|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 258 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 241-258 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1995. május 17.A Borbély Imre levelét (→ 1995.05.06) elítélő hozzászólásokból közölt részleteket az RMSz [máj. 13.].Bukarestben járt az ET küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, hogy a száznál több felfüggesztett, lemondatott polgármester helyzetéről tájékozódjon. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt; a prefektusoknak túlzott hatalmat biztosít a jogrend, mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. [EN, máj. 17.] (→ 1995.11.11, 1996.03.02) György Béla Zsolt beszámolt a Vállalkozni jó program bevezetéséről. Eddig 10 erdélyi városban szerveztek tanfolyamokat, ahol vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képeztek ki. [EN, máj. 17.] 1995. május 20.Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök beszéde az erdélyi m. tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár jelentése szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő (ebből 652 egyetemista). [HN, máj. 23., máj. 26.]Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.] Az ESzC elnöke (Szőcs Géza) és intézője (Tar Károly) jelenlétében megalakult az ESzC kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete, elnökké Pillich Lászlót választották. [Szabadság, máj. 23.] 1995. június 8.Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza. Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1995. június 13.Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.] Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.] 1995. július 5.Kolozsvárott ülésezett az SzKT-n (→ 1995.07.01) létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. A kiadott nyilatkozat a diszkriminatív tanügyi törvény ellen tiltakozott és meghatározta az ellene szóló nyilatkozási formákat (tk. tiltakozás a nemzetközi fórumokon, tömegtüntetések, iskolabojkottok). [Táj., júl. 5.]Gyergyócsomafalván átadták a helyi kisgazda közösségnek a Király Károly vezette Székely Faluért Alapítvány által adományozott traktort. Az amerikai magyarság anyagi segítségével eddig 8 erdélyi falu részesült hasonló adományban. [RMSz, júl. 5.] 1995. szeptember 22.T. Meleşcanu külügymin. fogadta Szőcs Ferenc nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a ro.–m. megbékélésre vonatkozó 3 okmánytervezetet; ugyanakkor pontosított: a ro. kormány folytatni kívánja az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. [RMSz, szept. 25.]Traian Chebeleu elismerte, hogy a himnusz–zászló paragrafust elsősorban a magyarok ellen kívánják bevezetni, ezt az Erdélyben sorra került önkényes gyakorlat indokolja. A m. zászló jelenléte és a m. himnusz éneklése sérti a románság nemzeti érzéseit. [MH, szept. 22.] 1995. október 14.Szabó Judit csíkszeredai tanárnő szept. 17-én indította el azt az éhségsztrájk-láncot, amelyet most Lászlófy Pál, az RMPSz elnöke fejezett be. A tiltakozást a tanügyi törvény ellen indították. [RMSz, okt. 14.]Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés elnöksége. A tanácskozás napirendjén szerepelt az RT újraértékelésének szükségessége és külkapcsolatainak bővítése. [Táj., okt. 16.] Torockón véget ért az erdélyi műemlékvédők tanácskozása. Megalakították az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét (EMSzET) és létrehozták az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét (EMRE). Balogh Ferenc, ill. Szabó Bálint, Benczédi Sándor, Bulbuk Márton vezeti a két társaságot. [BN, nov. 7.] 1995. november 11.A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22) Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02) 1995. november 17.Erdélyi értelmiségi körökben nagyfokú visszatetszést keltett az a döntés, hogy a Ceauşescu-rezsim egyik legbuzgóbb magasztalójának, Hajdu Győzőnek a feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Ro. Kulturális Központ aligazgatójának. [Népszabadság, nov. 17.] (→ 1997.01.14)Ismét nagyot zuhant a lej. Oka: a ro. gazdaság versenyképtelensége. A jegybank – elegendő valuta hiányában – nem tudott közbelépni. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.11.21) 1995. december 2.Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08) 1995. december 3.Katona Ádám – orvosai utasítására – befejezte 42 napja tartó éhségsztrájkját (→ 1995.10.23, 1995.11.09, 1995.11.14). Katona köszönetet mondott a tiltakozást támogató magánszemélyeknek és szervezeteknek; külön köszönet illeti a m. Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik többször felszólították a magyarországi pol. élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az EMK által megfogalmazott követelések támogatására. [Táj., dec. 4.]Lábody László megfeddte „mind a romániai m. közösséget, mind a pol. elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt”, hiszen az RMDSz híven tolmácsolja a m. társadalom problémáit. – Szerinte az ideális jövőkép: demokratikus, gazdag Ro.-ban autonóm m. közösség. – A 3. M. Ref. Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: támogatják a találkozót, de illő lett volna, hogy a KREK egyeztesse terveit a m. kormánnyal. [RMSz, dec. 4.; EN, dec. 6.] (→ 1995.12.14) 1995. december 14.A szenátus ülésén a közigazgatási törvényt vitatták. Az RMDSz szenátorai szóvá tették, hogy a tervezet aberráns megoldásokat tartalmaz, pl. a kisebbségek csak úgy fordulhatnak anyanyelvükön a hatóságokhoz, ha folyamodványuk szövegét hitelesített fordításban mellékelik. Az ezt követő személyeskedő vita alatt a szövetségi frakció tiltakozásul kivonult a teremből. [RMSz, dec. 15.]Lábody László – egyhetes erdélyi körútjáról szólva (→ 1995.12.02, 1995.12.03) – elmondta: meglepő, hogy a m. közösség nincs tudatában saját erejének, elért eredményeinek. Amit a közösség 5 év alatt elért, az bámulatos: jelen vannak a közéletben, a parlamentben, létrehozták saját civil intézményrendszerüket. – A megbékélési javaslatról elmondta, hogy az már az MSzP 1994-es választási programjában is szerepelt; örömmel üdvözölte a mindkét oldalról megnyilvánuló szándékot a megbékélésre. [Kossuth Rádió, dec. 14.] 1996. január 1.Erdély több településén is visszhangra talált az MVSz felhívása: este nyolckor égő gyertyát tegyenek minden m. ház ablakába, tiltakozásképpen az anyanyelvi korlátozást jelentő törvények ellen. [Szabadság, jan. 3.]1996. február 12.A gyulafehérvári érsekség 1996-ot Márton Áron-évnek nyilvánította, Erdély nagy püspöke születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Szent Mihály-templomban – püspökké szentelésének (1939. febr. 12.) évfordulóján – szentmisével emlékeztek meg Márton Áronról. [Szabadság, febr. 13.]Richard Holbrooke, az AEÁ helyettes külügyi államtitkára Bukarestben a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ro. európai integrációjáról. Holbrooke hangsúlyozta, hogy az integráció 2 feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. [Táj., febr. 13.] 1996. március 15.Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.] 1996. március 18.Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.] 1996. március 20.A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. április 6.Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]1996. április 25.Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.] Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11) A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
