Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4400 találat lapozás: 1-20 ... 2561-2580 | 2581-2600 | 2601-2620 ... 4381-4400
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1998. december 21.

A parlament két háza együttes ülésén elvetették az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. [RMSz, dec. 23.]

1998. december 22.

Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]

Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.]

A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.]

1999. január 4.

1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.]

1999. január 5.

A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]

Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]

1999. január 6.

A Szigethegység bányászai is csatlakoztak a Miron Cozma által vezetett Zsil-völgyi sztrájkhoz. Cozma fő politikai szövetségese, C. V. Tudor a parlament összehívását követelte és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök „nép- és nemzetellenes” politikájának megbuktatása érdekében. [Népújság, jan. 6.]

Radu Vasile lemondott minden pártbeli tisztségéről, a PNTCD ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu lett. Sajtóértesülések szerint Radu Vasile leváltását Ion Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel elszigetelte a kormányfőt. [Sajtóf., jan. 6.]

A ro. kormány bevezette a holokauszt-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig – jelentette be az oktatási minisztérium szóvivője. [RMSz, jan. 7.]

1999. január 7.

Viorel Cataramă vezetésével küldöttség utazott Petrozsényba, a bányászokkal tárgyalni. [Népújság, jan. 7.]

1999. január 8.

Emil Constantinescu fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstockot, az RNDF új elnökét, aki sürgette a kisebbségi törvény elfogadását; Wittstock kijelentette, hogy megváltozott korábbi álláspontja (→ 1998.11.16), ők is támogatni szeretnék a PSE létrehozását. (A német közösségnek látványosan csökkent a létszáma az utóbbi 60 évben: 1939: 250 ezer; 1970: 180 ezer; 1989: 110 ezer; 1991: 40 ezer; 1998: kb. 18 ezer.) [Népújság, jan. 8.]

1999. január 9.

Ősztől Közigazgatási Főiskola működik Szatmárnémetiben, 3 csoporttal (ro., m., német). A 30 fős m. csoport kifogásolta, hogy mindössze két tantárgyat tanulnak magyarul, hiányzik a könyvtár és nincs elegendő szakkönyv. [RMSz, jan. 9.]

1999. január 11.

Bitay Károly főkonzul szerint a kolozsvári főkonzulátuson kibocsátott vízumok mintegy 70%-a munkavállalói vízum, közel 30%-os a tanulmányi vízumok aránya, de szép számmal akadnak unokát nevelő nagymamák is, akik 30 napnál többet maradnak az országban. Kb. 35-40%-ra tehető a vízumot kérő ro. nemzetiségűek száma. [RMSz, jan. 11.]

1999. január 12.

Markó Béla elmondta: az átszervezéssel megszűnő posztok helyett más tisztségeket kapnak az eddigi államtitkárok. (→ 1999.01.15) A kormányban való részvétel más szempontból fontos: a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy mi a jobb, ha az RMDSz kormányon van-e vagy ha ellenzékben? Ha az erdélyi magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra, s ily módon jelentős eszközök kerültek a magyarság kezébe; a kormányzás nem cél, hanem eszköz. [RMSz, jan. 13.]

Németh Zsolt elvárná, hogy a ro. kormány mielőbb döntsön az egyetem ügyében; „jelentős lépés lenne, ha a PSE megvalósulhatna”. Ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létesítésére, akkor az RMDSz és a m. kormány alapítványi vagy egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. [RMSz, jan. 13.]

1999. január 13.

Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben nem teljesülnek a követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Egy nappal előbb 10 km-t meneteltek figyelmeztetésül, s kb. 30 gyermeket tereltek maguk előtt. Emil Constantinescu nem kíván beavatkozni a konfliktusba, mert szerinte még nem merítették ki a tárgyalásos rendezés lehetőségeit. [RMSz, jan. 14.]

1999. január 14.

Németh Zsolt és Szabó Tibor (HTMH) 3 napos erdélyi körútra indultak, hogy fölkeressék a m. egyházak püspökeit. Útjuk állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár. [BN, jan. 16.]

George Robertson, brit védelmi miniszter elmondta: a szövetség a tavalyi, madridi csúcstalálkozón elfogadott 3 jelölt (Mo., Csehország, Lengyelország) csatlakozásával van elfoglalva, de a 2. körben Ro. is csatlakozhat, ha eljött az ideje. [Sajtóf., jan. 14.]

1999. január 15.

Radu Vasile új ügynökségi vezetőket nevezett ki, tk.: Kerekes Gábor (orsz. fejlesztési ügynökség); Birtalan József (kis- és középvállalatok); Lányi Szabolcs (tudom. fejlesztés); Erős Viktor (állami vagyonalap); Bara Gyula (miniszterelnöki tanácsos). [BN, jan. 16.]

