|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 44 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-44 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kerekes Károly 1998. október 29.Kerekes Károly pol. nyilatkozata elítélte azt, hogy a PUNR és a PRM Maros megyei szervezetei támogatják a „Nemzeti Gárdák” fölállítását (→ 1998.10.19). Sajnálatos, hogy „az Elnöki Hivatal, a kormány és a politikusok nem foglalnak határozottan állást ebben a problémában”. [Népújság, okt. 31.] (→ 1999.01.25)1999. április 9.A kormány ülésén a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt (az ő helyébe Winkler Gyula került). [RMSz, ápr. 14.]Kolozsvár főügyésze kijelentette, hogy Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy azok Ro. területi integritását veszélyeztetnék, ezért megszüntetik az ellen indított eljárást. Ghermant a PUNR, a PDSR és a PRM helyi szervezetei jelentették föl. [Szabadság, ápr. 9.] Eckstein-Kovács Péter és Németh Zsolt budapesti megbeszélésén szóba került a m. egyetem ügye, az egyházi ingatlanok restitúciója, a külképviseleti rendszer bővítése és a pápa közelgő látogatása. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.] Anghel Andreescu orsz. csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést intézett a belügyminiszterhez: melyek azok a „szeparatista akciók” amely ellen a hadosztály fellépni kíván. [BL, ápr. 9.] (→ 1999.05.25) Ro. szeretné csökkenteni a ro.–orosz kereskedelmi mérleg hiányát; ezt hátráltatja, hogy Ro. nem tudja mérsékelni a kőolaj és a földgáz importját. [Népújság, ápr. 9.] A romániai magyarság opcióit vizsgálta egy statisztikai fölmérés. A megkérdezettek 45%-a nem jelenne meg, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, de a szavazni szándékozók 88%-a az RMDSz-re voksolna. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.] 1999. május 25.A szenátus – az ellenzéki szenátorok kivonulása után – elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által kiadott, 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglalt jogokat. A törvény lényegesen bővíti a tanácsok hatáskörét; szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, máj. 26.]Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Ro. nem lehet a m. kísérletek gyakorlóterepe – mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.] Dr. Kalmár László kezdeményezésére alakult meg 1990-ben a Segítő Jobb Alapítvány, amely a h. t. m. egészségügyi problémáin igyekszik segíteni. Kezdetben csak adományokból gyűjtöttek pénzt, utóbb a kormány átvállalta a költségek felét. Kórházi szintű ellátást nem támogatnak, főleg a nehezebb operációk finanszírozása a céljuk. Előszűrő állomásaik vannak az utódállamokban, ott állapítják meg, hogy egy-egy beteg, rászoruló részesülhet-e anyagi támogatásban. [RMSz, máj. 25.] Kerekes Károly – azok után, hogy első interpellációjára (→ 1999.04.09) kitérő választ kapott – ismét föltette a kérdést a belügyminiszternek: miért van szükség a csendőrség „szeparatista akciók” ellen küzdő intervenciós hadosztályára. Interpellációja során idézte Anghel Andreescu csendőrparancsnoknak a Recurs c. lapban közzétett beszédét is. [EN, máj. 25.] (→ 1999.06.17) 1999. június 8.Székely Ervin a ro.–m. labdarúgó-mérkőzés utáni atrocitásokról beszélt a képviselőházban. – Kerekes Károly pol. nyilatkozatban foglalt állást az elnök marosvásárhelyi beszédéről, meglepőnek minősítve Emil Constantinescu megállapításait. (→ 1999.06.07) [Táj., jún. 8.]1999. június 17.Kerekes Károly interpellációja nyomán ismét napirendre került Andreescu tábornok korábbi kijelentése (→ 1999.04.09, 1999.05.25). A Recurs c. lap helyesbített és közzétette a hangrögzítőről átmásolt „valódi” szöveget, amelyben nyoma sincs az inkriminált résznek. Közölték, hogy a korábban közölt anyagért felelős tiszttel szemben, aki – úgymond – félretájékoztatta a sajtót, a katonai szabályoknak megfelelően eljártak. [RMSz, jún. 17.]1999. szeptember 7.Az RMPSz legnagyobb sikerének könyvelhette el azt, hogy Kolozsvárott – a tanfelügyelőség vezetőségével egyetértésben – ismét beindult a m. ny. szakiskolai oktatás. [Szabadság, szept. 