|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 44 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-44 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kerekes Károly 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1991. május 27.A képviselőházban az anyanyelv-használatról folyt a vita. Kerekes Károly kiállt azért, hogy a bíróságokon mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét, ez ellen a PUNR képviselői vehemensen tiltakoztak. A döntést elnapolták. [RMSz, máj. 29.]1991. augusztus 1.Két ellentétes nyilatkozat látott napvilágot az AEÁ szenátusi állásfoglalásáról (→ 1991.07.31). Constantin Mihnea kormányszóvivő tiltakozott az állásfoglalás hangvétele ellen [Szabadság, aug. 2.]; Traian Chebeleu külügyi szóvivő pedig elfogadta, hozzátéve, hogy a ro. kormány a fölvetett kérdések megoldására törekszik. Újságírói kérdésre válaszolva Chebeleu azt válaszolta, hogy nem tudott a kormány nyilatkozatáról. [RMSz, aug. 3.]Kerekes Károly képviselő a Nagyváradon megjelenő Phoenix c. lap magyarellenes cikkei miatt interpellált a képviselőházban. 1991. augusztus 3.Kerekes Károly a nemzetbiztonsági törvény vitájának egyik epizódját ecsetelte, amelyben néhány képviselő az antiszemitizmus szó elhagyását kérte a törvény tervezetéből. [Népújság, aug. 3.]A RomLib közlése szerint megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. [Szabadság, aug. 3.] Horváth Antal csíkszentdomokosi esperes nyilatkozott arról a harcról, amit Ioan Robu bukaresti érsekkel kell vívniuk az erdélyi kat. papoknak a csángók m. ny. misézése ügyében. [RMSz, aug. 23.] (→ 1992.05.25) 1991. szeptember 5.Az államhatárokra vonatkozó törvénytervezet vitáján elfogadták azt, hogy a határőrséget a Belügymin. hatáskörébe vonják. Kerekes Károly képviselő érveit – miszerint ez az alárendelés visszalépést jelent a diktatúra rendeleteihez képest – nem fogadták el. [Népújság, szept. 6.]1991. november 7.Kerekes Károly – a parlamentben zajló Har–Kov-vita kapcsán – kijelentette, hogy amikor a magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész m. nemzetet bűnösnek tartja. [Népújság, nov. 7.]Tőkés László a HHRF meghívására az AEÁ-ba érkezett, ahol előadásokat tartott és m. gyülekezetekben igét hirdetett. A törvényhozás Emberi Jogi Bizottságának tagjaival is találkozott és kifejtette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Ro. változtasson nemzetiségi politikáján. [Szabadság, nov. 9.] 1992. január 18.Kerekes Károly, a világháborús veteránok kárpótlási törvénytervezetének vitáján, rámutatott a tervezet diszkriminatív voltára. A képviselő azt kérte: egységesen adjanak minden ro. állampolgárnak, függetlenül attól, hogy milyen hadsereg volt katonáiról van szó. [RMSz, jan. 18.]1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1993. november 3.Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.] 1994. december 14.Az alkotmánybíróság elfogadta Kerekes Károly fellebbezését, melyet nov. 30-án nyújtott be a „kapupénz”-ellenes jogszabály ellen. A rendeletet visszautalták a Képviselőházba, ahol ismét szavazás alá bocsátják. [ÚM, dec. 16.] (→ 1993.12.06, 1994.01.19, 1994.06.30, 1994.09.08, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28)1995. október 31.Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.] Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15) 1996. január 4.Kerekes Károly képviselő írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, mert a határon még mindig kérik a „kapupénzt”, a határátlépési illetéket (→ 1995.12.27). Másnap a min. kabinetfőnöke közölte: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. [RMSz, jan. 6.]Ro.-ban a külföldi tőkebefektetések összege 1990. márc. 20.–1995. dec. 31. között 1,6 milliárd $ volt, közölte a Ro. Fejlesztési Ügynökség (Agenţia Română de Dezvoltare = ARD). [Háromszék, jan. 4.] Karl Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Műv. Min. kisebbségi igazgatóságának főnökévé. Annak ellenére, hogy a CMN-ban 18 etnikum vesz részt, az igazgatóságban csak a m., ukrán, orosz–lipován, török–tatár és a cigány közösséget jegyezték be. [Szabadság, jan. 4.] 