|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 290 találat | lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 281-290 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 14.A hivatalos közlöny közölte az Alkotmánybíróság állásfoglalását: az RMDSz tanügyi törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a támogató aláírások mennyisége (492 ezer) elégséges, a hitelesség sem kérdéses. Az Alkotmánybíróság felkérte a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. [Táj., aug. 14.] (→ 1995.08.18, 1995.09.02)1995. augusztus 16.Az akkreditáló bizottság javaslatára a kormány 30 felsőoktatási intézménynek adott ideiglenes működési engedélyt. A visszautasított tanügyi intézményeknek (pl. a BBTE közgazdaságtudományi kara és a SIRF hittanári–jogi kara) be kell szüntetniük az oktatási tevékenységet. [EN, aug. 16.] (→ 1996.02.07)Az Interconfessio Társaság a magyarság felemelkedésének útját keresi. Borbély Imre, a társaság elnöke a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. [EN, aug. 16.] 1995. augusztus 18.Gyarmath János a tanügyi törvénytervezet körüli összefüggésekről: az Alkotmánybíróság azután döntött (→ 1995.08.14) az RMDSz törvénytervezetének jogosságáról, miután kiderült, hogy az RMDSz tiltakozó akciókat kíván szervezni az elfogadott törvény ellen. Az alkotmánybírósági döntés lehetőséget ad a kormánynak az újabb lavírozásra, másrészt ezzel is bizonyítható: az országban működnek a jogállamiság normái. [RMSz, aug. 18.]1995. augusztus 21.Asztalos Ferenc képviselő is hasonló következtetésre jutott: az Alkotmánybíróság döntése csak figyelem-elterelés, a hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSz vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSz megtartja tervezett tiltakozó akcióit. [RMSz, aug. 22.]1995. augusztus 23.Horn Gyula bejelentette, kormányszintű tanácskozást kezdeményez, azzal a szándékkal, hogy rábírja a ro. kormányt: ne léptesse életbe a tanügyi törvényt. [RMSz, aug. 26.]Ro.-ban a pártok száma lassan eléri a 300-at. A jelenlegi szabályozás szerint elég 251 támogató aláírás ahhoz, hogy bejegyezhessék a pártot. A rengeteg párt székházat igényel, de ezt a tanácsok nem tudják teljesíteni. [MN, aug. 23.] 1995. augusztus 24.A m. kormány a költségvetési tartalékból 130 millió Ft támogatást biztosított a Kossuth Rádió középhullámú adásának „megmentésére”. (→ 1995.07.12) [MH, aug. 23.]A kormány tájékoztatási főosztályának angol ny. brosúrája hangsúlyozza: a tanügyi törvény Európa egyik legdemokratikusabb törvénye, amelyet csupán az RMDSz támadott, a többi nemzeti kisebbség elfogadta. A tények viszont mást mutatnak: a képviselőházi vitában az örmények és a németek, a sajtóban pedig a szlovákok és csehek érdekvédelmi szervezetei is tiltakoztak a törvény egyes kitételei ellen. [RMSz, aug. 26.] 1995. augusztus 25.Csiha Kálmán a medgyesi ref. ifj. központ avatásán elmondta, hogy további 13 templom épül (→ 1995.07.16) és 3 újabb ifj. központ, valamint óvodák. Kolozsvárott dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén. [RMSz, aug. 25.]1995. augusztus 27.Görögországban tanácskozott Karolosz Papuliasz görög, Georgi Pirinski bolgár és T. Meleşcanu ro. külügymin. a délszláv válság rendezéséről. A 3 diplomata felhívással fordult a Jugoszláviában szembenálló felekhez, hogy tegyék lehetővé a békés rendezést. Közös nyilatkozatukban elutasították a katonai megoldást, sürgették a szankciók megszüntetését. [RMSz, aug. 29.]1995. augusztus 28.A KLMT – az RMDSz, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével – a világ nyolc országából származó 2000 jeles közéleti személyiség aláírásával támogatott levelet juttatott el az ICOMOS szerveihez, amelyben a kolozsvári főtér együttesének (épületek, Szent Mihály-templom, Mátyás-szobor) világörökséggé való nyilvánítását kérte. [Táj., aug. 28.]1995. augusztus 29.Bukarestbe látogatott Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Első útja az RMDSz székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyaltak tk. az oktatási törvényről. Másnap a főbiztos Văcăroiuval, Năstaseval és Hrebenciuc-kal, a kisebbségi tanács elnökével tárgyalt, majd Meleşcanu vendége volt. A megbeszélések után van der Stoel kijelentette, hogy az oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”. [MN, aug. 30.] (→ 1995.09.06) – A. Năstase, képviselőházi elnök elmondta a vendégnek, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSz olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a m. kisebbség etnikai alapú autonómiáját. [RMSz, aug. 31.]1995. augusztus 30.Max van der Stoel Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt a törvényről, de utána nem nyilatkozott a sajtónak. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.06)Iliescu olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Mo. és Ro. közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólt azokról az erőkről, amelyek bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy „bizonyos magyarországi poltikai erők mondjanak le a h. t. m. kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről”. Figyelmeztetett: a m. kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát „még Magyarországgal sem”. Felszólította a m. felet: írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.02, 1995.09.13, 1995.12.15) 1995. augusztus 31.Az RMDSz-nél tett látogatással fejeződött be Max van der Stoel bukaresti útja. Az út során a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSz vezetői a főbiztosnak elmondták, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. [RMSz, szept. 2.] (→ 1995.09.06)1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 4.Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08) Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.] 1995. szeptember 5.Az EMK – a dél-tiroli modellt követve – kidolgozta a székelyföldi autonómia tervezetét. [MH, szept. 5.]1995. szeptember 6.Max van der Stoel, bukaresti látogatása során (→ 1995.08.29, 1995.08.30, 1995.08.31, 1995.09.01) több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a ro. sajtó olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, de a sajtó ezt is torzítva ismertette. A főbiztos szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem-tankönyvek megírásánál vonják be a kisebbségi történészeket is. [EN, szept. 6.]Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy a Temesvári Egyetemen m. mellékszakot indítsanak, ui. egyetlen évben sem jelentkezett a szükséges 7 fő. [EN, szept. 6.] 1995. szeptember 7.Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: Gh. Funar újabb magyarellenes kirohanásairól nem az RMDSz-t, hanem a PUNR koalíciós partnerét (a kormánypártot) és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kellene megkérdezni. [Táj., szept. 7.]1995. szeptember 8.Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14) Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.] Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.] 1995. szeptember 9.Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
