Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. március 16.

Csíkszék új elnöke Székedi Ferenc. [RMSz, márc. 16.] ● [Hargita megyének nincs RMDSz-szervezete, helyette a 3 székely széknek (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) vannak területi szervezetei. A későbbiekben ez a tény félreértések és téves interpretációk forrása lett.]

1991. március 27.

Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.]

1991. július 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. július 13.

Az RMSz cikke Katona Ádám (az Udvarhelyszéki RMDSz pol. és kult. aleln.) nézeteivel ismertette meg az olvasót. Katona kifejtette: azért harcol, hogy az önrendelkezés bekerüljön az RMDSz dokumentumaiba. Formálódik egy székelyföldi csoportosulás, amelyik elveti a mérsékelt vonalat és radikálisabb politikát követel. [RMSz, júl. 13.]

Bálint Lajos püspök fölszentelte Csíkcsomortány új kat. templomát. [RMSz, júl. 13.]

1991. október 13.

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya egyetértését fejezte ki az országos vezetőség állásfoglalásával kapcsolatban (→ 1991.10.08) és úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. (→ 1991.10.02, 1991.10.19)

Bölönben felavatták Bölöni Farkas Sándor szobrát (Jecza Péter alkotása). [RMSz, okt. 18.]

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1992. augusztus 24.

Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1994. november 29.

A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.]

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. május 18.

Vasile Sofineti, a Külügymin. sajtóigazgatója kommentálta az ukrán álláspontot, mely szerint „Ro. nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről.” Sofineti szerint ez a valóság elferdítése, ui. a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése nem jelent területi követelést. [Népszabadság, máj. 18.]

A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely finanszírozási forrásként a határátlépési illetéket („kapupénzt”) is megjelöli. [MN, máj. 18.] (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.06.02, 1995.06.23)

Az Udvarhelyszéki RMDSz tisztújító gyűlésén Ferenczy Ferenc 59:38 arányban legyőzte Katona Ádámot. [HN, máj. 23.]

A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára. [RMSz, máj. 18.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1997. június 21.

A SzET kolozsvári ülésén Markó Béla elmondta: a NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok; a közigazgatási törvény kompromisszum eredménye (a javasolt 10% helyett csak 20%-os kisebbségi létszám esetén fogadják el a kétnyelvűséget a helyi közigazgatásban); a tanügyi törvény módosítása sem sikerült az elképzelések szerint: ennél többet nem lehetett elérni. A vitában a szövetségi elnök visszautasította a vádakat, miszerint az RMDSz cserben hagyta volna az egyházakat: a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. [Szabadság, jún. 23.]

Szintén Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz kormányzati tisztviselői. Markó Béla elmondta: az ellenzéki obstrukció miatt valószínűleg nincs esély a tanügyi törvény módosításait a parlamentben megszavazni, ezért azt is kormányrendelettel kell megoldani. [Szabadság, jún. 23.]

Székelyudvarhelyen ismét Sófalvi László alpolgármester lett a területi RMDSz elnöke. [Táj., jún. 25.]

A PDSR elnökéül ismét Ion Iliescut választották, első alelnök Adrian Năstase maradt. Teodor Meleşcanu és négy társa kilépett a pártból. [RMSz, jún. 23.]

1997. szeptember 5.

Az udvarhelyszéki tisztújító közgyűlésen a hozzászólók egy része bírálta az RMDSz tevékenységét, kifogásolták, hogy nem támogatta a csereháti ügyet. Az új széki elnök Verestóy Attila lett, aleln.: Asztalos Ferenc, Antal István, Bunta Levente, Ladányi László. Területi aleln.: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza), Sófalvi László (Udvarhely). [Táj., szept. 8.; UH, szept. 9.]

1997. december 5.

Kerekes Károly az RMDSz hozzájárulását méltatta a komm. diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 118/1990. sz. törvényrendeletet módosító 41. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően; a törvény hibáit az RMDSz hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában (pl. a jogérvényesítés nincs határidőhöz kötve, emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét). [Szabadság, dec. 5.]

Tőkés Elek úgy döntött, hogy lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről, amiatt, hogy Anghelescu államtitkár a m. történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. [Szabadság, dec. 6.]

Az RMDSz széki választmánya nyilatkozatot tett közzé a csereháti üggyel kapcsolatban: az Udvarhelyszéki RMDSz továbbra is ragaszkodik az építmény eredeti rendeltetéséhez; a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat hatáskörébe kell kerülnie. [Táj., dec. 8.]

1998. március 13.

Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.]

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.]

1998. július 11.

A parlament külügyi bizottsága nem fogadta el Smaranda Enache (a „magyar szélsőségesek barátja”) finnországi nagykövetté való kinevezését, adta hírül az Adevărul. [RMSz, júl. 11.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz a szövetség sikereként könyvelte el Hajdú Gábor kinevezését az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor megválasztását az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztását az RTV igazgatótanácsába valamint a kisebbségeknek visszaadandó 17 ingatlanról szóló határozatot és a 22-es kormányrendelet alapján elhelyezett kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., júl. 13.]

2000. január 17.

Garda Dezső elmondta: egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi közbirtokosság visszakapja az erdőket: Csíkban 98 ezer, Udvarhelyszéken 55 ezer, Gyergyóban 37 ezer hektár fenyvesről van szó. Újra kell alakítani a közbirtokosságokat és kezelésbe kell venni a visszakapott vagyont. [RMSz, jan. 17.]

Elhunyt Ion Raţiu, a parasztpárt képviselője, aki 1940-től Londonban élt, s csak 1990-ben tért vissza a szülőhazába és a politikába. [Népújság, jan. 18.]

2000. június 22.

Az Udvarhelyszéki és a városi RMDSz amiatt tiltakozott, hogy a polgármester-választás során Szász Jenő „olyan eszközöket használt, amelyek nincsenek összhangban a demokrácia játékszabályaival” – a választás előtt 3 nappal, a néhány száz példányban megjelenő Udvarhelyszék c. helyi lapot 13 ezer példányban nyomtatták ki és ingyen osztogatták. A címlapon öklömnyi betűkkel hirdették a nyilvánvaló csúsztatást: „A m. kormány Szász Jenőt támogatja.” A közlemény leszögezi, hogy az eset „a m. kormány és az RMDSz közötti jó kapcsolatok megrontására tett kísérletként” is értelmezhető. A választáson a függetlenként induló Szász Jenő győzedelmeskedett Antal István (RMDSz) ellenében. [RMSz, jún. 22.]

Jakubinyi György 3 nyelven – héber, m. és ro. – köszönte meg a Márton Áron püspöknek post mortem adományozott „A népek igaza” kitüntetést, amelyet David Saranga, Izrael nagykövetségi titkára adott át Erdély érsekének. (→ 2000.04.07) [Szabadság, jún. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998