Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz belső ellentétek / belső viták / belső ellenzék / belviszály

1991. június 1.

A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]

Ara-Kovács Attila az RMDSz-ben fölfedezhető két vonulatról írt. Szerinte a lavírozó politikacsinálók alkotják az RMDSz bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A fontolva haladók [mérsékeltek] és az „erdélyi ellenzék” [radikálisok] programja egyként utópisztikus – vélte Ara-Kovács. A Szőcs Géza [és Borbély Imre]-féle társnemzeti kategória (→ 1991.05.24) populizmusnál alig több. A 2. kongresszus után egyértelművé vált, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal értelmiségi réteg, köztük: Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László. [Beszélő, jún. 1.]

1992. január 15.

Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát – mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. – A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg. [RMSz, jan. 15.]

Mihai Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptette elő az ország elnöke. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. [RomLib, jan. 15.]

1992. december 6.

Kolozsvárott a Szent Mihály-templomban a város m. lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen, ahol részt vettek a KOT tagjai és parlamenti képviselők is. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerülte a templomot; a menethez több ellenzéki ro. értelmiségi (pl. Doina Cornea, Octavian Buracu) is csatlakozott; csak szórványos hangoskodók zavarták meg az eseményt. – A Gyulafehérvári érsekség nyilatkozata leszögezte: „A Mátyás-szobornál a teljes igazság azt követelné, hogy az eredeti felirat szerepeljen, kizárva minden módosítást, amelynek be nem vallott, de ismert célja: eltüntetni a neveket, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a magyarságnak itt múltja és jelene van.” [Szabadság, dec. 8., 22.] – A parlamentben Szabó Károly interpellált a szobor-ügyben.

Kolozsvárott gyűlésezett a KOT és megbízta a parlamenti frakciót (→ 1992.12.07), hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSz-képviselők és -szenátorok megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. [RMSz, dec. 8.]

1993. január 13.

Tőkés László nyilatkozott az RMDSz-kongresszus előtt. Leszögezte: az RMDSz jelenléte evidencia; a szervezeten belüli ellentéteket részben az egyre nehezebb körülmények magyarázzák. A szervezeten belüli pluralizmus az egység javára van, „a baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők”. Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a „romániai magyarság kibontakozását és talpra állítását szolgálná”. [MN, jan. 13.]

1993. január 16.

A kongresszuson élessé váltak a személyi viták. Szőcs Géza négy számot megélt napilapját (Új Ezred) és Politikai napló c., Tokay György ellen írt pol. pamfletjét terjesztették. (→ 1993.05.11)

Grigore Zanc prefektus átiratban közölte: nem megalapozott az RMDSz és az orsz. műemlékvédelmi hivatal beadványa, Gh. Funar helyesen járt el a Mátyás-szobor ügyében. [Szabadság, jan. 16.] (→ 1992.11.30, 1992.12.01, 1993.01.09, 1993.01.23, 1993.02.09)

1993. április 15.

A szövetségben kirobbant viták és konfliktusok miatt szükségessé vált az RMDSz Etikai Bizottságának a létrehozása, mely becsületbíróságként látja el feladatát. [RMSz, ápr. 15.]

Bordos Mária a Tulipán üzlethálózat brassói üzletének vezetője nyilatkozott a cég tevékenységéről. A Tulipán-üzlet célja az RMDSz anyagi támogatása. [EN, ápr. 15.]

Merk Mihály plébános arról számolt be, hogy Szatmárnémeti belvárosában épül a Szentlélek-templom. [EN, ápr. 15.]

1993. szeptember 18.

Markó Béla elmondta: az RMDSz politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A Memorandummal kapcsolatos pártközi viták nyomán azt javasolta a CD-nek, hogy tárgyalják újra az egyezséget. Kitért a kollektív jogoknak helyet adó Balladur-tervre, mely kétoldalú tárgyalásokat kíván. A Szövetségen belüli nézeteltérésekkel kapcsolatban leszögezte: a viták legyenek közvetlenek, ne a sajtóban üzengessenek egymásnak a felek. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb, ha nyíltan megfogalmazzuk a közösség, a szövetség akaratát. [RMSz, szept. 18.]

1995. január 1.

Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]

Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.]

1996. június 25.

Hargita megye új tanácsának első ülésén várható volt, hogy a ro. tanácsosok inkább a liberális Kolumbán Gáborra szavaznak, mint az EMK színeiben is aktiváló Sántha Pál Vilmosra, ezért az előbbi lett a megyei elnök. A két alelnök: Minier Gábor és Zsombori Vilmos. [RMSz, jún. 25.]

Fodor Sándor író – A legfontosabb: megújulni c. cikkében – úgy véli, hogy az RMDSz fokozatosan elvesztette népszerűségét, elsősorban a szervezeten belüli marakodás nyomán felfedett, azóta sem tisztázott anyagi visszaélések miatt. [HN, jún. 25.]

1996. december 25.

Gazda József szerint megnő az RMDSz belső ellenzékének szerepe: elsősorban a megoldások sürgetése terén. [EN, dec. 25.]

1997. február 8.

A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]

1997. július 17.

Egy interjúban 4 RMDSz-képviselő mondta el a véleményét a legutóbbi SzKT-ról. Varga Attila: „nem hozzánk méltó színvonalú politikai vita volt”; a legfájóbb, hogy „ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben”. – Bárányi Ferenc: Tőkés Lászlónak nem tisztázott a hozzáállása, döntse el, hogy tb. elnök akar-e lenni, vagy a belső ellenzék vezére? [RMSz, júl. 17.]

Tokay György elmondta: az eddigiek folyamán sikerült visszajuttani a zsidó javak egy részét és elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanjának visszaszolgáltatását biztosító kormányrendelet szövegét is. Véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezet szövegét. – Rendeződött az RMDSz támogatásának az ügye is: a m. kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. [Népújság, júl. 17.]

