Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Szabadság-szobor

1990. június 8.

Az RMSz-ben Pávai Gyula ismertette a januárban megalakult aradi Kölcsey Egyesület munkáját. Havi Szemle címmel folyóiratot indítottak, és részt vesznek az aradi Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott harcban.

1993. augusztus 31.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]

Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.]

1994. november 17.

Bukarestben kétnapos szakértői tárgyalás folyt a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatban. A felek egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdésében. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A ro. fél nem zárkózik el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Ro. [RMSz, nov. 18.]

Bitay Ödön nyilatkozatából kiderült: azért lépett fel keményebben (→ 1994.10.25), mert 10 hónap várakozás után (→ 1993.12.31) sem ismerte el az RMDSz a szocdem platformot. [RMSz, nov. 17.] (→ 1994.11.01)

A budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben (Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy). Levelező tagozatokról van szó, hetente tartanak konzultációt. [RMSz, nov. 17.]

1996. szeptember 16.

A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)

Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]

A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]

Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]

1999. május 14.

Radu Vasile budapesti látogatásának egyik eredménye: Aradon tárgyalt a Szabadság-szobor újbóli felállításáról az Óvári János vezette m. kormányküldöttség – egyelőre konkrét eredmény nélkül. [RMSz, máj. 14.]

Csíkszeredában bejelentették: megnyílt a Csíki Játékszín, a város m. színháza. Bemutató csak ősszel lesz, jelenleg az intézményépítés folyik, önkormányzati támogatással. [Szabadság, máj. 31.]

Tőkés László nyilatkozott a kongresszussal szemben támasztott elvárásairól. Azt várja, hogy az RMDSz „ne kösse meg magát egy olyan koalíció, ill. hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért. (…) A jelenlegi RMDSz védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti.” [!?] [RMSz, máj. 15.]

Borbély Zsolt Attila Kincses Előd mellett tört lándzsát, bízik abban, hogy az RMDSz kongresszusán „kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni”. [EN, máj. 25.] ● [Nota bene: a cikk a kongresszus után jelent meg!]

1999. június 11.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon ro. kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom 150. évfordulója tiszteletére. Valeriu Stoica úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. [Szabadság, jún. 12.]

Kató Béla, a LAM Alapítvány elnöke, hitelszövetkezetet alapított Illyefalván, melynek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. A tiszteletes elmondta: az ajándékozások ideje lejárt, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés; a bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított szövetkezetnek. [Háromszék, jún. 11.]

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat a jövő héten kezdi el az 1999–2000-es színházi évadra való felkészülést – közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. [HN, jún. 11.]

1999. június 21.

Murvai Miklós, aradi tanácsos az SzKT ülésén azt javasolta, hogy hozzanak létre egy alapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatban képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a költségek fedezésére, kiadványaival felkészíti a ro. közvéleményt a szobor fogadtatására. Továbbá azt indítványozta, hogy az UNESCO ismerje el Zala György Szabadság-szobrát a világörökség részeként. [Szabadság, jún. 21.]

Megkezdte működését a Transindex nevű internetes portál, a magyarországi Index erdélyi fiókja; felelős szerkesztő: Kelemen Attila Ármin. [Szabadság, jún. 21.]

1999. július 14.

Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)

Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.]

1999. szeptember 2.

Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]

Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]

Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.]

A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09)

1999. szeptember 9.

Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]

Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.]

Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.]

Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.]

Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.]

A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.]

1999. szeptember 15.

A bukaresti Calvineumban a m. egyházak egyeztető tanácsa a kultusztörvényről tanácskozott. Az önálló m. egyetem ügyében nyilatkozatot bocsátottak ki és az alapítást végző alapítvány bejegyzésével megbízták a püspöki értekezlet titkárságát. [BN, szept. 16.] – Tempfli József püspök a tanácskozásról elmondta: „Ha nem lehet állami finanszírozású m. felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre. (…) A SIRF része lenne az új magánegyetemnek.” [BN, szept. 17.]

