|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: választás, Romániában (parlamenti és elnök~) 1990. január 12.Bukarestben, Temesvárott, Brassóban, Nagyszebenben, Kolozsvárott, Aradon stb. megemlékeztek a decemberi áldozatokról. A fővárosban a rendszerváltás gyorsítását kérő tömeg tüntetni kezdett, s mivel szerintük a Megmentési Front „átmentési”-nek bizonyult, azt követelték: a tűzparancsot kiadókat, valamint a kommunista rendszer bűnöseit vonják felelősségre; állítsák vissza a halálbüntetést (→ 1990.01.01) és azonnal tiltsák be a kommunista pártot, vagyonát osszák szét az új pártok között; a mielőbbi választásokat az ENSz ellenőrizze. A térre hívták az új vezetőket (pl. Roman, Caramitru, G. V. Voiculescu), akik természetesen nem tudtak szót érteni a tömeggel. Iliescu is megjelent, majd az épületbe invitálták a tüntetők néhány képviselőjét. A tömeg sürgetése közben három törvényrendeletet fogadtak el (az RKP betiltásáról; népszavazás kiírása a halálbüntetés ügyében; orsz. panaszbizottság fölállításáról). (→ 1990.01.17, 1990.01.28, 1990.02.18, 1990.06.13)1990. január 23.A FSN bejelentette, hogy indul a május 20-i választásokon. A hír megosztotta a közvéleményt. Doina Cornea beadta lemondását: nem kíván részt venni abban a hatalmi harcban, amelyben a FSN óriási előnnyel indul. (→ 1990.02.01)1990. május 15.Az Angelo Sodano bíborossal folytatott megbeszélések nyomán Ro. helyreállította a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel.A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye papsága állást foglalt a választások kérdésében: mindenki tekintse erkölcsi kötelességének a választás jogát, s mindenki döntsön a lelkiismerete szerint. A választás „nem népünk megosztását, hanem egységének megerősítését kell hogy szolgálja”. Sajtótájékoztatót tartott Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója. Kihangsúlyozta, hogy szervezetének nincs felhatalmazása őrizetbe vételre, házkutatásra, iratelkobzásra. A SRI garantálja, hogy ártatlan személyeknek nem lesz dossziéjuk. A SRI a Securitate volt alkalmazottai közül csak a kellően ellenőrzött és nem kompromittált személyeket vette át. (→ 1992.03.05) 1990. május 16.Az Egyetem téri tüntetők, a temesvári események öt hónapos évfordulóján – több ezres részvétellel – tüntetést szerveztek.Kolozsvárott választási nagygyűlést tartott az RMDSz megyei szervezete, melyen bemutatták a megye képviselő- és szenátorjelöltjeit. 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1992. május 2.Székelyudvarhelyi ülésén arról döntött a KOT, hogy a rendkívüli kongresszust csak a parlamenti választások után tartják; Domokos Géza (aki fölajánlotta lemondását) őrizze meg tisztségét a kongresszusig. A parlamenti jelöltek állítását a megyei (Hargita megyében: a széki) szervezetek hatáskörébe utalták. A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került nacionalista erők törvény- és alkotmányellenes intézkedései ellen: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozták a megyei tanács megalakulását; Kolozsvárott a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését. [RMSz, máj. 6.]1992. május 22.Kolozsvárott tartotta soros ülését az RMDSz OE. Létrehozták a parlamenti választás kampánystábját, Szőcs Géza vezetésével. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi okt. elsorvasztására törekszik, ezért arra szólították föl az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó jún. 11-i orsz. tüntetésen. [RMSz, máj. 27.]1992. augusztus 4.Mihály, volt ro. király üzenettel fordult az országhoz, azzal kapcsolatban, hogy felkérték, induljon az elnökválasztáson. Kijelentette, hogy csak királyként hajlandó visszatérni az országba, nem lehet egyetlen pártnak sem jelöltje. [RMSz, aug. 4.]1992. augusztus 13.Az amerikai Képviselőház 63 tagja írta alá az Iliescu elnökhöz intézett levelet, amelyben felsorolták milyen jogsérelmeket látnak a m. kisebbséggel kapcsolatban. Felszólították a ro. kormányt, hogy határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és antiszemita kiadványoktól. A Szenátus felkérte James Baker külügymin.