Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

2000. július 27.

Székelyudvarhelyen, Antal István lemondása után, Ladányi László lett az ideiglenes városi elnök. Verestóy Attila udvarhelyszéki elnök értetlenül szemléli, hogy Szász Jenő nem hajlandó együtt dolgozni a törvényesen megválasztott tanáccsal és az alpolgármesterrel. [HN, júl. 27.]

2000. szeptember 18.

A komm. rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a ro. parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét. A szövetség szerint előbb egy kormányrendeletet kellene hozni, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését; szeretnék, ha uniós szakemberek ellenőriznék a visszaadási folyamatokat. [Krónika, szept. 18.]

A kolozsvári szenátorlistára Eckstein-Kovács Péter került föl elsőnek, a képviselőjelölteknél a sorrend: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Mátis Jenő, Szedilek Lenke. [RMSz, szept. 18.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz-szervezetben Verestóy Attila és Kolumbán Gábor versengett a szenátori helyért. A szavazatszámlálás után 185:184 volt az eredmény, úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették. [Szabadság, szept. 18.] (→ 2000.09.27)

Az RMKT Közgazdász Vándorgyűlésén ismét Somai Józsefet választották meg elnöknek, a négy alelnök: Lázár Anna, Colţea Tibor, Szécsi Kálmán, Szőke Erzsébet. [HN, szept. 18.]

2003. július 3.

A száraz nyár miatt 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára kényszerül Ro. – vélik a szakmai elemzők. [Szabadság, júl. 3.]

Medgyessy Péter és Adrian Năstase egyetért abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának a feltételeit Ro.-ban. [RMSz, júl. 3.; Szabadság, júl. 3., júl. 4.]

Szász Jenő jelezte: a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek; a szervezési keretet az UPE adja. A Magyar Polgári Szövetség (MPSz) operatív vezető testületében minden széknek (Udvarhely-, Csík-, Maros-, Gyergyó-, Sepsi- és Kézdiszék) lesz egy-két képviselője. [Krónika, júl. 3.] (→ 2003.07.12)

A Hargita és Kovászna megyei ro. szervezetek sérelmesnek tartják, hogy a kormány engedett az RMDSz nyomásának és az új alkotmány megengedi az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. [Népújság, júl. 3.]

Birtokba vette a nagyváradi róm. kat. püspökség a barokk palota néhány szobáját. [Krónika, júl. 5.; RMSz, júl. 21.]

2003. július 11.

Takács Csaba úgy látta, a restitúció volt az egyik legnagyobb eredmény, amit üv. elnökként megélt. A közbirtokosságok vagyonának visszaadását törvény szavatolja és mintegy 80%-ban megtörtént a restitúció; így kb. 380 ezer hektárnyi terület jutott vissza magyar tulajdonba. Az erdélyi magyarság egy része nem vette figyelembe a valóságot és irreális célokat tűzött ki maga elé. Nem mindig tudunk élni a lehetőségekkel, nemrég 500 helyet hirdettek meg fiataloknak, EU-s állásokra, de 4 hónap alatt csak 20 magyar jelentkező felelt meg a követelményeknek. Az RMDSz-nek a Székelyföldön elsősorban a demagógia a legnagyobb ellenfele, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSz nem tett semmit értük. Nem lehet településfejlesztési stratégiákat kiépíteni ott, ahol patikamérlegen állapítják meg, hogy ki mennyire jó magyar. Az udvarhelyszéki polgároknak fűt-fát megígértek Budapesten, de elfelejtették megmondani, hogy a Székelyföld Ro.-ban van és nem lesz légifolyosó Budapest és Székelyudvarhely között. [Szabadság, júl. 11.]

2003. augusztus 6.

Markó Béla emlékeztetett: nem lenne új a ro. gyakorlatban a kettős állampolgárság megadása, hiszen pár évvel ezelőtt a Ro.-i horvátok is fölvehették anyaországuk állampolgárságát, Bukarest pedig állampolgárságot ajánlott föl a moldovai románoknak. 2000 őszén az RMDSz is aláírásokat gyűjtött a kettős állampolgárság ügyében, de az íveket nem továbbították Budapestre, mert az akkori m. kormány szerint a kérdés nem volt időszerű. Az RMDSz szívesen tárgyal a kérdésről, de a megoldás kulcsa nem Erdélyben, hanem a m. kormány kezében van. [Krónika, aug. 6.]

Patrubány Miklós szerint a külhoni m. állampolgárság olyan állampolgársági forma lenne, amely nem teszi lehetővé a Mo.-ra való áttelepedést és nem ad választói jogot a határon túli magyaroknak. [Krónika, aug. 6.]

A szenátusi szakbizottság megkezdte az alkotmánymódosítás érdemi munkáját, hogy előkészítse az alaptörvény felsőházi vitáját. [Krónika, aug. 6.]

A KT meghatározta az SzNT megalakulási folyamatát: okt. 12-én közgyűléseken megalakítják a helyi tanácsokat, 19-én küldöttgyűléseken pedig a 8 Széki Tanácsot (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardóc-Miklósvár). Ez utóbbiak küldöttei fogják megválasztani az SzNT tagjait. [Háromszék, aug. 6.] (→ 2003.10.27)

2003. október 11.

Marosvásárhelyen tartotta soros ülését az SzKT. A szövetségi elnök elemzése kitért arra, hogy a PSD-vel való szakítás nem használna az RMDSz-nek, annál inkább a PRM-nek. Markó szerint azzal, hogy a kormányfő engedett pártja nacionalista politikusainak, pályája egyik nagy hibáját követte el és talán végképp megrontotta a két párt viszonyát. Ennek ellenére még nem javasolja az egyezmény felmondását. – Az RMDSz állásfoglalásban rögzítette: a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren a helye. – Felkérik a m. nemzeti közösség tagjait, hogy igennel szavazzanak az alkotmányra (→ 2003.10.19). Nem támogatják a különböző néven szerveződő nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők a közvélemény félrevezetésével csak a m. közösség megosztását akarják elérni. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 13.]

Markó Béla elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást (→ 2003.10.09). Frunda György szerint egyesek kihasználják Fodor Imre lelkesedését és jóhiszeműségét, így próbálva elérni kitűzött céljukat, az erdélyi magyarság megosztását. [RMSz, okt. 11.]

Traian Băsescu (PD) közölte, a demokrata–liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSz-re. „Ennek érdekében az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a BBTE m. karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon való szétválasztásának gondolatát.” [Krónika, okt. 11.]

A BBTE közgazdasági karán 1014 m. diák tanul, közülük 600-an anyanyelven. A karon 10 szakosodás lehetséges, a m. vonalon három. [RMSz, okt. 11.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz küldöttgyűlése megfosztotta alelnöki tisztségétől Farkas Csabát, azzal az indoklással, hogy Farkas funkciója összeegyeztethetetlen az SzNT KT ügyvivői tisztségével. [Krónika, okt. 11.; EN, okt. 14.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998