|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 169 találat | lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 | 161-169 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz tiltakozás (országos, megyei és helyi szinten = interpelláció, állásfoglalás, nyilatkozat, törvénytervezetek elleni szavazás) 1996. január 15.Gh. Funar végrehajtotta elhatározását, Grigore Zanc prefektus társaságában (aki az előző héten még azt kifogásolta, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar királyt) fölavatta a Mátyás király szülőházára sebtében fölszerelt emléktáblát. [RMSz, jan. 17.]Markó Béla levélben fordult Liviu Maior okt. min.-hez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezését, hangsúlyozva, hogy a végleges megoldás csak a tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. [Táj., jan. 29.] 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 14.Gh. Funar beváltotta ígéretét: Kolozsvárott, a volt Biasini Szálló falára, a Petőfi-emléktábla mellé kitétetett egy táblát, amely Bariţiu és Bălcescu érdemeit hirdeti, ugyanakkor a magyarok 1848-as véres tetteit ítéli el (40 ezer ro. lakos megölése és 230 ro. falu feldúlása). [Szabadság, márc. 15.] (→ 1996.04.23)Az RMDSz ÜE levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a Gh. Funar által állított emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40.000 ro. áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. [Táj., márc. 15.] Molnos Lajos nyílt levélben fordult Grigore Zanc prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg, hogy Gh. Funar – a városi tanácsot megkerülve – újabb emléktáblát helyezzen el a Petőfi emlékházon. [Szabadság, márc. 15.] 1996. március 15.Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.] 1996. március 26.Az RMDSz szenátusi frakciója más pártok szenátoraival együtt óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a párttörvény ellen. Az óvásban az egyesülési szabadságra és a politikai pluralizmusra hivatkozva alkotmányellenesnek állították be a törvénynek azt a paragrafusát, amelyik a pártok bejegyzését legkevesebb 15 megyéből származó 10 ezer ember aláírásától teszi függővé. [Táj., márc. 26.]1996. június 21.A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók (pl. Ady Endre Gimn., Nagyvárad) leváltásának, nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó, az RMDSz oktatási szakértője. Az RMPSz és a sajtó (pl. Háromszék) tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi tárca. [ÚM, jún. 21.]1996. július 4.Kozsokár Gábor szenátor kivizsgálást és felelősségrevonást kért Octav Cosmâncă államtitkártól, Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei prefektus visszaéléseivel kapcsolatban. A prefektus szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását: késedelmesen bocsátott ki határidős iratokat. [Táj., júl. 4.]1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. szeptember 26.A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30) Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.] 1996. október 3.A képviselőház elfogadta a ro.–m. alapszerződést (→ 1996.09.16). Az RMDSz testületileg tartózkodott, a PRM és a PUNR képviselői szavazáskor kivonultak a teremből. [Szabadság, okt. 4.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján Szabó Károly és Hosszú Zoltán azért bírálta a kormányt, mert megvonták a szövetségtől az állami szubvenciót. Ha nem tartják be a törvényt, az RMDSz be fogja perelni a kormányt. [Táj., okt. 4.] (→ 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28) Az RMDSz a törvényben előírt határidőre letette a szenátusi és képviselői jelölt-listákat. [Táj., okt. 4.] Kolozsvárott tartotta közgyűlését a VET. Megválasztották az MVSz tisztújító közgyűlésére küldendő 58 delegátust. [RMSz, okt. 7.] 1996. október 14.A CNA helyt adott az RMDSz tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, arra hivatkozva, hogy Frunda azon magyarul beszélt (noha a klippet ro. felirat kísérte). Az RMDSz ezt politikai diszkriminációnak minősítette, akárcsak az állami támogatás visszatartását (→ 1996.10.03). [Szabadság, okt. 14.]Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a HTMH és a NEKH összevonása. [Szabadság, okt. 14.] (→ 1996.08.17, 1996.09.03, 1996.09.23) Kétéves fennállását ünnepelte Hargita és Kovászna ortodox püspöksége. Joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, templomokat építettek, saját történelmi múzeumot hoztak létre. „A püspökség feladata, hogy újból felfedezze, érdekké avassa e zóna ro. múltját, minden lehetséges – főleg vallási és művelődési – eszköz felhasználásával” – áll a kolozsvári ortodox érsek táviratában. [RMSz, okt. 14.] 1996. október 18.Murvai László könyve (Fekete fehér könyv. Kvár, 1996, Stúdium Kiadó) a hazai m. oktatás történetének keresztmetszetét adja. A könyvből tk. kiderül, hogy Ceauşescu oktatási törvénye kedvezőbb volt a kisebbségek számára, mint a legutóbb megszavazott törvény – lehetővé tette a m. ny. szakoktatást és nem tiltotta a m. ny. felvételit. [A Hét, okt. 18.]Az RMDSz bejelentette, hogy bíróságon kér elégtételt a szubvenció megvonásáért (→ 1996.10.03). [RMSz, okt. 21.] (→ 1996.10.28) 1997. január 14.További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.] Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.] 1997. március 20.A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.] Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.] 1997. április 30.A parlament két háza közös ülésén az SRI 1996-os tevékenységét elemezték. Frunda György bírálta a jelentés nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb káros lehet az euroatlanti tárgyalások folyamán. A titkosszolgálat korábban lemondott, de még funkcióban lévő vezetője (→ 1997.04.24) az ülés végén ismét éles támadást intézett az RMDSz ellen. [Táj., ápr. 30.] (→ 1997.05.06)Sepsiszentgyörgyön az RMDSz aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügymin. ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. [Szabadság, ápr. 30.] 1997. május 3.Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.] 1997. május 7.Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.] Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.] Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.] 1997. augusztus 6.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a demokratikus államrend ellen szervezett provokációk ellen [konzulátusi zászló-ügy; ]970725, 970730], követelik a tettesek felelősségre vonását; felkérik a kormányt és az illetékes szerveket, hogy a törvény szellemében járjanak el, ne érzelmi alapon kezeljék az ügyet. [Táj., aug. 6.]Tordaszentlászlón üléseztek a Kolozs megyei RMDSz önkormányzati tisztségvielői. Boros János ismertette a sürgősségi kormányrendelet végrehajtási utasítását a kétnyelvű helynévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. Tisztázták a felmerülő kérdéseket és utasították el az RMDSz polgármestereit, hogy a községekben függesszék ki a kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., aug. 11.] 1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] 1998. március 9.Emil Constantinescu – eredménytelenül – arra próbálta rávenni a PD vezetőségét, hogy előbb szavazzák meg a költségvetést és csak utána tárgyaljanak a kormányfő-cseréről. [Szabadság, márc. 11.]Szilágyi Zsolt a képviselőházban interpellált a határátlépéskor fizetendő benzinilleték ügyében; kérte a kormányrendelet törlését. [Táj., márc. 10.] (→ 1998.06.11) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
