|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 180 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 161-180 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet 1994. szeptember 19.A szenátusnál bejegyeztették A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás c. törvénytervezetet, az azt támogató 492.380 aláírással. A megyénként összegyűjtött aláírások száma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; Kovászna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; Szatmár: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnök kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, ill. a parlament által elfogadott törvény rendezi. [MN, szept. 23.]Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.] 1994. október 4.Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.] A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.] Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.] 1994. október 17.Markó Béla az AEÁ külügyminisztériumában ismertette a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseket és átnyújtotta az autonómiatörekvéseket összegező dokumentumot. [Népszabadság, okt. 30.]1995. február 9.Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.] Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.] 1995. február 15.A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.] 1995. április 14.Az RMDSz oktatási törvénytervezetét visszaküldték az Alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. [Táj., ápr. 14.]1995. április 19.A vezető kormánypárt és az RMDSz vezetői a tanügyi törvénytervezetről folytattak háromórás megbeszélést. A felek abban is megállapodtak, hogy feltérképezik a m. kisebbség problémáit. [RMSz, ápr. 21.]1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1995. június 14.A szenátusban elsöprő többséggel elfogadták a tanügyi törvényt. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi tervezettől, ezért a két háznak még egyeztetnie kell. Mivel az RMDSz javaslatait mellőzték, a szövetség szenátorai szavazás előtt kivonultak a teremből, hangsúlyozva, hogy jelenlétükkel nem legalizálják a megkülönböztető törvény elfogadását. [RMSz, jún. 17.]A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a m. fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a m. kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.] Szabó Károly a titkosszolgálatok működéséről elmondta, hogy egyedül a SRI működését szabályozza törvény. Az RMDSz el akarja érni, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét a parlament szabályozhassa és ellenőrizhesse. [OrEx, jún. 14.] 1995. június 15.Horn Gyula telefonon beszélt Iliescu elnökkel és sérelmezte az oktatási törvény korlátozó kitételeit; hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az ET vonatkozó dokumentumaival, így nem lehet ro. belügyként kezelni. Iliescu leszögezte, hogy a törvény még nem végleges. Az alapszerződés ügyében a ro. elnök elmondta, hogy a felek megegyezhetnek, amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai alapú autonómiát. [RMSz, jún. 17.]1995. június 16.Az RMDSz közleményben tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány megadja az anyanyelvű oktatás jogát, ám az új törvénytervezet ezt nem biztosítja. [RMSz, jún. 19.] – A kisebbségi csehek, szlovákok és németek szervezetei is tiltakoztak a törvény ellen. [RMSz, jún. 17.]1995. június 22.Meleşcanu külügymin. Párizsban átadta Ro.-nak az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. [RMSz, jún. 23.]Háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető biz. jelentését a parlament plénuma vitatja meg. Az RMDSz képviselői ismét szóvá tették: a törvény felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. [Táj., jún. 23.] (→ 1995.06.28) 1995. június 23.Az RMEEÁÉ rendkívüli tanácskozása tiltakozó levelet küldött Iliescu elnöknek, az ET vezetőségének, valamint az EU cannes-i csúcstalálkozója résztvevőinek, amelyben a tanügyi törvénytervezet hiányosságai ellen emeltek szót. A tervezet sérti az egyházak jogait és a híveket is sújtja, ui. a tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. [MH, jún. 27.]A határilleték („kapupénz”) fizetését az alkotmánybíróság korábban elutasította (→ 1995.05.18), de most ismét zöld utat kapott az intézkedés, mert egy évre szavazták meg és az összeget a kisjövedelmű családok megsegítésére kívánják fordítani. [MH, jún. 23.] (→ 1995.07.31) 1995. június 29.Az RMDSz és az ellenzék 53 képviselője óvást emelt az Alkotmánybíróságnál a tanügyi törvény ellen. (→ 1995.07.18)Elek Barna képviselő a földtörvényt módosító indítványt terjesztett be, de azt a kormánypárt elvetette. [EN, jún. 28.] 1995. július 1.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)1995. július 3.A PUNR kétnapos vezetőségi ülésén levelet fogalmaztak Iliescu elnöknek és a két házelnöknek, amelyben alkotmányellenesnek nevezték az új oktatási törvényt, mert az megengedi a m. oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben jóváhagyják a törvényt, a párt megvonja támogatását a kormánytól. [RMSz, júl. 3.] (→ 1995.07.08)1995. július 4.Liviu Maior szerint az oktatási törvény helyességét igazolja, hogy mind az RMDSz, mind a PUNR tiltakozott ellene. [Mai Nap, júl. 5.]1995. július 5.Kolozsvárott ülésezett az SzKT-n (→ 1995.07.01) létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. A kiadott nyilatkozat a diszkriminatív tanügyi törvény ellen tiltakozott és meghatározta az ellene szóló nyilatkozási formákat (tk. tiltakozás a nemzetközi fórumokon, tömegtüntetések, iskolabojkottok). [Táj., júl. 5.]Gyergyócsomafalván átadták a helyi kisgazda közösségnek a Király Károly vezette Székely Faluért Alapítvány által adományozott traktort. Az amerikai magyarság anyagi segítségével eddig 8 erdélyi falu részesült hasonló adományban. [RMSz, júl. 5.] 1995. július 8.Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]1995. július 13.Az Európa Parlament plenáris ülése határozatban fejezte ki aggodalmát a ro. tanügyi törvény (→ 1995.06.28) jogfosztó és a kisebbségeket hátrányosan érintő jellege miatt. A határozat felszólította a ro. parlamentet, hogy új törvény alkotásával hatálytalanítsák a törvény diszkriminatív kitételeit. [RMSz, júl. 15.] (→ 1995.07.17)A kormány és a prefektusok tárgyalásain olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyik „pontosabban, világosabban” fogalmazza meg a helyi autonómia fogalmát, hangsúlyozva, hogy az csak adminisztratív lehet. A tervezet szerint a megyei prefektusok ezután teljhatalmúan felfüggeszthetik tisztségükből a polgármestereket és a tanácsosokat. [ÚM, júl. 14.] (→ 1995.11.11, 1996.03.02) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
