Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 142 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 141-142
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: egyetem, anyanyelvű (önálló magyar egyetem / az erről szóló vita)

1996. december 11.

A parlament együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavaztak a Ciorbea-kabinetnek. A kormányfő 6 hónapos sürgősségi tennivalókra és 4 éves távlati tervre tagolta programját. – Rövid távon a válságból való kilábalás a cél. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. – Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre és az egyetemi felvételi nyelvére vonatkozó korlátozásokat. [RMSz, dec. 14.] – Az ellenzék vehemensen támadta a Ciorbea-kormány programját. (Pl. Adrian Năstase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Erre a cikkíró Zsehránszky István az újságban válaszolt: azért, mert a PDSR hét éves uralkodása alatt a kormányok elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától.) Az RMDSz és az örmény kisebbség képviselőjén kívül senki sem emelt szót az ellenzék kisebbségellenes megnyilvánulása miatt, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. [RMSz, dec. 13.]

1997. január 31.

A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)

Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.]

1997. február 6.

A képviselőház megszavazta az RMDSz javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelven is letehessék a gépkocsivezetői vizsgát. [RMSz, febr. 6.]

A Jurnalul Naţional is beszámolt a Kolozsvárott kirobbantott „kell-e BTE?”-vitáról. A lap ismertette Andrei Marga (a BBTE rektora) véleményét: az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése lehetővé teszi a kisebbségi nyelv(ek)en való oktatást. A jelenlegi struktúra megbontása mindkét fél számára előnytelen lenne. [Sajtóf., febr. 6.] – A vita az RMSz hasábjain is hullámokat keltett: Miklós László szerint az SzK, a m. egyetem ügyében, önmagának vindikálja a döntés jogát. [RMSz, febr. 6.] – Szász János őszinte, érvelő vitára szólította föl az érdekelteket, hogy a m. felsőoktatás ügye a méltányosság és a modernizáció jegyében nyerjen megoldást. [RMSz, febr. 8.]

1997. február 10.

Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]

Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.]

Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.]

1997. február 13.

Szilágyi Pál rektorhelyettes elmondta: a BBTE m. karain tanító tanárok tanácskozásán az az állásfoglalás alakult ki, hogy m. karok (a bölcsészkar tanszékeit kivéve) nincsenek olyan helyzetben, hogy megállnák a helyüket egy önálló m. egyetem keretén belül. Nincsenek meg a lehetőségek az önálló, európai szintű egyetem fenntartására. Távlatilag fenntartják az igényt az önálló m. egyetemre – Kolozsvár központtal. [Szabadság, febr. 14.]

Makay Botond tiszteletest választották a Krassó-Szörény megyei RMDSz elnökéül. [Táj., febr. 21.]

1997. február 17.

Victor Ciorbea ismertette a kormány reformterveit: teljes árfelszabadítás, kb. 2000 nagyvállalat privatizációja az év végéig. [RMSz, febr. 19.] Neményi József Nándor szerint a munkanélküliség elérheti majd a 15%-ot is. Az árak liberalizálását a kormány csak részben tudja ellentételezni, csökken az életszínvonal. [Szabadság, febr. 17.]

Az egyetem-vitáról Markó Béla elmondta: a vitát mesterségesen robbantotta ki egy sietve elvégzett közvélemény-kutatás. (→ 1997.01.31) Egyetem-ügyben az RMDSz nem változtatta meg eredeti programját és álláspontját. [Szabadság, febr. 17.]

1997. február 19.

A KMDSz kerekasztal-megbeszélésre hívta az RMDSz és a Bolyai Társaság vezetőit, valamint a diákok képviselőit. Markó Béla elmondta: a koalíciós partnerek az önálló egyetemet csak lépcsőzetesen tudják elképzelni. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy az önálló karok létrehozása kijátszható az önálló m. egyetem ellen. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]

1997. február 21.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett a Francia Köztársaság küldöttsége. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Jacques Chirac elnök támogatásáról biztosította Ro. euroatlanti integrációs törekvéseit. Hervé de Charette külügymin. fontosnak nevezte, hogy Ro. és Mo. meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. [RMSz, febr. 25.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság korábbi elnöke szerint az önálló egyetemet támogató sok tízezer aláírás többet nyom a latban, mint a megkérdezett 242 diák 44%-ának véleménye. (→ 1997.01.31) Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. [Szabadság, febr. 21.]