1996. szeptember 18.A ro. kormány elfogadta az alapszerződés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Népszabadság, szept. 19.]Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Szent Erzsébet Öregotthont, melyben 66 kétágyas szoba, orvosi rendelő, konyha, mosoda, klub és könyvtár is van. [RMSz, szept. 24.] Kerekes Károly levélben kérte az új főügyész, Nicolae Cochinescu segítségét. Kerekes korábbi közbenjárása nyomán – a Legfelsőbb Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése alapján – az 118/1990. sz. törvény hatását kiterjesztették a volt m. hadifoglyokra is. Az új értelmezés szerint a korábbi hibás döntéseket meg kell semmisíteni, a további huzavona elkerülése végett szükséges a segítség. [RMSz, szept. 18.] 1996. szeptember 30.Marosvásárhelyen újratárgyalták a jelöltlistát, ennek nyomán a köv. végleges lista alakult ki: 1. Kelemen Atilla, 2. Kerekes Károly, 3. Kakassy Sándor, 4. Elek Barna, 5. Borbély László. Sütő András – aki összeesküvéssel vádolta a megyei szervezetet, azért, hogy Borbély Lászlót kibuktassák –, tiltakozásul lemondott a megyei RMDSz tb. elnöki posztjáról. [RMSz, szept. 30.] (→ 1996.09.26)1996. november 8.Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12) Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.] Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1997. március 20.A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.] Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.] 1997. április 18.A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.] Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.] A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.] Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12) 1997. december 5.Kerekes Károly az RMDSz hozzájárulását méltatta a komm. diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 118/1990. sz. törvényrendeletet módosító 41. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően; a törvény hibáit az RMDSz hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában (pl. a jogérvényesítés nincs határidőhöz kötve, emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét). [Szabadság, dec. 5.]Tőkés Elek úgy döntött, hogy lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről, amiatt, hogy Anghelescu államtitkár a m. történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. [Szabadság, dec. 6.] Az RMDSz széki választmánya nyilatkozatot tett közzé a csereháti üggyel kapcsolatban: az Udvarhelyszéki RMDSz továbbra is ragaszkodik az építmény eredeti rendeltetéséhez; a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat hatáskörébe kell kerülnie. [Táj., dec. 8.] 1998. április 28.A Képviselőház elfogadta Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. [Táj., ápr. 28.]Az RMPSz nyílt levelet intézett az RMDSz OpT-hez, amelyben megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az új kerettanterv-javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségek nyelvén folyó oktatást. Az RMPSz azt kéri, hogy az OpT vonja le a konzekvenciákat, amennyiben nem sikerül megjavítani az RMDSz oktatási államtitkárával való együttműködést. [EN, ápr. 28.] 1998. július 7.Római látogatásra indult Radu Vasile, aki fontosnak tartja az olasz kapcsolatok ápolását, tekintve, hogy Ro. első számú külföldi partnere éppen Olaszország. A pápának átadta Emil Constantinescu elnök meghívóját; Radu Vasile elismerte, hogy nem tudta megszerezni Teoctist pártriárka meghívóját is, ami a Vatikán szemében általában szükséges. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a katolikus vagyon restitúciója volt. [RMSz, júl. 8.]Kerekes Károly törvénykezdeményezést nyújtott be a képviselőházban, melynek célja, hogy tegye lehetővé az anyakönyvvezető előtti házasságkötések lebonyolítását a nemzeti kisebbségek nyelvén. [Táj., júl. 7.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
