|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 288 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 281-288 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. február 20.Az államtitokra vonatkozó készülő törvényről (→ 1996.02.08) a liberális Niculae Cerveni azt mondta: Ro. a rendőrállamiság felé halad. [Szabadság, febr. 20.]A statisztikai hivatal jelentése szerint az infláció értéke 1995-ben 32,3% volt (1994: 60%; 1993: 300%). A bukaresti hírlapok példákkal igazolták, hogy a viszonylag alacsony ráta mögött nagyobb reálérték rejtőzik. [Szabadság, febr. 20.] 1996. február 21.A Tőkés László által fölvetett egyeztetés (→ 1996.02.16) kérdésére keresett választ az ÚM. Az utódállamok m. szervezeteinek képviselői üdvözölték az ötletet, de mindegyiküknek volt valamilyen fenntartása. Csáky Pál (Felvidék) szerint előbb otthon kell konszenzusra jutni; nem biztos, hogy sikerül általános érvényű modellt találni. [ÚM, febr. 21.]A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 69/1991. sz. törvény szabályozza. Az RMDSz létrehozta ugyan az Önkormányzati Tanácsot (ÖT), de az a törvény keretei között kevés eredményt mondhat magáénak. A helyi közigazgatás még nem vált le teljesen a kormánytól, a prefektusoknak sok tekintetben vétójoguk van. [EN, febr. 21.] 1996. február 22.Ro. külföldi adóssága 5,305 milliárd dollárt tett ki 1995-ben, 760 millióval többet az 1994 évinél. Év végéig 6,2 milliárd várható. [Szabadság, febr. 22.]Alfred Moses, az AEÁ nagykövete, kolozsvári látogatásán kifejtette: az országnak folytatnia kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Az AEÁ nincs ugyan az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok mellett, de szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Véleménye szerint Ro. túl sok energiát pazarol a nemzeti kisebbségek problémáira. A két oldal szélsőségesei fenntartják az interetnikai ellentéteket. [RMSz, febr. 26.] (→ 1996.02.24) 1996. február 23.Robert Whitehead, a bukaresti amerikai nagykövetség pol. tanácsosa fölkereste Tőkés Lászlót, aki beszámolt a m. kisebbség helyzetéről, a tanügyi törvényről, az elkobzott egyházi javakról. Rámutatott, hogy a megbékélés legfőbb akadálya a valós politikai akarat hiánya és a romániai magyarság helyzetének súlyosbodása. [RMSz, febr. 29.]1996. február 24.Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.] 1996. február 27.A PSM államelnök-jelöltje: Adrian Păunescu, a párt elnöke. [Szabadság, febr. 27.]1996. február 28.Csapó I. József felsorolta a párttörvény hátrányos kitételeit. Amennyiben a tervezet hatályba lép, annak alapján beszüntethetik az RMDSz-t. [EN, febr. 28.] (→ 1996.03.01, 1996.03.19)A ro. külügyi szóvivő kijelentette: Alfred Moses beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna (→ 1996.02.22, 1996.02.24). [ÚM, febr. 29.] Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség: 20 papot iktattak be, 40 templomot tataroztak, 4 újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. A jövőben a görögkeleti egyház további 29 üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni és arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épített ortodox templom fölkerüljön a műemlékek listájára. [RMSz, febr. 28.] 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 1.Iliescu elnök szerint jobb lett volna, ha Alfred Moses nem beszél a szélsőséges pártokról (→ 1996.02.24), ui. a ’szélsőségesség’ meghatározása vitatható. A szóban forgó nyilatkozat után az érintett pártok (PUNR, PRM, PSM) élesen támadták a nagykövetet. [Szabadság, márc. 1.]A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10.000 alapító taggal lehet létrehozni (egy megyéből min. 300 tag szükséges). [Szabadság, márc. 1.] (→ 1996.02.28, 1996.03.04, 1996.03.19) A helyi közigazgatási törvény vitája során Márton Árpád javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették. A tervezet kimondja: a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a ro.; a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, de az írásba foglalt kérést ro. fordításban is mellékelni kell; tolmácsot igénybe lehet venni. [Táj., márc. 1.] (→ 1996.03.08) Markó Béla elmondta: nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása azt jelzi: nincs pol. akarat a kisebbségi kérdés pozitív kezelésére. [Szabadság, márc. 1.] 1996. március 2.A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.] A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11) Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.] 1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. március 5.Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18) 1996. március 6.A HTMH és az MTI vezetői újabb egy évre meghosszabbították azt az egyezményt, amelynek értelmében 5 h. t. m. hírlap [Népújság, RMSz, Szabadság, Új Szó (Pozsony), Kárpáti Igaz Szó (Ungvár)] továbbra is ingyen kaphatja az MTI híreit. [ÚM, márc. 6.]1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. március 9.A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban tartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő RMNKT. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. [Szabadság, márc. 13.]1996. március 10.Az SzKT csíkszeredai ülésén elfogadták a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de az időpontról nem határoztak. Az ülésen Tőkés–Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy „ki akarja őt szorítani” az RMDSz életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy csak egy, meghatározott irányzatot támogat és gyakran nem egyezteti a lépéseit. [Szabadság, márc. 11., márc. 12.]1996. március 11.Németh Zsolt a Tőkés–Markó-konfliktusról elmondta: az RMDSz belügye, hogy miként rendezik ezt a vitát, „nem lenne szerencsés, ha a m. politika és a kormányzat bármilyen módon beleavatkozna ebbe a vitába”. Egyetértettek abban, hogy a 6 m. párt és a h. t. szervezetek képviselői egy rendezvény keretében megvitatnák a m. kisebbség autonómiastratégiáit. [ÚM, márc. 12.]1996. március 12.A szenátus gyorsított ügyrendben megtárgyalta és (az RMDSz ellenszavazatai ellenére) elfogadta az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, himnuszának eléneklése, továbbá 1–5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki „az ország vagy a ro. nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért”. A tervezet képviselőházi vitája még hátra van. [Táj., márc. 13.]1996. március 14.Gh. Funar beváltotta ígéretét: Kolozsvárott, a volt Biasini Szálló falára, a Petőfi-emléktábla mellé kitétetett egy táblát, amely Bariţiu és Bălcescu érdemeit hirdeti, ugyanakkor a magyarok 1848-as véres tetteit ítéli el (40 ezer ro. lakos megölése és 230 ro. falu feldúlása). [Szabadság, márc. 15.] (→ 1996.04.23)Az RMDSz ÜE levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a Gh. Funar által állított emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40.000 ro. áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. [Táj., márc. 15.] Molnos Lajos nyílt levélben fordult Grigore Zanc prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg, hogy Gh. Funar – a városi tanácsot megkerülve – újabb emléktáblát helyezzen el a Petőfi emlékházon. [Szabadság, márc. 15.] 1996. március 15.Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
