|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 66 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-66 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Király Károly 1993. április 30.Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalta Cseresznyés Pál fellebbezését (→ 1992.07.07, 1992.12.19). Máj. 17-ére várható az ítélet. [OrEx, máj. 7.] – A döntés időpontját utóbb jún. 7-re tették. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.06.07)A kolozsvári tanács elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatát (→ 1993.04.23); az ülésről az RMDSz képviselői kivonultak, de ez nem befolyásolta a döntést. [Népszabadság, máj. 4.] (→ 1993.05.14) Hargita és Kovászna megyében önkormányzati konferencia nyílt, amelyen elvetették a csoportos lemondás ötletét (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondván, hogy nem lenne hatékony a tett. [RMSz, máj. 4.] – Király Károly szerint le kellett volna mondaniuk a tanácsosoknak. [BL, máj. 14.] (→ 1993.05.26) 1993. május 26.Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23) Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.] Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.] Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.] 1993. június 10.Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.] 1993. június 23.Az „Ágyő, külföldi beruházók” című írás veleje: a parlament nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt európai példákkal Birtalan Ákos. [RMSz, jún. 25.]Gazda József lett az RMDSz Kovászna megyei elnöke, a lemondott Király Károly helyett (→ 1993.05.26). [RMSz, jún. 25.] Az Emberért, holnapunkért Alapítvány üv. titkára, Sófalvi László elmondta: Székelyudvarhelyen távképzéses rendszerben üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek a gödöllői és gyöngyösi főiskolák segítségével. [RMSz, jún. 23.] 1993. július 23.A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] – Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a m. kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.] 1994. augusztus 9.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén véglegesítették a kisebbségi oktatás törvénytervezetét és dokumentumcsomagot állítottak össze Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa számára. [RMSz, aug. 11.]Tőkés László hosszú elemzésben tárta föl a „megbékélési politika” buktatóit. A ro. fél által hirdetett megbékélés ellenére a magyarellenes akciók nem csökkentek. [RMSz, aug. 9–13.] (→ 1994.08.31) Fey László ellenzi az RMDSz stratégiaváltás-programját (→ 1994.07.10). „A ro. tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben” – írta. A többi kisebbséggel is kapcsolatokat kell kiépíteni, ahogy ezt Király Károly is javasolta 1990-ben, de ez megbukott egyes RMDSz-vezetők ellenállása miatt. [RMSz, aug. 9.] 1995. február 10.A parlamentben ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a CPUN megalakulásáról (→ 1990.02.01). Király Károly emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A nyolcórás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. [Szabadság, febr. 14.]Elmaradt az ítélet a temesvári Magyar Ház ügyében, a Heti Új Szónak nem kell kiköltöznie – mondta Bárányi Ferenc, aki 1994 decemberében, kormányfői kihallgatáson terjesztette elő a házra való jogosultságot. Văcăroiu nem zárta ki a kérés teljesítését. [RMSz, febr. 10.] Az RMKdP ülésén a választmány elítélte Nagy Benedek cselekedetét (→ 1995.01.06). A képviselő kifejtette, hogy fájlalja a történteket. [RMSz, febr. 14.] 1995. március 15.Erdély-szerte – a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is – békésen ünnepelte Márc. 15-ét a m. nemzeti közösség.Király Károly visszaemlékezett 1989 utáni politikai pályafutására, tk. az Erdélyi Magyar Kongresszusra (→ 1992.08.22) és kifejtette: végzetesen tévesnek tartja a határok megváltoztatásáról való lemondást. [MF, márc. 15.] 1995. július 5.Kolozsvárott ülésezett az SzKT-n (→ 1995.07.01) létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. A kiadott nyilatkozat a diszkriminatív tanügyi törvény ellen tiltakozott és meghatározta az ellene szóló nyilatkozási formákat (tk. tiltakozás a nemzetközi fórumokon, tömegtüntetések, iskolabojkottok). [Táj., júl. 5.]Gyergyócsomafalván átadták a helyi kisgazda közösségnek a Király Károly vezette Székely Faluért Alapítvány által adományozott traktort. Az amerikai magyarság anyagi segítségével eddig 8 erdélyi falu részesült hasonló adományban. [RMSz, júl. 5.] 1996. május 4.Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.] A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.] Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10) 1996. május 8.Kézdi György főtanácsos elmondta, hogy a m. fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésére, de egyszer sem jártak sikerrel. Az RMDSz-nél 219, az 1994/95-ös tanévben oklevelet szerzett fiatal kérte a segítséget diplomája honosításához, de közülük csak minden negyediknek sikerült. Az RMDSz küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint műv. miniszternek, hogy a ro. fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt; a közeljövőben ro. küldöttség érkezik Budapestre. [ÚM, máj. 8.]A Nagyváradon rendezett polgári fórumon Király Károly az RMDSz vezetőit bírálta, mondván, hogy nem tartják szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. [EN, máj. 8.] A Regátban mostanáig nem volt telekkönyvezés, a 7. sz. törvény szerint júniustól bevezetik a földkatasztert. [UH, máj. 9.] Ro. lakosságának fele a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él; a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. [MH, máj. 8.] 1996. június 9.Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]1997. február 10.Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.] Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.] 1997. május 10.Alsócsernátonban újabb fórumot (→ 1996.05.04) szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! – K. P.]. A résztvevők nem értenek egyet azokkal, akik kétségbe vonják a BTE létjogosultságát. – A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. – Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]A BBTE ősztől gazdasági menedzsment szakot indít Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, máj. 10.] – A hároméves képzést biztosító főiskola alapításáról a kormány 294/1997. sz. határozata döntött; a kinevezett igazgató: Domokos Ernő közgazdász. [Háromszék, júl. 11.] 1997. szeptember 10.Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1997. szeptember 13.A marosvásárhelyi vártemplomban – Orbán Viktor és Németh Zsolt részvételével – polgári fórumot tartott Tőkés László; az ezt követő sajtótájékoztatón Tőkés az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyét hozta szóba, sérelmezte, hogy Tokay György ez ügyben még nem konzultált az egyház képviselőivel. Nagy vonalakban egyetért Király Károly írásával (→ 1997.09.10). [RMSz, szept. 16.]A KJNT és a KLMT szervezésében Zabolán találkoztak az erdélyi m. néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéljék a néprajzi gyűjtemények helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Pozsony Ferenc vezetésével kataszterbe foglalták a létező gyűjteményeket. [Táj., szept. 13.] 1998. február 26.Király Károly szerint az RMDSz rendre visszalép korábban megfogalmazott céljaitól és elvtelen kompromisszumokat köt, emiatt az erdélyi magyarság most sem rendelkezik a kívánt jogokkal. Az Erdélyi M. Civil Társadalomért tömörülés ülésén a résztvevők hangsúlyozták, hogy nem az RMDSz vezetése ellen akarnak dolgozni, hanem alternatívát akarnak nyújtani. [RMSz, febr. 26.]1998. február 27.Király Károly kiállt Bardóczy Csaba mellett (→ 1998.20.23), mondván, hogy az RMDSz vezetése elítéli Bardóczyt, ugyanakkor békülékeny hangot ütnek meg Remus Oprişsal szemben, aki a PNTCD erőszakos, homogenizáló politikáját képviseli. [RMSz, febr. 27.]Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke megjegyezte: úgy tűnik, nincs szükség a szervezetre, munkáját a gazdák nem igénylik. Ha nincs gazdasági háttere, az RMGE nem létezhet. [RMSz, febr. 27.] 1998. szeptember 12.Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.] A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