1997. február 22.

A KLMT tudományos ülésszakán a követendő műemlékvédelmi stratégiát elemezték. Megelégedéssel nyugtázták, hogy Andrei Pippidit nevezték ki az Orsz. Műemlékvédő Biz. élére; nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága, amelyekkel Gh. Funar teleszórta a várost. [Szabadság, febr. 25.]

Fey László szerint maximalista követelés az önálló BTE, nincsenek meg hozzá a személyi és anyagi feltételek. Járható útnak tartja a jelenlegi kereten belüli megerősödést, abból – idővel – kinőhet az új egyetem. Fey egyetért a kihelyezett tagozatok indításával. [Szabadság, febr. 22.]

A PUNR közgyűlése Gh. Funart leváltotta elnöki funkciójából, helyébe Valeriu Tabărăt választották. Funar sajtóértekezleten azt mondta: a leváltás szabálytalanul történt. [Szabadság, febr. 25.]

1997. február 27.

Tőkés László – arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit – 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai m. közösség elvárásait fogalmazzák meg Ro. demokratikus kormánya iránt”. [A dokumentumot a Bihar megyei RMDSz ülésén (→ 1997.02.15) ismertette, a hazai m. sajtó most kapta meg közlésre.] Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati m. ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, m. prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a ro.–m. kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.] – A ro. sajtó már a nagyváradi közzététel után vehemensen reagált a tb. elnök követeléseire. Az EvZ úgy tudja, hogy a tb. elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének az eredménye, melyet állandó ellenzékiségével vívott ki magának. [Sajtóf., febr. 24.] – Kepecs Ferenc – Kiszorulnak a radikálisok c. cikkében – párhuzamot vont Gh. Funar leváltása (→ 1997.02.22) és Tőkés László vélt marginalizálása között. Kettejüket nem lehet egy napon emlegetni, de „helyzetük egyben mégiscsak hasonló: mindketten kezdenek kiszorulni a politika centrumából.” [Népszava, febr. 25.]

Az egyetem-vita kapcsán Juhász Tamás teol. tanár a Ref. Teol. példáját hozta föl arra, hogy szerény kezdetből is ki lehet fejleszteni egy önálló egyetemet. [Szabadság, febr. 27.]

Asztalos Ferenc hozzászólásának foglalata: a m. állami egyetem visszaállításának pol. legitimitása vitathatatlan, hiszen azt tartalmazza az RMDSz programja; az alapszerződés is pozitívan viszonyul a kérdéshez. [UH, febr. 27.]

Emil Constantinescu bejelentésére – miszerint fogadja az országba látogató Mihály volt királyt – a két nacionalista párt hisztérikusan reagált: PRM: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé; PUNR: az elnök a király látogatásának engedélyezésével „vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért”. [Szabadság, febr. 27.]

1997. március 5.

Fodor Sándor a BTE-vita kapcsán azt írta: furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye (→ 1997.01.31) a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon elfogadhatatlannak tartja. [Szabadság, márc. 5.]

Az RTV m. műsorának hétfői adását 20 perccel meghosszabbították. (→ 1997.02.12).

Vida Gyula a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Az eddigi (109/1996. sz.) jobb a réginél, de még nem alkalmazza az európai elveket. [Táj., márc. 5.]

1997. március 6.

Az RMDSz három szenátora (Markó, Frunda, Verestóy) az ET ro. raportőreivel (Gunnar Jansson, Walter Schwimmer, Josette Durrieu) találkozott. A szövetség képviselői az ET-ajánlások teljesítésének menetéről tájékoztatták a vendégeket és közölték: az új helyzetben megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatokat: oktatási törvény módosítása; a restitúció, az anyanyelvhasználat és a m. egyetem kérdése. [Táj., márc. 6.]

