|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 169 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 161-169 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz tiltakozás (országos, megyei és helyi szinten = interpelláció, állásfoglalás, nyilatkozat, törvénytervezetek elleni szavazás) 1991. november 24.Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. A csoport képviselőinek jelenlétében megvitatták az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) tevékenységének politikai következményeit. Az OE tudomásul vette a bejelentést, miszerint a csoport feloszlatta önmagát. – Az OE elítélte a Tőkés László elleni alaptalan vádaskodásokat. (→ 1991.11.22)1991. november 26.Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.] A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.] 1991. december 12.A megyei RMDSz az ellen tiltakozott, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától (→ 1991.11.21). [Háromszék, dec. 12.] (→ 1992.01.10)1991. december 18.Az RMDSz Kolozs megyei választmánya nyilatkozatban utasította vissza Kapcza Imre Szőcs Gézára vonatkozó vádaskodásait. (→ 1991.10.22) – Szőcsöt Hámos László is megvédte. [Szabadság, dec. 24.] – Szőcs a támadásra nyilatkozatban válaszolt. [Szabadság, 1992. jan. 8.]Az RMDSz szenátorcsoportja nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt önkényesen megfosztották mandátumától. (→ 1991.11.11; 1992.01.13) 1992. január 20.A főügyész fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság újra perbe hívta az RKP KB tagjait (→ 1991.12.16, 1992.03.16, 1992.04.20)Nagy Béla képviselő, a parlamentben, N. Spiroiu védelmi min.-hez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán több száz katonát szállásoltak el, akik a közelgő helyhatósági választásokon felboríthatják a települések természetes egyensúlyát. [BN, jan. 22.] A Min. cáfolta a kijelentéseket. [Szabadság, jan. 23.] 1992. február 1.Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27) Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye. 1992. február 12.A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]1992. április 5.A központi választási iroda határozata Marosvásárhely polgármester-választásának időpontját önkényesen ápr. 12-re módosította, a helyi szinten megszavazott máj. 3. helyett. Az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a határozat ellen. [Népújság, ápr. 7., ápr. 10.] (→ 1992.03.27, 1992.05.03, 1992.05.11)1992. április 11.Kilépett a PNL a Demokratikus Konvencióból (CD), mert nem ért egyet az RMDSz – szerinte – nacionalista politikájával. [MTI] (→ 1992.07.06)Az RMDSz Kolozs megyei elnöksége tiltakozott a polgármesteri hivatal 86/1992. sz. rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló, 69/1991. sz. törvény 30. szakaszával. [Szabadság, ápr. 11.] Nicolae Spiroiu sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Securitate iratainak egy része a hadsereg irattárában van, s azokat 30 évre zárolták. 40 ezer [!] dossziénak nyoma veszett az 1989. dec. események idején, 35 ezer iratcsomót a SRI őriz. [MH, ápr. 11.] 1992. május 2.Székelyudvarhelyi ülésén arról döntött a KOT, hogy a rendkívüli kongresszust csak a parlamenti választások után tartják; Domokos Géza (aki fölajánlotta lemondását) őrizze meg tisztségét a kongresszusig. A parlamenti jelöltek állítását a megyei (Hargita megyében: a széki) szervezetek hatáskörébe utalták. A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került nacionalista erők törvény- és alkotmányellenes intézkedései ellen: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozták a megyei tanács megalakulását; Kolozsvárott a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését. [RMSz, máj. 6.]1992. június 10.Az RMDSz a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy erősen központosított, merev oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és ellentmond a nemzetközi előírásoknak, semmibe veszi a kisebbségi oktatás hagyományait; előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás (egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági) csak az állam nyelvén lehetséges; az egyházi iskolák létét leszűkíti az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen az RMDSz orsz. tüntetéssel tiltakozik. [RMSz, jún. 10.]1992. június 11.Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17) Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.] 1992. június 13.Az RMDSz OE Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSz tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglalkozott Hompoth Károly gyergyóhodosi RMDSz-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Tiltakoztak a magyarság ellen folyó pszichológiai háború, a kollektív bűnösség vádja és az újabb beolvasztási kísérletek (pl. tanügyi törvény) ellen.1992. június 20.Az RMDSz kolozsvári szervezete pontokba foglalta, miért kéri Funar polgármester azonnali felfüggesztését. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. Számtalan rágalmazó nyilatkozatot tett közzé, interjúkban, közleményekben folyamatosan a kisebbségek ellen uszít. Önkényes adminisztratív intézkedésekkel nehezíti a m. kulturális szervezetek létét stb. [RMSz, jún. 23.] ● [Nincs terünk, hogy Funar minden magyarellenes megmozdulását felsoroljuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a következő könyvet: A Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében, 1992–1996. Összeállította Balázs Sándor és Schwartz Róbert. Kolozsvár, 1997, Erdélyi Híradó Kiadó. 496 p. Sajnos, a Funar-korszak összesen 12 évet tartott, a hírhedt polgármestert csak a 2004-es választáson sikerült leváltani. ]040606]Éves közgyűlését tartotta Kolozsvárott az EME. [Szabadság, jún. 24.; RMSz, júl. 1.] 1992. július 2.A szenátusban megszavazták a bíróságok szervezéséről szóló törvényt. Az RMDSz – tekintettel az anyanyelv bíróság előtti használatának tiltására – tartózkodott a szavazásnál.1992. július 10.A bukaresti ellenzéki nagygyűlés résztvevői is csatlakoztak a temesvári felhíváshoz. (→ 1992.07.07).A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál elleni koncepciós perben kimondott ítélet ellen (→ 1992.07.07). [Népújság, júl. 10.] 1992. július 20.Miniszterelnöki rendelettel leváltották Hargita és Kovászna megye m. prefektusát: Pataki Imrét, ill. Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSz Kovászna megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát a PAC megyei képviselői is aláírták. (→ 1992.07.23, 1992.08.05, 1993.03.25)1992. július 25.Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.] Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI] Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek. 1992. augusztus 14.Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.] 1992. október 27.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
