Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 169 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-169
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz tiltakozás (országos, megyei és helyi szinten = interpelláció, állásfoglalás, nyilatkozat, törvénytervezetek elleni szavazás)

1990. szeptember 11.

Az RMDSz parlamenti csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Ştefan oktatási min. által telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezték a kisebbségi tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel – hangsúlyozták. (→ 1990.09.17)

1990. szeptember 17.

Temesvárott 15 ezres tömeg tüntetett, tiltakozván a sajtó rágalmai ellen. Nem igaz, hogy 9 hónappal korábban huligánok és Mo.-i ügynökök robbantották volna ki a forradalmat.

Az RMDSz Maros megyei szervezete nyílt levélben tiltakozott az ország elnökénél a tanügyminiszter jogtalan rendelete ellen. (→ 1990.09.11)

1990. október 9.

Az RMDSz-képviselők tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak ro. lehet. Végül az RMDSz által javasolt változatot fogadták el, melyben a románt „ro. állampolgárságú”-ra cserélték.

Az RMSz közölte Kincses Előd nyílt levelét, melyben Ioan Mânzatu kijelentéseit cáfolta. (→ 1990.08.02)

1990. november 28.

Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)

Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak.

A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12)

1991. január 17.

Kitört az Öböl-háború: Irak lerohanta Kuvaitot. Másnap az RMDSz Elnöksége nyilatkozatban ítélte el az agressziót.

Radu Ceontea tiltakozó beadványt terjesztett a parlament elé, melyben új jelentést követelt, mert a VR szerint az előző nap felolvasott jelentés (→ 1991.01.16) nem felel meg a valóságnak.

1991. február 3.

Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke közölte, hogy febr. 18-tól csökkentik a nemzetiségi műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. – Az intézkedés ellen az RMDSz és az RMÚE egyaránt tiltakozott. (→ 1991.02.13)

1991. április 12.

Bolintin de Vale község lakosai, cigányellenes pogrom keretében, a rendfenntartó közegek tétlensége közepette, fölgyújtottak 22 házat. Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el mind a tettet, mind a média és a bűnösöket mentegető képviselők hozzáállását. [RMSz, ápr. 16.]

1991. május 21.

Az RMDSz törvényhozói a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatti tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind a szenátus üléséről. (A vitatott kérdések: a szeparatizmus minden pontosítás nélküli használata a nemzetbiztonsági törvényben, továbbá a háborús veteránok diszkriminatív meghatározása – csak azok számítanak veteránnak, akik a ro. hadseregben harcoltak.) – Az RMDSz képviselői a nemzetbiztonsági törvény megszavazásakor nemmel szavaztak. [RMSz, máj. 23.]

1991. május 30.

II. János Pál bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár gör. kat. püspökét (beiktatása: 1991. júl. 24.).

George Stancov, Ion Antonescu kivégzésének 45. évfordulóján egyperces felállásra szólította föl képviselőtársait. Az RMDSz-képviselők nem álltak föl, ezzel tiltakozván a háborús bűnös rehabilitációja ellen.

A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott meg Mircea Druc miniszterelnök 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur javaslatára Valeriu Muravschi lett az új kormányfő.

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a m. ny. oktatást (→ 1990.02.05), most újból ro. osztályok indítását tervezték. Az intézkedés újabb tiltakozási hullámot indított el, az iskolák igazgatói és az RMDSz-szenátorok minden fórumon közbenjártak az eljárás méltánytalansága ellen. – A tanfelügyelőség másnap elutasította az igazgatók levelét. [Szabadság, jún. 27.] (→ 1991.06.26)

1991. július 9.

A párizsi Le Monde a romániai antiszemitizmusról cikkezett. [RMSz, júl. 11.]

Kincses Előd újabb memorandumot intézett Iliescu államfőhöz és Petre Romanhoz, visszatérve az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez és az ellene indított vizsgálathoz. [RMSz, júl. 9.] – A másnapi újságban Borbély László megyei elnök reagált Kincses levelére. A megyei RMDSz 53 oldalas angol ny. dokumentációt küldött az európai fórumokhoz Kincses ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig a főügyésznél interpellált, de kitérő választ kapott. A lap közölte Verestóy Attila interpellációját is. [RMSz, júl. 10.]

1991. július 29.

A parlament képviselőháza (31-én a szenátus is) elfogadta a kereskedelmi vállalatok privatizációjáról szóló törvényt. Mivel módosító javaslataikat nem hallgatták meg, az RMDSz-képviselők kivonultak a szavazás előtt.

1991. augusztus 1.

