Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 288 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 281-288
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. március 16.

Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]

T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.]

Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07)

Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.]

1996. március 18.

Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.]

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]

1996. március 20.

A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]

1996. március 21.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]

Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. március 22.

A PDSR úgy döntött, hogy a PUNR-vel is felmondja a koalíciós szerződést. A párt azt nehezményezte, hogy a PUNR az „RMDSz szövetségesének” nevezte és azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel állt elő, amelyekről előbb nem egyeztettek. [Szabadság, márc. 22.] (→ 1996.03.28, 1996.07.13)

Magyar Bálint műv. min. Budapesten a h. t. kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről beszélt az RMDSz vezetőivel. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel [Sapientia] kapcsolatos elképzeléseket. [Táj., márc. 25.] (→ 1996.04.03)

1996. március 23.

Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]

Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.]

Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.]

1996. március 26.

Az RMDSz szenátusi frakciója más pártok szenátoraival együtt óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a párttörvény ellen. Az óvásban az egyesülési szabadságra és a politikai pluralizmusra hivatkozva alkotmányellenesnek állították be a törvénynek azt a paragrafusát, amelyik a pártok bejegyzését legkevesebb 15 megyéből származó 10 ezer ember aláírásától teszi függővé. [Táj., márc. 26.]

1996. március 27.

Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.]

1996. március 28.

Adrian Năstase bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a PUNR-vel való együttműködésnek. Mivel a két párt között kibékíthetetlen különbségek vannak, az együttműködést nem kell minden áron fenntartani. Pillanatnyilag 4 minisztere és 6 prefektusa van a PUNR-nek. [Szabadság, márc. 28.] (→ 1996.03.22, 1996.05.18, 1996.07.13)

A KREK lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László önmagára és az egyházkerület vezetőségére vonatkozó bizalmi szavazást kért. A mintegy 200 résztvevőből 130-an szavaztak rá. [BN, márc. 30.]

1996. március 29.

Ismét fölmerült Antonescu szobrának fölállítása, de hosszas huzavona után – melynek során kiderült, hogy a szobrászok számára a pályázatot nem a Ion Antonescu Liga, hanem Gh. Funar írta ki – a kolozsvári tanácsosok negyedszer is elvetették a szobor felállítását. [Szabadság, márc. 29.]

1996. március 30.

Egy bukaresti felmérés szerint először került első helyre a CDR (26,5%). A vezető kormánypárt (PDSR) csak 18,8%-os támogatottságot élvez. További számok: PSM (7,3%), RMDSz (7,2%), PRM (6,7%). Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Ro.-ban, a megkérdezettek 37,5%-a felelt igennel, ezek közül 39,1% nevezte meg az RMDSz-t, 32,6% pedig a PRM-t, 12,2% a PUNR-t és 8% a PSM-t. [Szabadság, márc. 30.]

Ki a felelős a SRI belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? – erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a közelmúltban több titkos dokumentumot közölt a România Mare c. lap. (→ 1996.02.03, 1995.10.04, 1995.10.07, 1995.10.13) A bűnös Măgureanu első helyettese volt, Victor Marcu tábornok, akit időközben leváltottak. [BN, márc. 30.]

1996. március 31.

Markó Béla, Takács Csaba és Dáné Tibor (SzT) vett részt az MSzP 5. kongresszusán. Markó köszöntő beszédében kifejtette, hogy a ro.–m. alapszerződés azért jutott holtpontra, mert a ro. kormány nem fogadja el, hogy a kisebbségek számára új jogi helyzetet kell teremteni. „Azt kérjük a m. kormánytól, hogy a minket érintő kérdésekben továbbra is támaszkodjék a mi véleményünkre, velünk együtt, a mi egyetértésünkkel keresse a megoldást” – mondta a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 1.]

1996. április 1.

Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.]

1996. április 2.

Kihelyezett nyilvános frakcióülést tartottak az RMDSz szenátorai Háromszék több városában. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak keményen kell harcolniuk, az RMDSz parlamenti képviseletével együtt azért, hogy törvény adta jogaiknak érvényt szerezhessenek. [RMSz, ápr. 2.]

1996. április 3.

Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]

Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22)

Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01)

1996. április 4.

A PDSR úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Min. halogatja C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését – mondta Ion Solcanu. [Szabadság, ápr. 4.]

Bárányi Ferenc a temesvári Magyar Ház (→ 1996.01.17) visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól, a megye 65 ezer m. nemzetiségű lakosa nevében. [Szabadság, ápr. 4.] (→ 1996.07.06)

1996. április 5.

Megnyílt a forgalom a Nagyszalonta–Méhkerék közötti új határátkelőn. [Szabadság, ápr. 5.]

1996. április 6.

Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]

1996. április 8.

Tom Lantos, amerikai szenátor Bukarestben találkozott a külügyminiszterrel és a parlament két házának elnökével. Vendéglátóit biztosította arról: támogatni fogja, hogy Ro. korlátlan időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (→ 1996.07.08). A. Năstase közölte, hogy a ro.–m. alapszerződésbe oly módon lehetne fölvenni az ET 1201-es ajánlását, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás ro. interpretációját is. O. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalmi és gazd. fejlődés folyamataitól. [Szabadság, ápr. 10.]


lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 281-288




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998