|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 97 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-97 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kisebbségi jogok / nemzetiségi jogok 1994. szeptember 5.Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12) Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.] 1994. szeptember 12.Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.] Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.] 1994. november 29.A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.] 1995. március 4.Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.] Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.] 1995. április 26.Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.] Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.] 1995. augusztus 9.Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11) A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.] Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.] 1995. szeptember 27.Kovács László New Yorkban találkozott ro. kollégájával. A találkozó témája az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélés volt. A m. külügymin. szerint a m. kormány kedvezően fogadta az eszmét, ám a megbékélés a megoldatlan problémák rendezését feltételezi; a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. [RMSz, szept. 29.]Iliescu elnök programjából törölték az összes sajtótájékoztatót, ui. az amerikai románok komoly tüntetéseire lehetett számítani. [RMSz, szept. 27.] 1995. október 9.Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.] Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.] 1995. november 13.A ro. megbékélési javaslat felhasználható a m.–ro. alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla. – Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. „Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen.” Első lépésben a kormánynak a kisebbség képviselőivel kell tárgyalnia. [RMSz, nov. 13.]A Dnyeszter Menti Köztársaság iskoláiban megszüntették a latin betűs írásmódot és visszatértek a cirill betűsre. A határozatot a szakadár övezet vezetői adták ki, Igor Szmirnov elnök szerint a határozat elleni tiltakozás esetén számolni kell a hatósági beavatkozással. Moldova okt. minisztere kijelentette, hogy segítik a transznisztriai ro. iskolákat, hogy ott továbbra is a latin betűs írásmódot tanítsák. [ÚM, nov. 13.] 1995. december 18.Az ET 3 jelentéstevője (Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer) Bukarestben az RMDSz vezetőivel találkozott. Markó Béla elmondta, hogy a raportőrök legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén (pl. a tanügyi törvény diszkriminatív jellege, az anyanyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának elodázása). [Táj., dec. 19.]Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Ro. Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy a pápa Ro.-ba látogathat-e? Daniel metropolita szerint a pápa jelenléte nem időszerű. [RMSz, dec. 18.] 1995. december 20.Frunda György kifejtette: Ro. alig teljesített valamit az ET által megszabott feltételekből, különösen a hatalom szétválasztása és az igazságszolgáltatás terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. [RMSz, dec. 22.]Értekezletet tartott a fél éve megalakult munkáspárt (PMR), amely az 1989-ben széthullott RKP örökösének tekinti magát és folytatni kívánja „mindazt, ami annak a politikájában jó volt”. Elnöke Ion Cristian Niculae, aki 1994-ben hátat fordított Ilie Verdeţ és Adrian Păunescu szocialista pártjának (PSM). [EN, dec. 20.] 1996. január 8.Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]1996. január 23.Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.] Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.] Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.] 1996. április 13.Iliescu elnök elutasította Zeno Opriş nyílt levélben közzétett kérését, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé tenné az etnikai alapon szerveződő pártok működését. Az elnök egyrészt megértéséről biztosította a VR-t, másrészt kifejtette, hogy „nem mindig a látható veszélyek a legnagyobbak”. [Szabadság, ápr. 13.]Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy – ezt a tervezetet is munkaanyagként használva – fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.] 1996. május 17.A FUEV-kongresszus munkálatain a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Ro.-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Béres András az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. – Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a m. legyen, ám a ro. kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]Szatmárnémetiben – Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján – 3. alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat. A résztvevők Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere c. előadás-sorozatot hallgattak meg, külföldi és hazai előadóktól. [RMSz, máj. 22.] 1996. május 21.Daniel Tarschys, az ET főtitkára Bukarestben a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A találkozón az RMDSz képviselői szóvá tették, hogy Ro. nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit és szükségesnek ítélték Ro. további monitorizálását. [Táj., máj. 22.] – Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az ET egyik fő feladatának nevezte. A sajtóértekezleten, arra a kérdésre, hogy kötelező-e az 1201-es ajánlás, Tarschys azt válaszolta: Ro. ezt vállalta az ET-be való belépéskor. [RMSz, máj. 24.]Bukarestben megnyílt az első ro.–m. vegyesbank, a Pater Bank központi fiókja. A bank 99,99%-ban a Budapest Bank tulajdona és célja az országban működő mintegy 1700 vegyesvállalatot kiszolgálni. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1996.10.04) 1996. május 23.Sorin Ducaru külügyi szóvivő kijelentette: „az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén”. [Szabadság, máj. 23.]1996. június 28.Az ET parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségi jogok védelméről. A jelentés támogatja az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumokat, köztük a sokat vitatott 1201-es ajánlást is. Felszólalásában Frunda György hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, amelyet a Velencei Bizottság adott az ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. A Bindig-jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának. A közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, gyakorlatba ültetése azonban kétséges – vélte a Curentul c. lap –, mert maximalista követelményeket támaszt. [RMSz, jún. 28.]Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázárt, ezért lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. A helyét Török Ernő foglalta el. Neményi József Nándor is lemondott képviselői mandátumáról, mert őt a Versenytanács tagjává választották. [Táj., jún. 28.] 1996. december 5.Ion Diaconescut választották a CDR elnökének, azok után, hogy Emil Constantinescu – formailag – kilépett a pártból. [Szabadság, dec. 7.]A nemzeti kisebbségi törvény mellett érvelt Gabriel Andreescu (Ro. Helsinki Bizottság): a m. kisebbség problémáját nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel korábban (értsd: 1990-ig) rendelkezett. A megoldás feltétele, hogy a magyarság nyerje vissza jelképfontosságú intézményeit (pl. BTE). [Szabadság, dec. 7.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
