|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: szociális kérdések, intézkedések, problémák, program, követelések, támogatások 1991. október 5.Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15) 1996. szeptember 19.A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.] 1996. november 20.Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.] Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.] A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.] 1997. január 4.A Văcăroiu-kormány eltitkolta a valóságot – jelentette ki V. Ciorbea –: az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési deficit öt-hatszorosa annak, amit Bukarest az IMF-vel közölt; a privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak emelése, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget. [Szabadság, jan. 4.]1997. január 28.Markó Béla részt vett az elnök és a kormányfő, valamint a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásán. A kormánynak a nemzetközi monetáris szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta gazd.-pénzügyi intézkedésekről és a szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. [Táj., jan. 30.]Emil Constantinescu az ellenzéki pártok vezetőit fogadta. Gh. Funar fölvetette a székely megyékben élő románok helyzetét, az elnök biztosította őt, hogy „megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg a helyzetről”. [Szabadság, jan. 30.] 1998. május 27.Radu Vasile szerint amikor a Horn-kormány előtt a m. kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Reméli, hogy a m. pártok fölismerik: a két ország közötti viszony megromlása egyik országnak sem érdeke. [Szabadság, máj. 27.]Az RMDE 4. közgyűlése sajnálattal állapította meg, hogy nem sikerült az RMDSz figyelmét ráirányítani a kisjövedelműek és munkanélküliek gondjaira és nem sikerült munkaügyi és szociális főosztályt alakítani a Szövetség keretében. A kiadott közlemény szerint az RMDE az RMDSz lojális ellenzékeként kíván működni. [RMSz, máj. 27.] 1999. január 28.Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.] H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.] 1999. január 29.Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.] A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.] 1999. augusztus 5.Az RMDSz szocdem platformja újraválasztotta Bucurné Horváth Ildikót a platform elnökévé, aki az RMDSz szociális problémákkal szembeni passzivitásáról nyilatkozott. [RMSz, aug. 5.]2000. október 27.Az RMDE nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy az RMDSz nem feledkezhet meg az elszegényedett magyarság érdekeiről sem; a szövetségnek szemléletváltásra van szüksége a gazdaságpolitikai és szociális irányvonal tekintetében. [Szabadság, okt. 27.]2000. december 21.Markó Béla kifejtette: amennyiben a PDSR programja hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatása mellett, ide értve a kisebbségi jogokat is, akkor az RMDSz támogatni fogja a PDSR-kormányt. [Szabadság, dec. 21.]Adminisztratív intézkedések várhatók: a belügyminisztérium bizonyos részeit a helyi közösségek hatáskörébe utalják, pl. az útlevélosztályt, a lakossági nyilvántartást, a polgári védelmet. [Szabadság, dec. 21.] 2002. október 14.Gyűlésezett az RMDSz szabályzat-felügyelő bizottsága. A Tőkés-ügyben hozott döntését nem hozta nyilvánosságra. [Szabadság, okt. 15.]Sepsiszentgyörgyön, a „Szegények fórumán” megalakult az RMDE székelyföldi tagozata. Kemény szavakkal bírálták az RMDSz vezérkarát; új munkahelyek teremtését, progresszív adókulcsot, a szociális jellegű támogatások erősítését kérték. [Háromszék, okt. 17.] 2003. szeptember 13.Markó Béla, az utódállamok m. nemzetiségű parlamenti képviselőinek Budapesten rendezett tanácskozásán fölvetette: meg kell vizsgálni, hogy a kettős állampolgárság a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést szolgálja-e? [HN, szept. 13.] – A megbeszélésen az aktuális pol. kérdések lehetséges megoldási módozatait taglalták. [RMSz, szept. 13.; Táj., szept. 13.; Népújság, szept. 13.; Szabadság, szept. 15.; Krónika, szept. 15.]Medgyessy Péter levélben kérte a ro. kormányfőt, hogy mielőbb találjanak megoldást a Szabadság-szobor ügyében. [Szabadság, szept. 13.] Szórványtanácskozást tartott az SzKT legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. Munkatervben rögzítették a tennivalókat, tk. a szórványkollégiumok létrehozását. [Szabadság, szept. 13.] 2003. november 10.Az 1992/93-as tanévben 209 ezer m. óvodás, ált. és középfokú iskolás diák járt Ro.-ban m. tannyelvű intézménybe, tíz év múlva ez a szám 33 ezerrel kevesebb volt; a lemorzsolódás egyik oka a kivándorlás. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre nyújtott Mo.-i támogatás nem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. [Krónika, nov. 10.]Markó Béla elmondta: a m. polgári körök megalakulása után várható volt, hogy a mozgalom Erdélyben is híveket toboroz és megindul a körök itteni szervezése is. Az RMDSz a ro. pol. életen belüli együttműködést keresi, ennek nincs igazi alternatívája. Az RMDSz ellenzékében a szövetségből kikopott politikusok a hangadók, ez is érthető, az viszont nem, hogy miért kellene ezekkel a személyekkel egyezkedni. [RMSz, nov. 10.] Nyárádszereda – négy évszázad után – ismét városi rangot kapott; az eseményt kétnapos rendezvénnyel ünnepelték. [Krónika, nov. 10.] lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
