|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 72 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-72 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Meleşcanu, Teodor 1994. május 25.T. Meleşcanu külügymin. Párizsba utazott az Európai Stabilitási Egyezmény 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Simona Miculescu külügyi szóvivő – az RMDSz felvetésére reagálva – elmondta, hogy a konferencián csak az államok képviselői vehetnek részt, a kisebbségi szervezetek képviselői nem. [ÚM, máj. 26.]1994. május 27.T. Meleşcanu, párizsi beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Jeszenszky Géza megtudta ro. kollégájától, hogy a ro. kormány nem zárkózik el attól, hogy párbeszédet folytasson az RMDSz-szel. [MN, máj. 28.]1994. május 30.Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.] 1994. augusztus 16.Max van der Stoel Kolozsvárott Gh. Funarral tárgyalt, majd az RMDSz ÜE vendége volt, ahol átnyújtották neki a m. kisebbség panaszait felsoroló 22 oldalas dokumentációt. [RMSz, aug. 18.]T. Meleşcanu fogadta Markó Bélát. Áttekintették a romániai magyarságot érintő összes problémákat, majd megállapodtak, hogy rövidesen konzultatív tanácskozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. „A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy” – szögezte le Markó. [RMSz, aug. 18.] 1994. augusztus 19.Az aug. 13-án elhunyt Manfred Wörner volt NATO-főtitkár temetése alkalmával Kovács László m. külügymin. Brüsszelben találkozott (tk.) ro. kollégájával. Kovács László kifejtette, hogy amennyiben a két új miniszter valóban technokrata (ahogy Meleşcanu állította), akkor néhány hónapon belül megmutatkozik a véghez vitt változás előjele. [RMSz, aug. 25.]1994. augusztus 24.Meleşcanu külügymin. találkozott a PUNR küldötteivel, akik kijelentették, hogy támogatják Ro. és Mo. viszonyának normalizálását. [MN, aug. 25.]1994. augusztus 29.Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.] 1994. szeptember 1.A BN közölte az RMDSz által kidolgozott okt. törvény tervezetét (Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról). A tervezetben szerepel: a BTE, az OGyE, a SzISzI, a kolozsvári Zeneművészeti, a Képzőművészeti és az Agronómiai Főiskola, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola újjászervezése, m. ny. tanszék a Műegyetemen, valamint az egyházi iskolák visszaadása. [BN, szept. 1.]Meleşcanu egy interjúban elmondta: megmagyarázta az RMDSz vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. [ÚM, szept. 2.] Pető Iván, az SzDSz elnöke megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a m. kisebbség jogaival kell összekapcsolni. [MH, szept. 2.] 1994. szeptember 2.Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták az RMDSz állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla elmondta, hogy Mo.-n elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. [RMSz, szept. 6.]Ülésezett az RMDSz oktatási szakbizottsága. Megállapították: a támogatások odaítéléséhez szükség van a m. oktatási hálózat átfogó felmérésére és a prioritási sorrend meghatározására. Okt. 1-jéig minden oktatással kapcsolatos szervezet dolgozza ki a stratégiáját, melyet közös gyűlésen egyeztetnek. [RMSz, szept. 8.] A KREK közölte: a hónap végén (→ 1994.09.27) tartják a püspökválasztást. A 3 jelölt: Tőkés László, Adorján Kálmán, Nógrádi Béla. [BN, szept. 3.] Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni – „Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében. (…) Az erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is!” – írta Markó Béla: Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben c. cikkében. [A Hét, szept. 2.] 1994. szeptember 3.Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.] 1994. szeptember 5.Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12) Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.] 1994. szeptember 7.Jeszenszky Géza (volt külügymin.) Meleşcanu látogatásáról: ott vagyunk, ahol egy évvel ezelőtt; a ro. fél egy évvel ezelőtt újabb határátkelőhelyek megnyitását ígérte, ma azokat se tudjuk megnyitni, ahol a magyar oldalon már átadható a határállomás. [ÚM, szept. 