Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 97 találat lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-97
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségi jogok / nemzetiségi jogok

1996. december 11.

A parlament együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavaztak a Ciorbea-kabinetnek. A kormányfő 6 hónapos sürgősségi tennivalókra és 4 éves távlati tervre tagolta programját. – Rövid távon a válságból való kilábalás a cél. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. – Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre és az egyetemi felvételi nyelvére vonatkozó korlátozásokat. [RMSz, dec. 14.] – Az ellenzék vehemensen támadta a Ciorbea-kormány programját. (Pl. Adrian Năstase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Erre a cikkíró Zsehránszky István az újságban válaszolt: azért, mert a PDSR hét éves uralkodása alatt a kormányok elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától.) Az RMDSz és az örmény kisebbség képviselőjén kívül senki sem emelt szót az ellenzék kisebbségellenes megnyilvánulása miatt, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. [RMSz, dec. 13.]

1996. december 12.

Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)

Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.]

Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.]

1996. december 20.

Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]

A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.]

Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.]

1997. november 3.

Kréta szigetén, Heraklionban megkezdődött a balkáni országok vezetőinek első csúcstalálkozója. Két államelnök és öt kormányfő a balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyalt. [Szabadság, nov. 4.] – A találkozó végén kiadott közlemény utalásokat tartalmazott az egyes országok területi integritásának tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. [Szabadság, nov. 5.] – Ro. elutasította azt a görög javaslatot, hogy újabb gazdasági szervezetet hozzanak létre. Mindez Oroszország nagyobb szerepvállalását készítette volna elő, de Romániának az euroatlanti csatlakozás a célja. [Szabadság, nov. 6.]

1998. február 13.

A koalíciós megbeszélések során az RMDSz 3 államtitkári posztot kapott: Lányi Szabolcs (ipar és keresk.); Birtalan József (távközlés); Erős Viktor (privatizálás). [Szabadság, febr. 14.] – A kormány febr. 22-én elfogadta a kinevezéseket. [Táj., febr. 23.] (→ 1998.05.14)

A Fidesz két politikusa Németh Zsolt és Rockenbauer Zoltán szerint a „Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Ro.-val az alapszerződéseket (…), amelyek semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére.” [MN, febr. 13.]

1998. december 1.

Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]

Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]

Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.]

2000. június 21.

Marosvásárhelyen, ismeretlen tettesek fölgyújtották a Várkapu közelében álló, leleplezésre előkészített Borsos Tamás-szobron lévő leplet, de másnap sikerült megtisztítani a talapzatot és a szobrot, így – a tervezett program szerint – 23-án átadhatták azt a város polgárainak. Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a vandál cselekedet ellen. [Táj., jún. 21.] (→ 2000.07.03)

A SRI levéltárának igazgatója bevallotta, hogy 1989 decemberében mintegy 100 ezer szekus-dosszié tűnt el a Securitate irattárából. [RMSz, jún. 21.]

Bukarestbe érkezett az ET konzultációs bizottságának küldöttsége Alan Phillips alelnök vezetésével, hogy a kisebbség jogairól szóló keretegyezményben foglalt követelmények ro. részről történő teljesítéséről tájékozódjanak. A küldöttség tagjai tk. kisebbségügyi hivatal, a kisebbségi tanács és az MCsSz képviselőivel találkoztak. [Szabadság, jún. 21.] (→ 2000.06.23)

2000. november 22.

Erdélyben a jövő címmel Marosvásárhelyen rendezték meg az RMDSz kampányzáróját, ahol Markó Béla leszögezte: az RMDSz nem fog koalícióra lépni olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és a restitúciót. [Táj., nov. 22.]

Székelyudvarhelyen hosszas viták után megalakult a helyi tanács és letette a hivatali esküt. [HN, nov. 22.] (→ 2000.11.11)

A CNSAS ellenőrzése és az érintett személy meghallgatása nyomán megállapították, hogy Bárányi Ferenc képviselőjelölt, a Securitate kényszerítésére aláírt annak idején egy együttműködési nyilatkozatot, de nem szolgáltatott terhelő adatokat senkiről; ő tkp. áldozatnak tekinthető, ui. a fia is gyanús körülmények között tűnt el és vesztette életét. [Szabadság, nov. 22.] – További 5 RMDSz-es személy akadt fönn a szűrőn, ezek közül 4 a Bárányihoz hasonló esetben volt, az egyedüli, akinek „priusza” van: Fazakas László, Bihar megyei lelkipásztor. [Szabadság, nov. 24.]

2001. szeptember 21.

Markó Béla a tervezett ro. nyelvtörvényről: a nemzeti nyelvek védelmének szükségessége valós gond Európában, de azt törvénnyel megoldani képtelenség; ha mindenképpen jogszabállyal akarják ezt megoldani, akkor biztosítani kell a kisebbségi nyelvek védelmét és az anyanyelvi jogok gyakorlását. – Az RMDSz elfogadja a közszolgálati adó nemzetiségi adásainak részleges ro. ny. feliratozását, de elutasítja ugyanezt a helyi nemzetiségi tévéadások műsorai esetében. [Szabadság, szept. 21.]

Egy órával nőtt a Ro. Rádió Kolozsvári Területi Adójának m. ny. műsorideje. [RMSz, szept. 21.]

2002. április 5.

A kormány elfogadta Ro. NATO-integrációjának stratégiáját; a kérdést a jövő héten tárgyalja a parlament. A kormány szerint az ország elsőrendű céljává kell kitűzni a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának a felszámolását, valamint a történelem teljes egészében való felvállalását. [Szabadság, ápr. 5.]

