Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 180 találat lapozás: 1-20 ... 141-160 | 161-180
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. július 15.

Szilágyi Pál, a BBTE rektorhelyettese a módosított tanügyi törvény nyomán kialakult helyzetről nyilatkozott, s új egyetemi karok esélyeit latolgatta. [Szabadság, júl. 15.]

Antal István képviselő parlamenti vizsgálatot kért a székelyudvarhelyi lehallgatási üggyel (→ 1999.07.12, 1999.07.13, 1999.07.14) kapcsolatban. [Népújság, júl. 15.]

1999. július 21.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]

Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31)

A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.]

1999. július 22.

’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]

Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]

A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]

Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]

Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.]

1999. július 23.

’Tusványos’-on a dél-kelet-európai térség stabilitása volt az újabb nap témája. Orbán Viktor – akit előadónak várnak a szabadegyetemre – Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile kormányfővel. [HN, júl. 24.] – Radu Vasile a m. egyetem létesítéséről elmondta: a módosított törvény lehetővé teszi a m. egyetem létesítését. „A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a m.–német egyetem létrehozását célzó kormányhatározat érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadály már nincs.” Elvi egyezség született az aradi emlékpark (→ 1999.07.14) ügyében is. [Szabadság, júl. 24.]

Csíkszeredában Petőfi-emléktáblát avattak a Petőfi utca 15-ös sz. épületén. [HN, júl. 24.]

1999. július 24.

’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]

Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.]

Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.]

1999. július 26.

Radu Vasile szerint az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami m. egyetem létrehozásához szükséges keretet, de egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. [Szabadság, júl. 26.] – Erre reagálva Markó Béla kijelentette: az egyetem létrehozásának pol. akadálya van. A nagyváradi egyetem (PKE) létrehozása nem jelenti azt, hogy Kolozsvárott nincs szükségünk önálló m. egyetemre. [Szabadság, júl. 26.]

1999. augusztus 9.

Az RT állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének és az RMDSz kormányzati politikájának köszönhetően „nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában”. Az 1995-ös törvény néhány korlátozó kitételét sikerült ugyan módosítani, de nem sikerült megoldást találni több, az RMDSz programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Ro. földrajzát és történelmét továbbra is ro. ny. kell oktatni; a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a m. történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló m. egyetem újbóli létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb, mint az előző ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvű oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt az RT elhibázottnak tartja az RMDSz vezetése által sugallt sikerhangulatot. A tb. elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is megszólalni (→ 1999.07.24) és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását. [Szabadság, aug. 9.]

Félixfürdőn tanácskozott az MRVSz elnöksége és választmánya. A napirendi pontok között szerepelt tk. a M. Reformátusok 4. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László elmondta, hogy az utóbbi időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása (→ 1998.08.13, 1999.02.22); változatlanul hiányzik a világszöv. működéséhez szükséges költségvetési háttér. [RMSz, aug. 13.]

1999. augusztus 20.

Az EMT felhívja a figyelmet az új tanügyi törvény azon cikkelyeire, amely szerint az egyetemek keretében, kérésre, m. csoportokat lehet létrehozni. A m. ny. műszaki oktatás újdonságnak számít Ro.-ban, de hogy beinduljon, azért tenni is kell valamit. [Szabadság, aug. 20.]

1999. szeptember 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)

A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]

Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]

Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]

Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]

1999. szeptember 14.

A szenátus jóváhagyta a ro. állampolgárságra vonatkozó törvényt, amelyet az Európai Közösség igényei szerint módosítottak. [RMSz, szept. 14.]

Markó Béla hosszasan egyeztetett a koalíciós partnerekkel az akkreditációs törvény vitatott paragrafusáról (→ 1999.09.10), végül sikerült meggyőzni őket, és így leszavazták az ellenzéki indítványt. A veszély még nem múlt el, mert a PUNR képviselőházi frakciója újabb módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. paragrafusának megváltoztatására. [Népújság, szept. 16.]

A Nemzetépítő Platformnak (NÉP; ]990818) egyelőre csak Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyében vannak tagjai. A platform ideiglenes elnöke Vekov Károly, alelnökök Izsák Balázs és Pápay Zoltán. A kereszténydemokrácia elveire és értékeire építenek, mintegy jelezve, hogy az RMDSz-ben résztvevő RMKdM – úgymond – nem hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek. [RMSz, szept. 14.]

1999. szeptember 17.

Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]

A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.]

Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.]

A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.]

1999. október 20.

A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]

Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.]

Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.]

Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.]

2001. március 14.

A képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést és a törvény egyeztetett szövegét. A törvény számos kedvezményt nyújt a kisebbségeknek az anyanyelv használata terén. – Markó Béla az RMDSz sikereként könyvelte el az oktatási és a közigazgatási törvény elfogadtatását. A PRM korábban az Alkotmánybíróságnál támadta meg a törvényt, s akkor fölfüggesztették a törvény alkalmazását. Hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni a módosított törvényt, de ismét fönnáll a veszélye, hogy a PRM megtámadja azt. [Szabadság, márc. 14.; RMSz, márc. 15.] (→ 2001.03.16)

Garda Dezső a képviselőházban emlékezett az 1848-as szabadságharcra. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes ro. körök terjesztenek a forradalom ro. áldozatairól. [Szabadság, márc. 14.] – A PRM tiltakozott az 1848-as ünnepségek miatt. [NyJ, márc. 14.]

Adrian Năstase szerint módosítani kell a titkosszolgálati aktákhoz való hozzáférés törvényét; szűkíteni kellene a hozzáférés lehetőségét, beláthatatlan következményekkel járna, ha minden állampolgár hozzáférhetne az aktákhoz. Az egyházi vezetők átvilágítását sem támogatja: mégcsak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse a hitelét. [Szabadság, márc. 14.]

