béla azt válaszolta: pillanatnyilag ezt nem ajánlott bolygatni. [RMSz, jún. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