Kilenc érmelléki település RMDSz-szervezete nyilatkozatot terjesztett az SzKT elé, amelyben önálló területi szervezet megalakításának szándékát taglalták. Céljuk: az Érmellék tömbmagyarságának fokozottabb érdekvédelme. – Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök indokolatlannak tartja a kérést. [Krónika, ápr. 5., ápr. 6.]

2002. május 28.

Letette az esküt az új m. kormány. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy kormánya fontosnak tartja a h. t. m. jövőjének a kérdését. – Kovács László külügymin. hangsúlyozta: a h. t. magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos ország kormányaival együtt tudjuk biztosítani. [Szabadság, máj. 28.]

Megengedhetetlen, hogy szavazógéppé degradálódjon az SzKT – jelentették ki az RT képviselői, ezért a Keresztény–Nemzeti Frakcióval közösen, a MIT támogatását is élvezve, az SzKT-n belül megalakították a Polgári Együttműködés Tanácsát. [Szabadság, máj. 28.] – Frunda György szerint az SzKT-n belül nincs létjogosultsága a platformoknál nagyobb tömörüléseknek. [Szabadság, máj. 29.]

A MÚRE becsületbíróságának fellebbviteli biz. megerősítette az Etikai Biz. alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen az RT emelt panaszt (→ 2001.08.21, 2001.09.01, 2001.12.20). Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. [RMSz, máj. 28.] (→ 2002.10.04)

2003. január 31.

Tőkés László felfüggeszti minden tevékenységét az RMDSz-ben, amíg – úgymond – nem állítják helyre a ’törvényes rendet’ a szövetségben. A tb. elnök szerint az RMDSz-t kiszolgáltatták az utódkommunista ro. hatalomnak. [SzFÚ, jan. 31.] – A kolozsvári napilapban egy-egy interjú olvasható a szövetségi, ill. a tb. elnökkel. [Szabadság, jan. 31.]

Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz 7. kongresszusa. A szövetségi elnök beszámolójában hangsúlyozta: az erdélyi magyarság egyetért az RMDSz együttműködési politikájával és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja érvényesíteni azt a ro. parlamentben. Az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal; ezeknek köszönhetően a magyarság ma bele tud szólni az ország és a közösség sorsába. – „Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia” – figyelmeztetett Rácz Levente, Fehér megyei RMDSz-elnök. – A kongresszust üdvözlő Năstase kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a ro. szuverenitás elve és a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a ro. állam egysége és integritása nem összeegyeztethetlen a m. kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. [Krónika, febr. 1.] (→ 2003.02.02)

2003. szeptember 25.

Az RMDSz OpT határozata felszólítja a Ro.-i magyarságot, hogy a népszavazáson (→ 2003.10.19) támogassa a módosított alkotmány bevezetését, mert az előrelépést jelent az emberi és kisebbségi jogok területén. [Népújság, szept. 25.]

Ha a mostani mértékben csökken az ország lakossága, akkor 50 éven belül a 18 milliónyi akkori lakosból csupán 900 ezer lesz a magyar népesség – véli Veres Valér szociológus. [Krónika, szept. 25.]

2003. október 18.

A ro. lakosság nagy hányada úgy véli, hogy a kisebbségnek az állam nyelvét kell használnia a közhivatalokban, ugyanakkor 54%-uk szükségesnek tartja az anyanyelvű oktatást – áll egy felmérésben. A nemzetiségek által élvezett jogokat Ro.-ban a megkérdezettek 18,7%-a „túl soknak” tartja, 44,7%-uk szerint „annyi joguk van, amennyire szükségük van”. [Szabadság, okt. 18.]

Csíkszeredában Jakubinyi György érsek szentelte föl a Makovecz Imre által tervezett róm. kat. templomot. [Népújság, okt. 20.]

2003. november 27.

A nemzeti kisebbségek jogainak védelme bekerül az EU alkotmány-tervezetébe – jelentették be Rómában. [Szabadság, nov. 27.]

A kormánypárt és az RMDSz megromlott viszonyának egyik jele: a kormány az RMDSz megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt. [Krónika, nov. 27.]

Az erdélyi m. televízió beindítása (→ 2003.11.15) ellen tiltakozott a Bocskai Szövetség. A szervezet attól fél, hogy a televíziót az RMDSz önös pol. céljainak megvalósítására használná. [Szabadság, nov. 27.]

A parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla tüntetően elhagyta a termet; tettét azzal indokolta, hogy C. V. Tudornak félórányi időt adtak soviniszta nézetei kifejtésére. [Krónika, nov. 27.; Szabadság, nov. 27.]

2003. december 4.

Markó Béla, heti sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a m. kormány erőfeszítéseinek köszönhetően az EU alkotmány-tervezetébe bekerül a kisebbségek jogainak elismerésére vonatkozó szövegrész, amely eredetileg nem szerepelt. [SzFÚ, dec. 4.]

A kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja felmérése szerint a m. választóknak elsősorban gazdasági-szociális elvárásai vannak a politikummal szemben. Az RMDSz támogatottsága 88%-os. A szövetség mellett a legtöbben az egyházakban bíznak; a m. politikusok támogatottsága: Frunda György (57%), Markó Béla (53%), Tőkés László (40%). A megkérdezettek 77%-a nem kíván kitelepedni, 18% várakozó állásponton van, 2,7% a lehetőségeket keresi. [Szabadság, dec. 4.; RMSz, dec. 5.]



lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-97




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998