Két ellentétes nyilatkozat látott napvilágot az AEÁ szenátusi állásfoglalásáról (→ 1991.07.31). Constantin Mihnea kormányszóvivő tiltakozott az állásfoglalás hangvétele ellen [Szabadság, aug. 2.]; Traian Chebeleu külügyi szóvivő pedig elfogadta, hozzátéve, hogy a ro. kormány a fölvetett kérdések megoldására törekszik. Újságírói kérdésre válaszolva Chebeleu azt válaszolta, hogy nem tudott a kormány nyilatkozatáról. [RMSz, aug. 3.]

Kerekes Károly képviselő a Nagyváradon megjelenő Phoenix c. lap magyarellenes cikkei miatt interpellált a képviselőházban.

1991. augusztus 20.

Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el a moszkvai eseményeket. [RMSz, aug. 22.]

A ro. kormány nyilatkozata hitet tett a demokratikus átalakulás mellett, veszélyesnek tartva a komm. totalitarizmussal kapcsolatos nosztalgiát. [RMSz, aug. 22.]

1991. szeptember 10.

A parlament megkezdte az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyta az első szakaszt, amely szerint Ro. nemzetállam. Az RMDSz és a PNTCD képviselői (összesen 45-en) ellene szavaztak, 35-en tartózkodtak. [Szabadság, szept. 11.]

1991. szeptember 25.

Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]

A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak.

Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett.

1991. október 14.

A parlamentben ismét hevesen támadták a m. érdekszövetséget, az RMDSz képviselői és szenátorai közös nyilatkozatban tiltakoztak a támadások ellen. A Nyilatkozat 2. pontja kimondta, hogy az RMDSz csakis parlamentáris eszközökkel, törvényes keretek között tartja elképzelhetőnek az autonómiáról való tárgyalást. Az 5. és 6. pont rögzítette, hogy az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) „az RMDSz országos vagy helyi testületeinek egyikétől sem rendelkezik mandátummal arra nézve, hogy az RMDSz nevében lépjen föl”, ezért a parlamenti csoport „nem vállalja azokat a bírálatokat sem, amelyek egy illegitim csoportra szórt tisztázatlan vádak ürügyén az RMDSz ellen irányulnak és láthatólag boszorkányüldözéssé fajulnak.”

1991. október 17.

A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Hargita és Kovászna megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. Az RMDSz kérte, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, de – a nyilvánvaló manipulációs okok miatt – az indítványt elvetették, a jelentést a tévé és a rádió is közvetítette. Az ún. Har–Kov-jelentés elüldözötteknek tüntette fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre kihelyezett tanárokat, akik 1989 után visszatértek a szülőföldjükre. A m. és ro. iskolák szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György kért szót, bejelentve, hogy a Har–Kov-jelentés ismertetése révén a tévé nézői a m. kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak” lehetnek tanúi. Az RMDSz parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg”. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekintette azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a személyeket nem románságukért lincselték meg, hanem azért, mert a Ceauşescu-rezsim kíméletlen rendőrei voltak. A jelentéstevők elhallgatták, hogy a két székely megyében m. rendőrökkel is végzett a népharag, ugyanakkor azt sem említették, hogy rendőr-áldozatok színromán helységekben is voltak. (→ 1991.10.24) – A jelentést brosúra formájában országos szinten terjesztették. (→ 1992.02.12)

A szenátus elfogadta a SRI működéséről szóló törvény tervezetét. A tervezet jellegéről Markó Béla beszélt az RMSz riporterének. [RMSz, okt. 17.]

1991. október 21.

A Csíkszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. Az RMDSz OE a parlamentben maradás időszerűségéről tárgyalt. [RMSz, okt. 23.]

Tokay György a parlament két házának együttes ülésén a Har–Kov-jelentés egyoldalú szemléletéről, elfogultságáról és magyarellenességéről beszélt. – Tőkés László Tokay parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. [RMSz, nov. 9.]

Ioan Robu az RTV-nek nyilatkozott. Elmarasztalóan mondta, hogy Erdélyben nem biztosítanak ro. ny. istentiszteletet és elvitatta a csángók jogát a m. ny. misére.

1991. október 23.

Szőcs Géza (politikai aleln.) nyilatkozatban ítélte el a Har–Kov-jelentést. A jelentés ismertetése számottevően rontotta az országos közhangulatot, nőtt a magyarok elleni pogromhangulat. A hangulatkeltés ellen az RMDSz a ro. demokratikus erők segítségét kérte. [RMSz, okt. 22.]

A háromszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. [RMSz, okt. 23.]

A helyi közigazgatási törvény tervezetének vitájánál kiderült, hogy erősen hierarchikus struktúráról van szó, a helyi autonómia nem működhet. A kormány uralja a megyéket.



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-169




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998