7.]A képviselőházban Lazăr Lădariu amiatt interpellált, hogy Marosszentgyörgyön kitűzték a városházára a m. zászlót. Kerekes Károly válaszolt: ezt a m. vendégek iránti tiszteletből tették. Korábban a falu küldöttsége Zalaszentgyörgyön járt, ahol kitűzték a ro. zászlót és eljátszották a ro. himnuszt, de emiatt senki sem interpellált a m. parlamentben. [Táj., szept. 7.] 1999. szeptember 18.A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.] A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.] Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.] A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.] 1999. december 8.Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.] Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14) A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15) Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.] 2000. február 8.Kerekes Károly két kollégájával törvénytervezetet nyújtott be a képviselőházban, a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. [HN, febr. 10.]Bikafalván tanácskozott a Kiss Kálmán-féle párt (RMSzdP) vezetősége, a ro. sajtó érdeklődése közepette. A pártelenök szerint növekvőben van a népszerűségük, mert a tömegek elfordultak az RMDSz-től, Kiss szerint 12 megyében 17 ezer tagjuk van. A pártelnök tagadta, hogy a PDSR pénzelné őket. [Háromszék, febr. 8.; EN, febr. 15.] 1992 októberében alakult a Civitas Alapítvány, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott van irodájuk; céljuk az önkormányzatok hatékonyságának növelése (tanácsadás, távoktatás, szakértők képzése). [Szabadság, febr. 8.] 2000. február 29.Kerekes Károly a képviselőházban pol. nyilatkozatban ítélte el a VR évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásait, amelyek semmiben sem különböznek a 10 évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Az európai integrációt gátoló megnyilvánulásokkal szemben nem maradhat közömbös a politikai elit. [Táj., febr. 29.]Debrecenben a h. t. m. diákok magyarországi jelenlétéről és oktatásáról tartottak fórumot; a m. állam abban a reményben támogatja a h. t. m. diákok oktatását, hogy azok szülőföldjükön kamatoztatják majd a tudásukat, de 90%-uk az anyaországban marad az oklevél megszerzése után. [SzFÚ, febr. 29.] 2000. augusztus 23.A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.] Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.] A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.] 2000. szeptember 5.Maros megyében is megszületett a jelöltlista: Markó Bélának – mint szövetségi elnöknek – hivatalból jár egy befutó szenátori hely; rajta kívül Frunda György szerepel a szenátorok között; Kincses Előd nem kapta meg a szükséges támogatást. A képviselőjelöltek listáját Kelemen Atilla és Kerekes Károly vezeti, további jelöltek: Borbély László, Kakassy Sándor. [RMSz, szept. 5.] (→ 2000.09.07)A Curentul szerint Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni a PDSR-vel, ha annak „világos ajánlata lesz az európai integrációról, a regionális fejlesztésről és a kisebbségek problémájáról”. Ioan Mircea Pascu, a PDSR alelnöke szerint az RMDSz koalíciós ajánlatot kaphat a PDSR részéről az őszi választások eredményétől függően. [Szabadság, szept. 5.] 2000. szeptember 21.A csíkszeredai cégbíróságon bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT) (→ 2000.04.03, 2000.04.25). A társ. elnöke Beder Tibor, aleln. Fülöp Dénes, titkára Bereczki Kinga. A társ. statútuma szerint: az „MSzT független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának.” [HN, szept. 21.]Kerekes Károly képviselő több szociális jellegű törvény kezdeményezője volt (pl. a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendelet); még nem sikerült elérnie, hogy a polgári esketést m. ny. is lehessen végezni. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a ro. törvénykezésben annak a ténynek az elismertetését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább tört.-pol. jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen élnek. Hangsúlyozta: egyik „táborhoz” sem csatlakozott, egyszerű RMDSz-tag. [RMSz, szept. 