7.]Az RMDSz megfogalmazta állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmaznia kell egy kisebbségvédelmi megállapodást, ennek lényegét 12 pontban foglalták össze. Kormányintézkedéssel kell rendezni tk. a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a BTE visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A megállapodás végrehajtását egy vegyesbizottság ellenőrizné. [RMSz, szept. 7.] A Meleşcanu-látogatás kapcsán a Dimineaţa annak a reményének adott hangot, hogy az RMDSz letesz az olyan abszurd követelésről, mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A m. kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. [MH, szept. 8.] 1994. szeptember 8.A parlamentben Frunda György interpellált az ismét bevezetett határátlépési „kapupénz” (→ 1994.06.30) ellen. [RMSz, szept. 10.]Alain Juppé francia külügymin. Bukarestben Meleşcanuval tárgyalt, de fogadták őt az elnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetői is. Juppé elmondta, hogy országa kiváltságos kapcsolatokat óhajt Ro.-val és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. [RMSz, szept. 10.] Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.] Mircea Vâlcu (PUNR) szenátor több társával csatlakozott Gh. Funar levelének (→ 1994.09.05) tartalmához: szerintük is be kell tiltani az RMDSz-t. [RMSz, szept. 10.] 1994. szeptember 9.A Vocea României Meleşcanu budapesti látogatásáról: a ro.–m. kapcsolatok normalizálásnak útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. [Népszava, szept. 10.]Az EU PHARE-programjából 21 és 43 millió ECU segítséget kap Ro. a nyugati határ felé vezető utak ill. a határátkelőhelyek korszerűsítésére. [Népszabadság, szept. 10.] Constantin Pavel cikke Tőkés Lászlót és Gh. Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. [Adevărul, szept. 9.] 1994. november 26.Kolozsvárott zajlott a SzET (→ 1994.06.18) első munkaülése, ahol az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg. [RMSz, nov. 29.]Ro.-ban új útlevelet rendszeresítettek, amelyben 3 nyelven szerepel a „nemzetisége” szó. A nyugati államok nem tesznek különbséget a „nemzetiség” és az „állampolgárság” között, de a m. és a ro. nyelv (naţionalitate – cetăţenie) megkülönbözteti a két fogalmat. Az RMDSz interpellálása nyomán Meleşcanu külügymin. elismerte a tévedést, ezért az útlevelekben a kitöltéskor beírták: „naţionalitate = cetăţean român”. [ÚM, nov. 26.] 1994. december 4.Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]1994. december 19.Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.] 1995. január 6.Varga Gábor zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSz parlamenti frakciójának tagjait. A Tőkés László elleni rágalomhadjáratról vitatkoztak, de az értekezlet nem oldotta föl a feszültségeket. Nagy Benedek visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök c. Tőkés-ellenes röpiratát (amelyet 1994. dec. 20-án osztott szét a képviselőházi RMDSz-frakcióban; a röpirat a ro. sajtó félrevezető közlése alapján született; Tőkés ui. a botrány kirobbanásakor így reagált: csak annyira voltam besúgó, mint mindenki más). Verestóy Attila szerint Nagy Benedek levele [lásd: BN, jan. 6.] elhibázott volt, de nem tekinthető diverziónak. Tőkés a tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást, ennek azonban többen is ellenálltak. [RMSz, jan. 9.] (→ 1995.01.12, 1995.02.10, 1995.02.15, 1995.02.25, 1995.05.19)Teodor Meleşcanu – arra a kérdésre, hogy Ro. kiszabadul-e az „orosz csapdából” – azt válaszolta: nem lehet határozott igent mondani. [ÚM, jan. 6.] (→ 1995.01.17) 1995. január 19.Markó Béla és Takács Csaba találkozott T. Meleşcanu külügyminiszterrel. Az RMDSz vezetői kifejtették a szakértői tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat: a nemzeti kisebbségekre vonatkozó megegyezésnek össze kell függnie az alapszerződéssel. – Szóvá tették Gh. Funar pártelnök nyilatkozatait, hangsúlyozván, hogy a kormánypárt reagálása, miszerint különc politikusról van szó, nem elégítheti ki a szövetséget. [RMSz, jan. 23.]1995. március 8.A parlament két házának külügyi bizottsága az alapszerződésről tárgyalt, ahol Meleşcanu kijelentette: elképzelhetőnek tartja a helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumúak is élnek. [RMSz, márc. 10.]Csapody Miklós (MDF) úgy vélte: a m. kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte az alapszerződéseket a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. [Népszabadság, márc. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