Visy Zsolt, a m. kulturális tárca helyettes államtitkára elmondta: a m. kultuszminisztérium készen áll anyagi és szakmai szempontból támogatni az aradi Szabadság-szobor felállítását. A szobor darabjai megvannak, a 13 tábornokról készült plaketteket a városi múzeum őrzi, de nem találják a kőtalapzat alkotóelemeit. [RMSz, szept. 15.]

Az újabb tanügyminisztériumi rendelet szerint jövőtől már nem kötelező az érettségin a történelem, és választható érettségi tantárgy lesz a testnevelés. [Szabadság, szept. 15.]

1999. október 1.

Gh. Funar felszólította a ref. egyházközséget – amelytől a m. főkonzulátus az épületet bérli –, hogy távolítsák el az épületről a m. zászlót. Az egyházközség közölte, hogy a konzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a konzulátus hatáskörébe tartozik. [Szabadság, okt. 1.]

A ro. ellenzéki pártok aradi szervezetei jelezték, hogy amennyiben a vértanúk szobrát elhelyezik az emlékparkban, tiltakozásul élőláncot alkotnak. A helyi sajtó már hónapok óta heccelte a közvéleményt. [Szabadság, okt. 1.] – A kormány a vesztőhely környéki obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési park helyét, s a területet egy kormányhatározattal a városi tanács kezeléséből a műv. min. hatáskörébe adta. [Népújság, okt. 2.] – Az aláírt protokollum szerint a várból a minorita rendház udvarára szállították a Szabadság-szobor részeit. Jelen volt Dávid Ibolya m. igazságügy-min., akinek oroszlánrésze volt a szobor ’kiszabadításában’. A szobor elég megviselt állapotban van, renoválni kell. [BN, okt. 4.; RMSz, okt. 7.]

Markó Béla, Kelemen Kálmán (RMKdM) és Szatmári Tibor (elnöki tanácsos) Brüsszelben részt vettek az EPP Pol. Biz. ülésén, ahol elfogadták az RMDSz felvételi kérelmét. A legnagyobb keresztény-konzervatív pártszövetség elnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSz elkötelezettségét az európai integráció, a ro. jogállam és a piacgazdaság fejlesztése iránt. Markó kifejtette: a romániai m. nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSz továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. [Táj., okt. 1.]

Nyárádszentlászló községben ref. templomot avatott Csiha Kálmán püspök. [Üzenet, okt. 1.]

1999. október 3.

A felvételi előkészítőre 31-en jelentkeztek, de a felvételire csak 23-an jelentkeztek, végül 19 hallgatóval indult a gyulafehérvári kat. papnövelde újabb évfolyama. [Vasárnap, okt. 3.]

Aradon mintegy 2-300 ember gyűlt össze a főtéren, hogy a nacionalista pártok felhívására tiltakozzon a ro.–m. megbékélési park terve ellen. A résztvevők a kormányt és az RMDSz-t bírálták, Iliescut és C. V. Tudort éljenezték. – Csergő Ervin, a minorita rendház vezetője elmondta, hogy a szobrokat a rendház udvarán fogják renoválni. [Szabadság, okt. 4.]

Nagyváradon tartották a PKE megnyitóját. Az ünnepségen Alföldi László főkunzul Orbán Viktor miniszterelnök nevében is köszöntött mindenkit és támogatásáról biztosította az alakuló egyetemet. [BN, okt. 4.]

1999. október 8.

Az RMDSz a kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az aradi incidenst: kik a felbújtók és miért nem lépett föl a rendőrség a hangoskodók ellen. [Szabadság, okt. 8.]

Dávid Ibolya exkluzív interjú keretében számolt be az aradi szobor ’kiszabadítása’ érdekében tett lépéseit. Legnagyobb segítségére Valeriu Stoica volt, de fogadta őt Radu Vasile is, akinek elmondta, hogy a szobor annak idején a brüsszeli világkiállítás különdíját kapta meg. Akkor kötöttek megállapodást arról, hogy engedélyezik a szobor elszállítását korábbi rakhelyéről és elvi egyezség született az emlékparkról is. [BN, okt. 8.]

A VET nagycsaládos programja keretében letették a mezőségi Vicében az ottani családi ház alapkövét. A Kárpát-medencében további 13 házat építenek. [Szabadság, okt. 8.]

