|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 142 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 141-142 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: egyetem, anyanyelvű (önálló magyar egyetem / az erről szóló vita) 1997. március 19.Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: halaszthatatlan gazdasági törvényeket kellene megszavazni, az ellenzék gesztusa (a „parlamenti sztrájk”) antidemokratikus obstrukciós kísérletként fogható fel. – Még a tavasz folyamán intézkedni kell, hogy ősztől bővüljön a m. ny. egyetemi oktatás köre, ebben nincs nézetkülönbség a szövetség és a kormánykoalíciós partnerek között, csupán a BBTE jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. [Táj., márc. 19.]Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél felgyújtottak néhány, 15-én elhelyezett koszorút. Az RMDSz megyei vezetősége feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. [Táj., márc. 20.] 1997. március 21.Markó Béla egy interjúban elmondta: az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban, viszont az lehet az anyanyelvű oktatás általános kérdésének megoldása. [Szabadság, márc. 21.]1997. március 26.Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.] Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.] 1997. március 29.Az RMSz a Markó–Tőkés ellentét gyökereit vizsgálta. Tőkés elmondta: nem azon van a hangsúly, hogy őt akarják elszigetelni, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Úgy érzi, hogy a m. és a ro. (pl. A. Severin nyilatkozata, ]970109) kormánnyal összhangban akarják eltávolítani az RMDSz-ből. „Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSz-pol. rangra kezd emelkedni”. – Markó szerint Tőkés az utóbbi időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSz többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy véleményével kisebbségben maradt; ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből. A közösségi döntéseket el kell fogadni és azt kell képviselni. [RMSz, márc. 29.]Emil Constantinescu egy rövid interjúban elmondta: „A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a m. ny. oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz m. egyetem létrehozására.” [RMSz, márc. 29.] 1997. április 1.A kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét, Valeriu Tabără kifejtette: nem ért egyet a m. egyetemmel, mert az kiváltságot ad a magyaroknak. Victor Ciorbea elmondta: biztosítékot kapott a BBTE rektorától, hogy az egyetem nem szakad ketté, nem jöhet szóba új egyetem létrehozása. [Szabadság, ápr. 2.]Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Utoljára 1996-ban járt az országban, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány saját céljainak megfelelően befolyásolta a főbiztost, aki annak idején kedvezőnek ítélte a tanügyi törvényt. (→ 1996.01.18) [BN, ápr. 2.] 1997. április 11.A VET nyilatkozata leszögezte: a m. egyetem létesítése elsősorban pol. akarat függvénye. A létesítendő egyetemnek minden szakon képzési joggal kell rendelkeznie, még a műszaki tudományokban is. [Szabadság, ápr. 11.]Ismét Laurenţiu Ulici-ot választották a Ro. Írószöv. elnökének, akit tíztagú igazgatótanács segít, ennek egyik tagja Gálfalvi Zsolt (R. M. Pen Club eln.); az üv. titkár Balogh József. [Szabadság, ápr. 11.] 1997. április 22.Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.] Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.] Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.] 1997. június 10.Magyar Bálint találkozott a BBTE vezetésével, köztük volt Andrei Marga, Szilágyi Pál és Cs. Gyímesi Éva. – Marga jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem tud és nincs is szándékában elképzelni. – Magyar Bálint a beszélgetés nyomán úgy ítélte meg, hogy az önálló m. egyetem nem jöhet létre a m. állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai m. közösségre és a ro. államra hárulnak. [RMSz, jún. 13.] – Ezt követően Magyar Bálint az ÜE vezetőivel az erdélyi oktatás kérdéseiről, a m. kormány által nyújtandó segítség formáiról tartott eszmecserét. [Táj., jún. 11.]1997. október 12.Magyar Bálint és az RMDSz vezetői áttekintették a m. oktatás kérdéseit és az RMDSz–SzDSz-kapcsolatokat. [Táj., okt. 13.]1997. október 21.Horn Gyula, látogatásának 2. napján az RMDSz vezetőivel tárgyalt; kiértékelték az utóbbi hónapok kedvező eseményeit, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyar- és RMDSz-ellenes támadásai miatt. Horn Gyula szerint a kettős állampolgárság kérdése nem időszerű. – A két kormányfő megbeszélésén egyetértettek abban, hogy új m. egyetemet kell létesíteni Ro.-ban; tudomásul véve a BBTE multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. [Szabadság, okt. 22.]1997. október 22.Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.] A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.] Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.] A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.] 1997. október 23.Markó Béla és Takács Csaba írta alá azt a közleményt, amely tisztázza a m. egyetemre vonatkozó értelmezéseket: „1. Fontosnak tartjuk, hogy a m. kormányküldöttség látogatása alkalmával a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükséges az önálló m. egyetem létrehozása, és ezáltal ez a célkitűzésünk a két ország közti együttműködés tárgyává is lett. Maga az RMDSz is kérte, hogy a m. kormány támogassa ennek a célnak a megvalósítását, és erre az igényünkre pozitív választ kaptunk. – 2. Az önálló egyetem létrehozására irányuló törekvéseket nem lehet szembehelyezni a BBTE-n belüli m. tagozat kialakításával. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ezen az egyetemen minél előbb m. tanszékek és fakultások létesítését, és ily módon egy önálló m. tagozat létrejöttét. – 3. Már régebb elfogadott, ma is érvényes oktatási stratégiánknak megfelelően Erdélyben több régióban is szükséges m. felsőoktatási intézmények létrehozása. Ugyanakkor az RMDSz vezetősége továbbra is azon a véleményen van, hogy egy önálló m. tudományegyetem működtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, függetlenül az egyetem létrehozásának a módjától.” [Táj., okt. 23.]1997. október 27.Ezúttal működött a pártfegyelem: a koalíció – a korábbi egyezségnek megfelelően (→ 1997.10.22) – elvetette az ellenzék indítványát, hogy tűzzék napirendre a tanügyi törvény vitáját. [Szabadság, okt. 28.]Közel 200 közéleti személyiség támogatta aláírásával azt a felhívást, amelyet a Kolozs megyei szervezet az RMDSz orsz. vezetőségének címzett, felkérve a szövetség elnökségét, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a kolozsvári székhelyű, önálló, m. tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról. [RMSz, okt. 28.] 1997. október 28.Az RMDSz képviselőházi frakciója közleményt adott ki. – „A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, m. tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú BTE újraalakításával szemben. A BTE kibővítése és más, önálló m. tannyelvű felsőfokú okt. intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló csoportokat, az alternatívákat kizáró vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai m. közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását.” [Táj., okt. 28.]1997. november 8.Markó Béla a Bolyai Társaság választmányával és Béres András államtikárral az önálló m. egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről tanácskozott Kolozsvárott. A résztvevők megyeztek abban, hogy az RMDSz oktatási főosztályán keresztül közvitára bocsátják a szövetség felősoktatási koncepcióját. [Táj., nov. 11.] – Az RMDSz kitart a kolozsvári székhelyű önálló m. egyetem mellett. [RMSz, nov. 15.]Adrian Severin egynapos moldovai látogatásán Nicolae Tăbăcaru külügyminiszterrel találkozott, fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő és Petre Lucinschi elnök is. Megfigyelők szerint a látogatáson kiviláglott, hogy Ro. elismeri: Moldova nem Ro. része. [RMSz, nov. 11.] Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is felszólalt a PRM kongresszusán. [RMSz, nov. 10.] A Kolozs megyei történelemtanárok tanácskozásán elhangzott: az új tantárgyat (a magyarság története és hagyományai) a szülők kérésére a 6. és 7. osztályban lehetne tanítani, de a szülők – a gyerekek túlterhelésére hivatkozva – több helyen is idegenkedve fogadták az új tantárgyat. [RMSz, nov. 8.] 1997. december 2.Victor Ciorbea átalakította kormányát. Az új miniszterek: Mircea Ciumara (ipari és keresk.); Daniel Dăianu (pénzügy); Ilie Şerbănescu (reformügy); Sorin Frunzăverde (környezetvédelem); Andrei Marga (tanügy; megtartotta rektori posztját is a BBTE-n); Valentin Ionescu (privatizációs min.); Victor Bruckner (egészségügy); Crin Antonescu (sport, ifjúság). Állammin. (kormányfő-helyettesi) rang illeti meg: Gavril Dejeu (belügy-); Adrian Severin (külügy-); M. Ciumara (ipari); Ioan Stoica (igazságügy-); Alexandru Athanasiu (munkaügyi) minisztereket.Az EMKE közgyűlésén (→ 1997.11.29) a küldöttek nyilatkozatban foglaltak állást a kolozsvári székhelyű m. egyetem ügyében: „úgy ítéljük, hogy az új Ro. demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló BTE jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a m. ny. művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a m. ny orvosképzés megerősítését.” [Táj., dec. 3.] Az RMDSz ÜE ülésén előkészítették az SzKT és a SzET közös ülésének napirendjét és dokumentumait. [Táj., dec. 3.] 1997. december 13.Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.] Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.] 1997. december 16.A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI] A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.] 1998. január 7.Az államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja V. A. Stănculescu és M. Chiţac tábornokokat, a temesvári felkelés (→ 1989.12.17) vérbefojtásával kapcsolatban, melynek 72 halálos áldozata és 253 sebesültje volt. Stănculescu 1989. dec. 20-án visszatért Bukarestbe és nagy szerepe volt abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt. (Stănculescu, utóbb, miniszteri rangot kapott.) [Szabadság, jan. 7.]Frunda György a Curierul Naţionalnak nyilatkozva leszögezte, hogy önálló m. egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. [Háromszék, jan. 7.] 1998. január 27.Szegeden Göncz Árpád és Emil Constantinescu fölavatta a ro. főkonzulátus épületét és emléktáblát avattak Kossuth és Bălcescu tiszteletére. [BN, jan. 28.]A ro. kormány fogadtassa el egy m. ny. egyetem létrehozásának tervét – szorgalmazta Magyar Bálint okt. min., amikor hivatalában fogadta ro. kollégáját. [Szabadság, jan. 28.] Takács Csaba, a ro. elnök látogatásáról: remélhetőleg „a politikai üzeneteken túl olyan gyakorlati lépésekre is sor kerül, mint például annak a vegyesbizottságnak az összeállítása, amely a két ország közötti alapszerződés teljesítését hivatott ellenőrizni vagy akár a magyarországi tanintézetekben szerzett diplomák romániai honosításának a megvalósítása”. [Szabadság, jan. 27.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