-t, hogy gondoskodjék a ro.-i választások ellenőrzéséről, egyúttal elnapolta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. [BN, szept. 1.]1992. augusztus 31.A szept. 27-i választásra 39 párt és politikai alakulat nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül csak 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: CD, FDSN, FSN, PNL, PR, PRM, PUNR, PSM, MER. [Adevărul, aug. 31.]1992. szeptember 21.Az RMDSz alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. A szövetség csak abban esetben lépne a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, m. miniszterrel az élén, továbbá ha különböző tárcáknál 5 államtitkári posztot biztosítanának. Önálló m. tankerületre is szükség volna; elfogadásra vár a felekezeti iskolákról szóló törvény és továbbra is megoldatlan az anyanyelvhasználat kérdése a helyi adminisztrációban és az igazságszolgáltatásban. [MH, szept. 21.]1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. október 3.Ion Iliescu nyilatkozatában kifejtette: sajnálattal vette tudomásul, hogy az amerikai képviselőház elutasította a legnagyobb kedvezmény megadását Ro.-nak; ez igazságtalan megkülönböztetés az országgal szemben. A románellenes lobby, élén Tom Lantossal, aktív volt. Hasonló hangnemű volt a Külügymin. nyilatkozata: nem az országban és vezetőiben van a hiba, hanem jól működnek a románellenes erők. [RMSz, okt. 3.]Domokos Géza az RMSz-nek a választások tanulságairól nyilatkozott: Iliescut a kevésbé tájékozott falusi lakosság segítette győzelemre. Az RMDSz-nek – bár eredményei nem távolodtak el túlságosan az 1990-es sikertől – új vezetésre, megújított programra van szüksége. [RMSz, okt. 3.] Személycserék a PUNR-ben: Radu Ceonteát leváltották (azzal az ürüggyel, hogy ellenezte az együttműködést a PRM-vel és a PSM-vel), Gh. Funar lett az orsz. elnök; Petre Burcă elnökhelyettes pedig lemondott, a helyét Coriolan Bucur vette át. A másik alelnök Ioan Gavra, titkár: Valer Suian. – Ceontea törvénytelennek tartotta a leváltást, Funart politikai kalandornak nevezte. [Szabadság, okt. 6.; MN, okt. 8.; RMSz, okt. 17.] 1992. október 11.Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzött meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyert, 61,43: 38,57% arányban. Constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győzött, ezek mind erdélyi megyék voltak. Iliescu megválasztása szentesítette a parlamenti választások nyomán körvonalazódott balratolódást. Két kommentár az eseményről: vissza kell fogni a nemzetellenes reformokat, így aztán a románság méltó módon, saját uraként élhet hazájában (C. V. Tudor, PRM) – „a románság egy része megszokta a rosszat” (Corneliu Coposu, PNTCD). [MH, okt. 13.]1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1995. május 25.Petre Roman, a PD elnöke, kifejtette: az 1996-os választáson arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. „Iliescu elnök valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett.” [RMSz, máj. 25.]Reizer Pál szatmári megyés püspök megvonta 5 év mérlegét: Szatmárnémetiben új templomot és idős papok otthonát építettek, az egyházmegye területén további 9 kat. templom van épülőfélben; a (sváb eredetű) lakosság elvándorlása súlyosan érintette a hívek létszámát, szerencsére megcsappant a kivándorlási kedv. [RMSz, máj. 25.] 1996. november 2.Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.] 1996. november 3.A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)1996. november 12.Nyilvánosságra hozták az új parlament összetételét [a helyek újraosztása miatt a százalékos arányok különböznek a korábbiaktól (→ 1996.11.08)]. Szenátus 143 helyből: CDR–USD = 76 mandátum (53,2%); PDSR = 41 (28,7%); RMDSz = 11 (7,7%); PRM 8 (5,6%); PUNR = 7 (4,9%). Képviselőház 343 helyből: CDR–USD = 175 mandátum (51%); PDSR = 91 (26,5%); RMDSz = 25 (7,3%); PRM 19 (5,5%); PUNR = 18 (5,2%); nemzeti kisebbségek = 15 (4,4%). [Szabadság, nov. 12.]1996. november 17.Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