Az RMDSz Maros megyei vezetősége amiatt tiltakozott, hogy Dorin Florea prefektus – túllépve hatáskörét – 10 ezer Zsil-völgyi bányászt akar letelepíteni a megyében. [RMSz, jan. 15.]

1999. január 16.

Németh Zsolt sajtótájékoztatón elmondta: a m. egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélés (→ 1999.01.14) része annak az akciónak, mellyel Radu Vasile budapesti látogatását (→ 1999.02.09) készítik elő. [Szabadság, jan. 16.]

1999. január 17.

A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban befejeződött a nem-kormányzati szervek 3 napos konferenciája. A megnyitó után párhuzamos kerekasztal-megbeszélések folytak a művelődés és oktatás, tudom. és környezetvédelem, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem és ifjúsági kérdések témakörben. [Szabadság, jan. 18.]

Az RMDSz ÜE kezdeményezésére Illyefalván tanácskoztak a szövetség vezető tisztségviselői és gazdasági szakemberei. A megbeszélés központi témája az 1999-es költségvetés volt. Takács Csaba szerint sürgős egyeztetésre van szükség a koalíciós partnerek között, tekintve a tervezett büdzsé aránytalanságait. [Szabadság, jan. 18.]

Tőkés László – az alsócsernátoni és az érmihályfalvi után – újabb fórumra hívta a tájegység polgárait, ezúttal Nyárádszeredába. [RMSz, jan. 16.] (→ 1999.02.13)

1999. január 18.

A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]

Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.]

Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.]

1999. január 19.

Fülöp-Fischer Ildikó az Erdélyi M. Ösztöndíjtanácsról elmondta: évente mintegy 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon; részképzésre 400 hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat. [RMSz, jan. 19.]

Az ekvivalencia-törvény nyomán 254 Mo.-n szerzett diplomából 121-et honosítottak már. [Népújság, jan. 19.]

1999. január 20.

Emil Constantinescu, alkotmányos jogára hivatkozva, jan. 25-re összehívta a parlament rendkívüli ülését, mondván, hogy fennáll a bányászsztrájk politikai összecsapássá való változtatása. [Sajtóf., jan. 21.] ● [Az események gyorsabban követték egymást, lásd alább.]

Az erdélyi történelmi egyházak középfokú képzésének adatai: 11 róm. kat., 9 ref., 1 evangélikus és 2 unitárius iskola van, összesen 3200 tanulóval (sok esetben csak egy-egy állami középiskolában helyet kapó osztályról van szó). [PK, jan. 20.]

1999. január 21.

A bányászok a Zsil-völgyében áttörték a csendőrtorlaszt, több csendőrt túszul ejtve, majd folytatták az útjukat Râmnicu-Vâlceaig. Lemondott Gavril Dejeu belügymin., rögtön kinevezték az utódját, Constantin Dudu Ionescu védelmi államtitkárt, aki letette az esküt és azonnal leváltotta a csendőrség parancsnokát, Stan Stângaciut és a SPP korábbi vezetőjét, Anghel Andreescu tábornokot nevezte ki helyette. [Szabadság, jan. 22.]

Petre Roman nem pártolja egy önálló m. egyetem létrehozását; szerinte az elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsvárott már működik egy multikulturális egyetem. [Szabadság, jan. 22.]

1999. január 22.

Reggel Emil Constantinescu feltételes szükségállapotot hirdetett ki Ro. egész területére: amennyiben a tüntetők nem indulnak vissza a Zsil-völgyébe, a szükségállapot 14 órától érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról; Cozia kolostorában Radu Vasile tárgyalni kezdett a tüntetők vezetőivel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidens nélkül hazaindultak. [Szabadság, jan. 23.] – Az államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel (a PRM vezetője nem volt ott!). A kiadott közleményben leszögezték: továbbra is elkötelezettjei a jogállamnak és a demokráciának, elítélik az erőszak használatát és felszólítják a kormányfőt, személyesen próbálja megoldani a konfliktust; a kormánytól azt kérték: mutasson be a parlamentben egy olyan programcsomagot, mely az ország gazdasági fellendítését szolgálná és biztosítaná a lakosság „nyugalom- és biztonságérzetét”. [Sajtóf., jan. 22.]

A szenátus fegyelmi bizottsága 30 napra felfüggesztette C. V. Tudor részvételi jogát a szenátus munkálataiban. Tudor testőreivel érkezett meg, de azokat sikerült kitessékelni a teremből, a PRM elnöke pedig azzal fenyegette meg a szenátust: „két hét múlva már nem lesztek hatalmon”. – Virgil Măgureanu megerősítette, hogy a PRM-nek félkatonai szervezetei vannak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők vesznek részt; ő már 1996-ban figyelmeztette a parlamentet, de intézkedés nem történt. [BL, jan. 22.]



lapozás: 1-20 ... 2561-2580 | 2581-2600 | 2601-2620 ... 4381-4400




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998