Asztalos Ferenc jogfosztónak tartja az akkreditációs törvény PRM által javasolt módosítását. Ha elfogadják a javaslatokat, akkor nem lesz lehetőség m. ny. egyetemet nyitni, csak úgy, ha az intézményben egy ro. ny. kart is nyitnak. [RMSz, márc. 14.]

2001. május 24.

A képviselőház leszavazta a PNL és PD által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők igennel, a PDSR és az RMDSz nemmel szavazott, a PRM tartózkodott. [Szabadság, máj. 24.]

A képviselőházi szakbizottság az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet vitatta meg. A módosító javaslatok mindenek előtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel összefüggésben felmerül a tulajdonjog problémája, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdését is. Az RMDSz elsősorban a volt egyházi ingatlanok sorsáért aggódik. Vekov Károly szerint a kérdés rendezése befolyásolhatja a PDSR–RMDSz egyezséget is. [Szabadság, máj. 24.]

Gh. Funar képtelen vádjaira (→ 2001.04.21, 2001.05.11) Octav Cozmâncă közigazgatási min. válaszolt: a 20%-os küszöböt az 1992-es népszavazás adatai szerint kell megszabni.– Ezt a kormányfő is megerősítette, de Funar hajthatatlan maradt. [Szabadság, máj. 24., máj. 26.]

Takács Csaba a civil szféra azon vádjaira válaszolt, miszerint az RMDSz tartja kézben és osztja a m. kormány által juttatott támogatásokat. Minden támogatásról az illető szaktestület dönt, az ő dolguk a beérkezett pályázatok elbírálása; az RMDSz vezetőiből álló alkuratórium csak ritkán avatkozik bele a pénzek elosztásába. Az IKA által leosztott keretnek csupán a 0,02%-ára javasolt más elosztást az alkuratórium. [Szabadság, máj. 24.]

2002. január 30.

Bukarestben a két párt elnöke aláírta a PSD–RMDSz között újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást, melyben tk. az is szerepel, hogy az év végéig befejeződjön a termőföldek és az erdők visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A kormány májusig törvényt terjeszt be az egyházi vagyon restitúciójáról, melyet szept. végéig elfogadnak. A BBTE-n újabb m. ny. karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. [Szabadság, jan. 30.; RMSz, jan. 31.; Népújság, febr. 2.] – Az egyezmény akár egy kisebb kormányprogramnak is megfelel – írta az Adevărul. [Szabadság, febr. 1.] (→ 2002.02.04)

2002. február 16.

Közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett a jogtalanul államosított ingatlanok ügyében. [Szabadság, febr. 16.]

Frunda György elmondta: Ro.-nak sürgősen teljesítenie kell a csatlakozási feltételrendszer 36 fejezetét. Eddig csak 9 fejezetet zártak le, még olyan kérdést kell megoldani, mint pl. az infláció egy számjegyűre csökkentése (a jelenlegi 30% helyett). [Szabadság, febr. 16.]

A Partium több városában tartott toborzó gyűléseket Sabin Gherman. Szép sikert könyvelt el, különösen Temesvárott. [Szabadság, febr. 16.]

Asztalos Ferenc és Takács Csaba arra kérte Ecaterina Andronescu minisztert, hogy szerezzen érvényt a tanügyi törvény 121. §-nak és biztosítsa a csángó gyerekek fakultatív m. ny. oktatását. Megegyeztek abban, hogy az MCsSz háboríthatatlanul kifejtheti tevékenységét az illetékességi területén. [Krónika, febr. 16.] ● [Ez újabb példája annak, hogy a magasabb szinten megkötött egyezmények az alsóbb szinteken nem működnek kellőképpen, ui. Duma András elmondta: Bákóban ez idő tájt tartották azt a pert, amelyet a megyei tanfelügyelőség a Szeret–Klézse Alapítvány betiltása ellen indított.]

A Márton Áron-szoborra meghirdetett pályázat nyertese Bocskai Vince; a szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjében kívánják fölállítani. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2002.05.07)

2004. május 19.

Molnos Lajos szerint kárba vesznek a zsebpártocskák jelöltjeire (lett légyen szó akár Sabin Ghermanról vagy Smaranda Enacheról) leadott m. szavazatok – a kolozsvári választásokon a legnagyobb esélyest kell támogatni, aki képes lesz félreállítani Gh. Funart. [Szabadság, máj. 19.]

Kötő József az oktatás terén elért eredményekről számolt be. 1990-ben alig voltak m. líceumi osztályok, most 138-ban oktatnak m. ny. is, ebből 58 önállónak mondható. Legutóbb Brassóban avattak m. ny. középiskolát, a közeljövőben Szilágysomlyón és Bánffyhunyadon lesz hasonló alkalom, ha sikerrel járnak az egyeztetések. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi az anyanyelvű szakoktatást, ezért mindent újra kell építeni az alapoktól, hogy a megszűnt m. ny. szakoktatás visszanyerhesse korábbi státusát. A BBTE 58 szakán van részleges m. ny. képzés is, az egyetemen – és kihelyezett karain – 8000 m. diák tanul. [RMSz, máj. 19.]

2004. július 2.

Az MPSz orsz. tanácsa felkérte Szász Jenőt, hogy kezdeményezzen párbeszédet Markó Bélával, annak érdekében, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban [!] adja az MPSz és az RMDSz. [Krónika, júl. 2.] (→ 2004.07.05)

Asztalos Ferenc elmondta: az oktatási törvénybe sikerült fölvétetni egy kiegészítő intézkedést, amely kimondja: a katonai és rendőri oktatásban a kisebbségek nyelvén is lehet felvételizni. [UH, júl. 2.]



lapozás: 1-20 ... 141-160 | 161-180




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998