Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 180 találat lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet

1998. július 2.

Radu Vasile elmondta: a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Ro.-t befogadják a NATO-ba; fel kell készülni egy esetleges halasztásra. [RMSz, júl. 2.]

A képviselőházban feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája, mondta Asztalos Ferenc képviselő. A tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon ro. tannyelvű osztályok vagy iskolák kell hogy működjenek, sikerült felcserélni a kormányrendelet változatával, ezek szerint: Ro.-ban az oktatás ro. nyelven, a kisebbségek nyelvén és világnyelveken történhet. Előrelépés született az iskolai dokumentumok nyelve terén is: a rendeletben felsorolt dokumentumok ro. nyelvűek, a többi dokumentum a kisebbségiek nyelvén is íródhat majd. [Szabadság, júl. 2.] – Sikerült azt is elfogadtatni, hogy a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban és felsőbb tagozatain a ro. nyelvet speciális tankönyvekből taníthassák. [Szabadság, júl. 3.]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]

1998. szeptember 10.

Szabó Tibor, a HTMH új elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a h. t. magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor többet kell juttatni nekik azokból az előnyökből, amelyek abból származnak, hogy Mo. rövidesen az EU tagja lesz. [RMSz, szept. 11.]

Max van der Stoel nyilatkozatban szögezte le: „Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. 1998. márc. 3-i levelemben azt ajánlottam Ro. kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást.” [RMSz, szept. 14.]

1998. szeptember 16.

A képviselőház kormánypárti tagjai a koalíciós pártvezetők utasítására beleegyeztek a sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalásába (ez a szakasz a m. ny. csoportok, kollégiumok, szakok létesítésének a szabadságára vonatkozik), de csak akkor térnek vissza rá, ha az összes többi szakaszt megtárgyalták. [Szabadság, szept. 16.] (→ 1998.09.29)

1998. szeptember 29.

A képviselőház okt. szakbizottsága elutasította a sürgősségi kormányrendelet 123. szakaszának újratárgyalását (→ 1998.09.16). Markó Béla elmondta: a történtekből mindenki levonhatja a következtetést. [Szabadság, szept. 30.]

1998. október 13.

A Bolyai Társaság üdvözli a PSE ügyében hozott határozatot, viszont aggodalommal állapította meg, hogy a határozat szövege nem rendelkezik a végrehajtás módozatairól. A társaság úgy véli, a határozat végrehajtása nem lehetséges az oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalása és a tanügyi törvény előírásainak módosítása nélkül. [RMSz, okt. 13.]

1998. november 12.

A m. történelmi egyházak püspökei közös nyilatkozatban szorgalmazták az okt. törvény módosítását, hogy tegyék lehetővé az egyházi oktatás állami finanszírozását. [Szabadság, nov. 13.]

Leváltották Sabin Ghermant a kolozsvári tévéstúdió osztályvezetőjét. Feltevések szerint a leváltásban közrejátszott Gherman nagy vihart kavart politikai kiáltványa (→ 1998.09.21). [Szabadság, nov. 12.]

1998. november 14.

Sepsiszentgyörgy központi parkjában fölavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát (Bocskai Vince alkotása). [RMSz, nov. 16.]

Ioan Gavra (PUNR) kijelentette: parlamenti sztrájkot hirdetnek meg az ellenzéki pártok, amennyiben az alsóház jóváhagyja a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet. [BN, nov. 17.]

II. János Pál Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Ro.-ba, aki Janusz Bolonek (→ 1995.01.25) helyét veszi át. [RMSz, nov. 14.]

Az RMDSz Brassó megyei tisztújításán Kovács Csaba Tibor vette át a leköszönő Nedeczky László helyét. [BL, nov. 20.]

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1999. május 11.

A ro. sajtó nagy terjedelemben méltatta a pápalátogatás fontosságát. [Népújság, máj. 11.]

Tőkés László szerint a csíkszeredai kongresszus (→ 1999.05.15) tétje a tisztújítás és a „miként tovább?” kérdése. A tb. elnök szeretné elkészíteni az RMDSz-politika kétéves mérlegét „és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt”. [SzFÚ, máj. 11.]

Asztalos Ferenc elmondta: a két ház által különböző változatokban elfogadott, tanügyi sürgősségi kormányrendelet bizottsági egyeztetése folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a koalíciós partnerek sem támogatják az RMDSz-t; a képviselők azt a kétkulacsos politikát alkalmazzák, amelyben 80 éves gyakorlatuk van. [RMSz, máj. 11.]

Katona Ádám (EMK) azt javasolta, hogy a kongresszusi célkitűzések közé kerüljön be: az RMDSz arra törekszik, hogy a romániai m. nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. [EN, máj. 11.]

1999. május 13.

A tanügyi sürgősségi kormányrendelet vitájában elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. [Szabadság, máj. 13.]

Szatmárnémetiben fölavatták Hám János püspök szobrát (Lakatos Pál alkotása). [RMSz, máj. 17.]

Bitay Ödön nyílt levélben azt javasolta a kongresszusnak, hogy az RMDSz alakuljon át néppárttá. [Szabadság, máj. 13.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

1999. június 16.

A képviselőház 178:110 arányban elfogadta a tanügyi törvény új változatát. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. Ha a szenátus módosít ezen a változaton, akkor összevont ülésen újratárgyalják a kétséges paragrafusokat. [SzFÚ, jún. 17.]

Markó Béla ismét Takács Csabát bízta meg az üv. elnökség kialakításával és Szatmári Tibort nevezte ki a sajtóiroda vezetésével. [Szabadság, jún. 16.] (→ 1999.06.19)

1999. június 28.

A képviselőház elfogadta a felsőfokú okt. intézmények akkreditálásáról szóló törvényt. Az RMDSz tiltakozása ellenére a testület elfogadta azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy csak azok az intézmények akkreditálhatók, amelyek a kérvényezés pillanatában legalább egy ro. nyelvű karral rendelkeznek. Ez az elv nem fér össze a módosított tanügyi törvénnyel. [Szabadság, jún. 30.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület beszámoló és tisztújító gyűlésén ismét Gazda Józsefet választották az egyesület elnökévé. [Háromszék, júl. 1.]

1999. június 30.

A szenátus megvitatta és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. Nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről az alapító törvény rendelkeznék. Markó Béla változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő líceumi tanítását. [Szabadság, júl. 1.]

1999. július 3.

Kolozsvárott Gh. Funar tüntetést szervezett a hivatalos m. nyelvhasználat ellen. [Szabadság, júl. 3.]

Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásul lemondott a képviselőház okt. biz. elnöki tisztéről Anghel Stanciu (PRM). Stanciu szerint a most elfogadott törvény a m. nyelvet Ro. második hivatalos nyelvévé teszi; a tervezett PSE a „hungarizmus és Nagy-Mo. propagálásának a fészkévé fog válni”. [Népújság, júl. 3.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]



lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998