21.] Aláírták a CDR-2000 (→ 2000.09.01) és a civil szervezetek közötti protokollt. A 90-es évek reménye, a CDR egyre kisebbé zsugorodott, sokak szerint kérdésessé vált, hogy a jelenlegi parlament fő ereje, a PNTCD bekerül-e a parlamentbe a novemberi választásokon (tekintve, hogy egy koalíciónak 10%-ot kell teljesítenie). A CDR-ből kilépett a PNL, a PAC, de otthagyta a PSD is, meg az AFDPR is. [NyJ, szept. 21] 2000. október 13.Kerekes Károly képviselő javaslatára kiegészítették a kárpótlási törvényt, így azok a dél-erdélyiek is kárpótlásra jogosultak, akiket 1944. aug. 23. után vittek internáló táborokba. Ez óriási jelentőségű, ui. ezáltal a törvény elismeri, hogy a szóbanforgó időszakban magyarellenes megtorlások voltak az ország területén. A kormányrendelet jogi alapot nyújt a hidvégieknek, hogy visszaállíthassák a falu határában fölállított és ledöntött emlékművet. (→ 2000.07.20) [BL, okt. 13.; Népújság, dec. 8.]Szilágyi Zsolt a csángó iskolák ügyében interpellált. A Bákó megyei tanfelügyelőség az iskoláktól várja a megoldást, az iskolák viszont a tanfelügyelőségtől. [BL, okt. 13.] 2000. december 4.A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.] 2001. szeptember 11.A 21. század kezdetének egyik meghatározó eseménye: muzulmán terroristák támadása a New York-i World Trade Center és a washingtoni Pentagon ellen.Kerekes Károly javasolta, hogy az RMDSz tárgyaljon a kormánypárttal annak érdekében, hogy a házasságkötési ceremóniára a felek anyanyelvén kerülhessen sor azokban a helységekben, ahol a kisebbségi lakosság meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, szept. 11.] 2002. január 22.Gh. Funar – tekintve, hogy ott működik a státusiroda – mondvacsinált ürügyet keres, hogy kilakoltassa az RMDSz-t a székházából. [Szabadság, jan. 22.]A határon akkor is kérik az egészségügyi biztosítás igazolását (→ 2001.12.01), ha valaki csak Mo.-ra utazik, holott ezt a Mo.-val 1961-ben kötött egészségügyi egyezmény nem követeli. Kerekes Károly átirattal fordult a belügyminisztériumhoz, hogy a tárca érvényesítse a törvényben foglaltakat. [Krónika, jan. 22.] – A kérésnek egyelőre nincs foganatja, közli a kolozsvári napilap. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2002.02.01, 2002.05.03) A polgármester kijelentette, hogy nincs szüksége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházra, amelyet a műv. min. előbb a megyének adott át, majd onnan került a városhoz. [Krónika, jan. 22.] 2002. február 1.Sürgősségi kormányrendelet tiltja azt, hogy a városi tanácsosok vezette cégek üzleti kapcsolatban álljanak a helyhatóságokkal. [Szabadság, febr. 1.]Kerekes Károly sajtóértekezleten érvelt ismételt a Mo.-ra utazók érdekében (→ 2002.01.22), kérte a korábbi egyezményeknek ellentmondó intézkedés visszavonását. [Szabadság, febr. 1.] (→ 2002.02.13) 2002. február 6.Dorin Florea polgármester heves kirohanást intézett Virág György ellen és kifejtette: hiába ’hozták a nyakára’ a színházat, a városnak nincs pénze, hogy eltartsa. [RMSz, febr. 6.] (→ 2002.01.28, 2002.02.20)Király András, Arad megyei RMDSz-elnök, szeretné gyümölcsöztetni a két párt protokollumát, ezért tárgyalásokba kezdett a PSD helyi vezetőivel a Szabadság-szobor ügyében. [NyJ, febr. 6.] Az RMDSz képviselői frakciójában megalakult a Polgári Szárny (Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly), mely a polgári-keresztény értékrend érvényesítéséért száll síkra. Kötelességüknek érzik fölemelni a szavukat, ha eltérést tapasztalnak a Szövetség programjától vagy belső szabályaitól. [Szabadság, febr. 7., febr. 8.; Népújság, febr. 8.; NyJ, febr. 8.; Krónika, febr. 8.] (→ 2002.03.06) 2002. február 13.Az alsóház elfogadta Kerekes Károly interpellációját a határon kért egészségügyi biztosítás ügyében, de a szenátusi döntés még hátra van. [Szabadság, febr. 13.] (→ 2002.01.22, 2002.02.01, 2002.05.03)Garda Dezső pol. nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy beszterce-naszódi határőrkatonai birtokokat másként bírálják el, mint a Csíki Magánjavakat. [HN, febr. 13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