1997. március 7.

Vofkori László véleménye: az önálló m. egyetem alkotmányos jog, azt törvénnyel kell biztosítani; öt év alatt ki lehet építeni az oktatói állományt, nyolc év alatt a kutatóit; addig vendégtanárokra kell bízni az oktatást. Fontos a tehetséggondozás és -kiválasztás kérdése. [RMSz, márc. 7.]

1997. március 8.

A Bolyai Társaság közgyűlése felkérte az RMDSz-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a BTE létesítésének törvényes útján; szükségesnek tartják a m. ny. státusának bizonyos egyetemi struktúrákban való megszilárdítását. A tisztújítás során ismét Horváth Andort választották meg elnöknek, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. [Szabadság, márc. 10.]

Tempfli József fogadta az átutazó Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki a nagyváradi püspök kérdésére elmondta: mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. [BN, márc. 8.]

A kolozsvári unitárius templomban beiktatták hivatalába Szabó Árpád püspököt. (→ 1996.12.14) [Szabadság, márc. 8.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. március 12.

Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]

Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.]

A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.]

Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.]

A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.]

1997. március 13.

Béres András az oktatásügyi min. sajtóértekezletén a két szakaszos fejlesztést (2 tagozat + későbbi szétválás) tartotta lehetséges megoldásnak. [Szabadság, márc. 15.]

A szenátus, hosszas vita után, jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C. V. Tudor mentelmi jogának a felfüggesztését. A szavazáskor a PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai elhagyták a termet. [Táj., márc. 13.]

Új vezetőséget választott a Gyergyószéki RMDSz: üe. eln.: Kontesveller József; gazd. aleln.: Borsos Géza; ifj. aleln.: Laczkó Szentmiklósi Endre; kult. aleln.: Szabó Kálmán. [RMSz, márc. 24.]

1997. március 14.

Emil Constantinescu eszmecserét folytatott a miniszterekkel és a koalíció főbb pártjai vezetőivel és az alábbi következtetésre jutottak: jogos a m. kisebbség törekvése, hogy teljes körű anyanyelvű oktatásban részesítse a felnövő generációt, ez megegyezik a ro. nép akaratával és a Ro. által vállalt kötelezettségekkel. A BBTE-vel kapcsolatban a ro. tagozat mellett működő m. tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. [RMSz, márc. 15.] – Nota bene: az EvZ az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közölte, a Szabadság ismertetője a Constantinescu elnök természetesnek tekinti a m. tagozat létesítését a BBTE-n címmel jelent meg.

1997. március 16.

A Duna Tévé műsora a BTE-vel kapcsolatos vitát taglalta. Balázs Sándor, Cs. Gyímesi Éva, Kiss Olivér (KMDSz) után Markó Béla elmondta: az önálló m. egyetem(ek) és főiskolák létfontosságúak a magyarság számára, tehát ez nem lehet vita tárgya; akkor lesz BTE, ha a törvény lehetővé teszi, addig is lesz tagozat. [Duna Tévé, márc. 16.]

1997. március 17.

A ro. lapok ismertették a volt kormánypártnak (PDSR) a BBTE különválasztására irányuló terv elleni tiltakozását. [MN, márc. 17.]

Nincs szó a különálló BTE visszaállításáról, jelentette ki Victor Ciorbea, amikor fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, V. Petrescu tanügyminisztert és a BBTE három rektorhelyettesét; a kolozsvári egyetemnek ro. és m. tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. [RMSz, márc. 19.]

C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása „parlamenti sztrájkot” eredményezett. A PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai kivonultak az ülésről, ezzel azt akarván elérni, hogy a szenátus térjen vissza a kérdésre; amíg az államelnök nem fogadja őket, addig nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. [Szabadság, márc. 19.] (→ 1997.03.20)



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 141-142




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998