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]

2000. július 3.

Az SzKT és a SzET marosvásárhelyi együttes ülésén Markó Béla emlékeztette a tagokat: 10 évvel ezelőtt egyezséget kötöttek arról, hogy mindenki aláveti magát a közösen meghozott döntéseknek. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, „vagy útjára engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség”. Fölvetődik a kérdés: kell-e még az egység azoknak, akik a helyi előválasztásokon alulmaradtak, majd függetlenként indultak, és azoknak, akik az RMDSz-en kívüli pluralizmust hirdetik? – Tőkés László azt javasolta: az SzKT végezzen szigorú önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSz személyi megújítását. – Bárányi Ferenc kérte, hogy Tőkés döntse el: az RMDSz tb. elnöke vagy a belső ellenzék vezetője akar-e lenni? – Markó Béla a vita egyes tételeire kérdéssel válaszol: miért kell kudarcról beszélni, amikor a szövetség az 1996-os választási eredményeknél jobbakat ért el? – Az SzKT megerősítette Kincses Előd felmentését a megyei elnöki tisztségből. (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25) – A lemondott Sebesi Karen Attila helyett Szép Gyulát választották művelődési alelnöknek. – Varga Attila a státustörvény koncepcióját ismertette. – Az SzKT állásfoglalásai: a földvári emlékmű ügyében (→ 2000.06.28); a marosvásárhelyi szoborgyalázás ügyében (→ 2000.06.21); politikai döntésként értékelték a Bardóczy Csaba ellen hozott ítéletet (→ 2000.06.28), ezért Ro. főügyészétől a per újrafelvételét kérték. [RMSz, júl. 5.]

Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányi Ház új épületszárnyát. [RMSz, júl. 3.]

Emil Constantinescu szerint Ro. akkori felső vezetésének tudtával sértették meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót; éjszakánként ciszternás szerelvények keltek át Zsombolyánál. Ion Iliescu azzal vádolta Constantinescut, hogy a vizsgálat lezárulta előtt mondott véleményt. [Krónika, júl. 3.] (→ 1992.05.30, 1992.06.08, 1994.04.05, 1995.08.03, 1999.05.04)

2000. július 15.

Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]

Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.]

Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.]

Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.]

Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.]

2000. július 26.

A Bálványosi Szabadegyetem [’Tusványos’] 2. napján A nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában gyűjtőcímmel tartották meg az előadásokat. [RMSz, júl. 26.; HN, júl. 27.]

Tabajdi Csaba elképzelései szerint új jogintézményt kellene létrehozni, a „h. t. m. szószólója” tartalommal. A szószóló tanácskozási joggal részt venne az Országgyűlés ülésein, hogy tolmácsolja az utódállamok magyarságának igényeit, szempontjait. – Tabajdi szerint a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, ui. nyíltan támogatja az RMDSz belső ellenzékének számító RT-t. [RMSz, júl. 26.]

2000. július 29.

Kereskényi Sándor meglátása szerint a belső ellenzék legpregnánsabb csoportja, az RT, a neptuni találkozó nyomán jött létre; van külön RT-ideológia (erdélyi színezetű nemzeti liberalizmus), de RT-stílus nincs, ui. az RT vezetői rámenősségben kezdik felülmúlni azokat, akiket hajdan oly szívesen bíráltak emiatt. [SzFÚ, júl. 29.]

2001. augusztus 23.

Markó Béla sajtóértekezleten elmondta, hogy az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy a parlament elé vigyék a státustörvényt; az ezzel kapcsolatos vita és nyilatkozatháború célja a feszültségkeltés. [Szabadság, aug. 23.]

Markó Béla valósnak tartja az RT dokumentumát (→ 2001.08.21), de csak annyit fűzött hozzá: jobb, felkészültebb és mélyebben gondolkodó belső ellenzéket kíván magának és a szövetségnek. [RMSz, aug. 23.; Szabadság, aug. 23.]

2001. szeptember 28.

Adrian Năstase sajtóértekezletén tk. azt is elmondta, miért került elő ismét a m. egyetem alapításának kérdése: a ro.–m. megbeszéléseken a magyar fél a m. ny. egyetem ügyét is szóba hozta, de az kizárólag a ro. kormány feladata, hogy az ország polgárainak állami oktatásáról gondoskodjon – a magánegyetem alapítása más kérdés. – A kormányfő nyugtalanítónak tartja az RMDSz belső ellenzékének radikalizálódását. A nyelvtörvénnyel egy gond van: nem ragaszkodnak minden tévéműsor szövegének feliratozásához, de a pol. műsoroknál elvárható lenne. Elismerte, hogy a kétnyelvű helységnév-táblák ügye lemaradt a kívánalmakhoz képest. [RMSz, szept. 28.]

2002. március 4.

Az EME tisztújító ülésén a köv. vezetőséget választották: Egyed Ákos (eln.); Péter Mihály, Gyenge Csaba (aleln.); Sipos Gábor (főtitkár); Nagy Zoltán (titkár); Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Loránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János (választmányi tagok). – Az EME keretében megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. [Szabadság, márc. 4.; RMSz, ápr. 15.]

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a Szabadelvű Kör orsz. tanácskozást tartott; a platform erős pontja, hogy nem vesz részt a belcsatározásokban, pozitív, ötletadó stratégiát követ. – Salat Levente szerint a ro. sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSz ügyeiről, mint a magyarból. [Szabadság, márc. 4.]

Az első két hónapban 5763 munkavállalási engedélyt adtak ki Mo.-n, az igénylők döntő többsége ro. állampolgár. [RMSz, márc. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998