2000. március 7.

Aradon budapesti restaurátorok mérték fel a Szabadság-szobor állapotát. Március 15. tiszteletére (ideiglenes tárolóhelyükön) talpra állítják és megkoszorúzzák a szobor alakjait. [NyJ, márc. 7.]

2000. március 13.

Az RMDSz szövetségi elnöke levélben tiltakozott az ellen, hogy Constantinescu elnök – a múlt év decemberében – emlékérmet nyújtott át Aurel Agache utódainak. [Táj., márc. 13.]

A Március 15-i ünnepi rendezvények keretében Aradon már egy nappal korábban megkoszorúzzák a Szabadság-szobor alakjait, a minorita rendház udvarán. Zenés-irodalmi műsor és vesztőhelyi koszorúzás szerepel a műsorban. [RMSz, márc.13.]

2000. október 6.

Az EP megvitatta a Ro. csatlakozására vonatkozó jelentést: az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. [Népújság, okt. 6.]

Dávid Ibolya, aki részt vett az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen, megbeszélést folytatott Dorel Popa helyi polgármesterrel a megbékélési park létrehozásáról és a Szabadság-szobor újbóli fölállításáról. [RMSz, okt. 9.]

Nagykárolyban kihelyezett szakot indított ősztől a Nagyváradi Egyetem: egy 20 fős csoport agronómia–kertészet szakon szerez képesítést; a képzés időtartama 5 év. [RMSz, okt. 6.]

2001. február 28.

A parlamenti biz. befejezte a helyi közigazgatási törvény egyeztetését. [Szabadság, febr. 28.]

Fodor Sándor szerint semmi ok a Németh Zsolt-féle hurrá-optimizmusra (→ 2001.02.24), ui. a ro.–m. kapcsolatok korántsem olyan jók, miként azt a Fidesz államtitkára állítja. A ro. fél megszokta, hogy újabb és újabb feltételeket diktáljon a másiknak. [Szabadság, febr. 28.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament munkája, gyorsult a törvényhozási procedúra. [Táj., febr. 28.]

Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik. A gyergyói magánerdők 50%-át már letarolták, de telepítésről szó sincs. Azonnal meg kell állítani e folyamatot, mielőtt visszafordíthatatlan környezeti károk keletkeznek – mondta Mircea Duşa prefektus. [RMSz, febr. 28.]

Dávid Ibolya az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról beszélt az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén. [Népújság, febr. 28.] (→ 2001.03.06)

2001. március 15.

A státustörvénnyel az a célja a m. kormánynak, hogy túlzott előnyöket adjon a m. kisebbségnek – írta a Curentul. [RMSz, márc. 15.]

A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a BBTE szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt az előző kormány kezdeményezte. [Szabadság, márc. 15.]

Kézdivásárhelyen tartották az RMDSz Március 15-i központi ünnepségét, de minden nagyobb erdélyi városban voltak megemlékezések, koszorúzások. [Szabadság, márc. 16.; RMSz, márc. 17.] – Székelyhídon mellszobrot állítottak Petőfi Sándornak a róla elnevezett iskolában. [BN, márc. 16.] – Aradon, a vesztőhelyi koszorúzás után, a résztvevők a minorita rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokoltak. [RMSz, márc. 20.]

2001. szeptember 26.

Bukarestben véget ért a m.–ro. kisebbségvédelmi szakbiz. ülése; rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a h. t. kisebbségeknek, de a támogatás módjáról és eszközeiről kölcsönösen tájékoztatják egymást. [Népújság, szept. 26.] – A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a ro. kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő paragrafusok érvényre juttatását; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az aradi Szabadság-szobor újbóli fölállítása ügyében. [RMSz, szept. 27.]

Kelemen Hunor képviselő, napirend előtti felszólalásában elmondta: egyetlen demokratikus ország vezetői sem kényszeríthetik a szabad sajtót arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről. (→ 2001.09.24) [HN, szept. 26.]

Az RT közzétette alkotmány-módosítási javaslatait; előterjesztés előtt ezeket még az SzKT-nak kell jóváhagynia. [Szabadság, szept. 26.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998