|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1998. szeptember 8.Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.] Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.] Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8] 1998. szeptember 9.Paul Philippi (RNDF) véleménye szerint a magyaroknak el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvű tagozatokat. [RMSz, szept. 11.]1998. szeptember 10.Szabó Tibor, a HTMH új elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a h. t. magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor többet kell juttatni nekik azokból az előnyökből, amelyek abból származnak, hogy Mo. rövidesen az EU tagja lesz. [RMSz, szept. 11.]Max van der Stoel nyilatkozatban szögezte le: „Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. 1998. márc. 3-i levelemben azt ajánlottam Ro. kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást.” [RMSz, szept. 14.] 1998. szeptember 11.A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.] 1998. szeptember 12.Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.] A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] 1998. szeptember 14.Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.] Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.] Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.] Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.] 1998. szeptember 15.Az egyetemi kormánybizottság ülésén Radu Vasile annak a véleményének adott hangot, hogy reményei szerint a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. [RMSz, szept. 17.]A szenátus elfogadta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ro.–m. egyezmény ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Szabadság, szept. 16.] Adrian Severin, akit a PD vezetőségéből is kiebrudaltak (alelnök volt, de Petre Roman javaslatára leváltották), szókimondásával tükröt tartott a ro. politikai elit elé. Hosszú cikket írt a Ziua (szept. 9.) számára, amelyben kimutatta, hogy Ro. gazdasági és politikai krízisben van. A honatyák 75%-a a kézi vezérlésű gazdaságot pártolja, s „az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé (…) Ro. megbízhatósága romhalmaz lett.” Ennek a pol. osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. [EN, szept. 15.] Hámos László (HHRF), Orbán Viktor külügyi tanácsadója azt javasolta, hogy a „m.–m. csúcstalálkozó” alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. [MN, szept. 15.] 1998. szeptember 16.A képviselőház kormánypárti tagjai a koalíciós pártvezetők utasítására beleegyeztek a sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalásába (ez a szakasz a m. ny. csoportok, kollégiumok, szakok létesítésének a szabadságára vonatkozik), de csak akkor térnek vissza rá, ha az összes többi szakaszt megtárgyalták. [Szabadság, szept. 16.] (→ 1998.09.29)1998. szeptember 17.Kolozsváron elhunyt Podhradszky László, volt parlamenti képviselő (szül. Kőszeg, 1920). [Szabadság, szept. 19.]1998. szeptember 20.A Batthyaneumot 1949-ben vette el az állam, de csak 1961-ben államosították – mondta el Jakubinyi György érsek –; a visszaadásról még semmilyen dokumentumot nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György augusztusra ígérte, hogy megtárgyalják a visszaadás körülményeit, de még nem történt semmi. [Vasárnap, szept. 20.]1998. szeptember 21.Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.] (→ 1998.10.10)1998. szeptember 22.Az RMDSz kormánytisztviselői magyarázatot kértek Tőkés Lászlótól, aki egy interjúban így nyilatkozott: „A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket.” A nyílt levelet – amelyben a mondottak indoklását vagy a mondottak visszavonását kérték Tőkéstől –, 25 kormánytisztviselő, miniszter, képviselő, államtikár, (al)prefektus írta alá. [Népújság, szept. 22.] (→ 1998.09.30)Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója elmondta: a Batthyaneum valószínűleg lekerül a visszaadandó közösségi javak listájáról, ui. a Fehér megyei képviselők megtámadták a restitúciós dokumentumot. [MH, szept. 22.] 1998. szeptember 23.Gh. Funar utasítására kicserélték Baba Novac szobrának feliratát, a következőre: „Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én”. (Nota bene: Baba Novac albán származású martalóc volt, akit gyújtogatásért és fosztogatásért ítéltek halálra a város akkori vezetői.) [RMSz, szept. 26.]Elnöki rendelettel leváltották Daniel Dăianut, helyette Decebal Traian Remeş lett a pénzügyminiszter. [RMSz, szept. 25.] Szabó Tibor, a HTMH elnöke erdélyi körútja végén sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy a hivatalban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a h. t. m. szervezetekkel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől a m. közigazgatáson belül a h. t. magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítését. [Szabadság, szept. 24.] 1998. szeptember 24.Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.] 1998. szeptember 28.Eva Maria Barki az alsócsernátoni fórumon (→ 1998.09.12) és több erdélyi városban tartott előadást, ezt követően az államfői hivatal közleményben közölte, hogy a bécsi ügyvédnő „a föderáció propagálásával nyíltan megsértette a ro. nemzetállam egységét és oszthatatlanságának elvét”. [RMSz, szept. 30.] – Markó Béla szerint Barki asszony a kisebbségi jogokkal foglalkozik általában, de egyes elképzeléseivel a szövetség nem érthet egyet; nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani a hölgy kijelentéseinek. [Szabadság, szept. 30.] – Eva Maria Barki, nemzetközi jogász 1994. okt. 7.–1997. okt. 7. között nem léphetett Ro. földjére, mert persona non gratának nyilvánították. A külügymin. sajtóirodájának közleménye szerint a belügyminisztériumra tartozik, hogy kit nyilvánítanak nemkívánatos személynek. [Szabadság, szept. 29.] (→ 1998.10.27)1998. szeptember 29.A képviselőház okt. szakbizottsága elutasította a sürgősségi kormányrendelet 123. szakaszának újratárgyalását (→ 1998.09.16). Markó Béla elmondta: a történtekből mindenki levonhatja a következtetést. [Szabadság, szept. 30.]1998. szeptember 30.Tőkés László válaszolt a m. tisztségviselők levelére (→ 1998.09.22). Sajnálja, hogy a köv. urak magukra vették a legazemberezést – és felsorolt 23 nevet, kettőt (Borbély Lászlót és Tokay Györgyöt) kihagyva! –, mondván: „Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenek előtt azt kell mondanom »Akinek nem inge, ne vegye magára«”, majd a mentegetőzés további részében idézte az inkriminált szöveg bővebb környezetét is. [Szabadság, szept. 30.; BN, szept. 30.] (→ 1999.01.28)1998. október 1.Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.] A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.] Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.] A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben. R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről. 1998. október 3.Az SzKT, 11 órás vita után, 59 igen szavazattal 37 nem ellenében, úgy döntött: hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait (→ 1998.09.06). A testület fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények esetén ismét felülbírálja a koalíciós részvételt. Az RMDSz nem mond le a Kolozsvár központú m. egyetemről. – Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levélben közölte: amennyiben az SzKT elfogadja a kormány javaslatát, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. – Tőkés László szerint cseberből vederbe került az RMDSz: „úgy látszik, állandóan a minimum minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek”. A tb. elnök azt javasolta, hogy az SzKT döntését halasszák el egy héttel, addig pedig tegyék társadalmi vita tárgyává a kormányból való kilépést. [RMSz, okt. 5.; Szabadság, okt. 5.]Kónya-Hamar Sándor vitairatának címe (Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban) összefoglalja a szerző véleményét a kérdésről. [Szabadság, okt. 3.] 1998. október 4.A nagyenyedi plébánia udvarán emlékművet állítottak a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére és az egyház vértanú papjainak tiszteletére. [RMSz, okt. 12.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||