|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 72 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-72 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Meleşcanu, Teodor 1991. május 11.A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27) A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1992. február 7.Ion Iliescu ro. és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök Davosban (jan. 31.–febr. 2. között) létrejött megállapodása alapján a két külügyminiszter közös közleményt írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Teodor Meleşcanu külügyi szóvivő kifejtette, hogy ez nem jelenti a ro.–ukrán területi vita megszűnését. [RMSz, febr. 7.]1992. május 18.Hivatalos látogatásra Chişinăuba érkezett Iliescu elnök, hogy lefektessék Moldova integrációjának jogi kereteit, de a tervezett együttműködési szerződést végül is nem írták alá. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter mentén. [PH, máj. 19.]Budapesten elkezdődött a m.–ro. külügyi konzultáció, Katona Tamás és Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár között. [MN, máj. 19.] 1992. augusztus 12.A kormány arról határozott, hogy a görög kat. egyház visszakaphassa az államosítás során kisajátított javait. A cikkíró megjegyezte, hogy az 176/1948. sz. dekrétum alapján államosított 1593 egyházi ingatlan közül 1300 a m. egyházak birtokában volt, éspedig: 531 ref., 468 róm. kat., 266 evangélikus, 35 unitárius. [RMSz, aug. 18.]Mihály volt ro. király fogadta Teodor Meleşcanu külügyi államtitkárt, aki közölte, hogy a kormány (a közelgő választásokra való tekintettel) nem ad vízumot a királynak, de egy későbbi időpontban szívesen fogadja. Mihály nem fogadta el az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. [Népújság, aug. 15.] Fazekas János kilépett az Ilie Verdeţ-féle Szocialista Munkapártból (PSM), és egy erdélyi m. szocialista pártot kíván alapítani. [RMSz, aug. 12.] ● [Nem lett belőle semmi.] 1992. augusztus 27.A CD üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldovával, etnikai, vallási vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. [BN, aug. 27.]Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár „érdeklődéssel fogadta”, hogy a m. vezetők elhatárolódtak az Erdélyi Világkonferenciától, de hozzáfűzte, hogy Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. [MH, aug. 27.] 1992. november 13.N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.] 1992. december 11.Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18) 1993. január 4.Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05) 1993. január 22.Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!] A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22] 1993. január 26.Markó Béla levélben megköszönte Iliescu elnök gratulációit, de hangsúlyozta: aggodalommal tölti el, hogy a „feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják és súlyosan megsértve a m. lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelv-használatot illetően.” [Népújság, jan. 26.]Teodor Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét, hogy a szakértői tárgyalások előtt a ro.–m. alapszerződés tervezetéről konzultáljanak. Lényegi egyezség nem született, de a gesztust pozitívan kell értékelni – vélekedett Markó Béla. [MN, jan. 27.] A kivégzett diktátor születésnapján sokan fölkeresték Ceauşescu sírját. 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. április 7.Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.] Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.] 1993. május 4.Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.] 1993. június 2.Az RMDSz oktatási bizottságának képviselői Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel. [MH, jún. 3.]Douglas Hurd, brit külügymin. Bukarestben tárgyalt T. Meleşcanuval a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. A parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett a SRI státusával is foglalkozott, kihangsúlyozva, hogy figyelemmel kísérik a titkosszolgálat felügyelet alá helyezését. [MN, jún. 3.] Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, aki megbeszélést folytatott a kisebbségi kérdésről a kormány illetékes munkatársaival. A megbeszélésen Bodó Barna politikai aleln. leszögezte, hogy az RMDSz csak akkor vesz részt a kisebbségi tanácsban (CMN, ]930603), ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. [MH, jún. 4.] (→ 1993.06.06) 1993. június 5.Meleşcanu külügymin. Budapesten részt vett a NATO-szemináriumon és rövid megbeszélést folytatott m. kollégájával. A megbeszélésről Jeszenszky Géza azt mondta: Mo. kész támogatni Ro. ET-felvételét, ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik. [MH, jún. 8.]1993. július 14.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.] Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.] A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1993. szeptember 4.Meleşcanu külügyminiszter elmondta, hogy Jeszenszky Gézának felveti: Mo. (Ro. ET-be való felvételénél leadott) szavazata próbaköve lesz a Ro.-val való együttműködési készség őszinteségének. [Népszabadság, szept. 6.]A ro. parlament jóváhagyta a Moldovának szánt segélyprogramot. 1993-ban 20 milliárd lejt [1 $ = 870 lej] hiteleznek, kamatmentesen [200%-os inflációs ráta mellett!], 8 évre. Műszaki segélyként havonta 10.000 tonna benzint, 20.000 tonna gázolajat és 100.000 tonna szenet szállítanak. [Szabadság, szept. 4.] 1993. szeptember 21.Pénzügyi szakemberekből álló küldöttség utazott Washingtonba, hogy a folytassák az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat. [MN, szept. 21.]T. Meleşcanu Brüsszelben tárgyalt Ro. NATO-csatlakozási kérelméről. Manfred Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele, hogy a kelet-európai államok igyekezzenek javítani a szomszédokkal való kapcsolatokon. [MH, szept. 22.] 1993. október 7.Bécsben ünnepélyesen megtörtént Ro. belépése az ET-be. (→ 1993.09.28, 1993.09.30, 1993.10.04). Teodor Meleşcanu mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. [RMSz, okt. 9.]1994. január 26.Meleşcanu külügymin. Brüsszelben aláírta a Partnerség a békéért okmányát. (→ 1994.01.15). [RMSz, jan. 28.]Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a PUNR részt vegyen a kormányzásban (→ 1993.12.30). [ÚM, jan. 26.] (→ 1994.02.01) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
