Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-20 | 21-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: oklevél / külhoni oklevelek elismertetése, honosítása

1991. január 30.

M.–ro. oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kidolgozása is. (→ 1991.05.12)

A MISzSz együttműködési megállapodást írt alá az MVSz-szel.

1991. május 12.

Kolozsvári értekezletén a VR románellenesnek minősítette az Okt. és Kulturális Min. döntését, amellyel egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. (→ 1991.01.30)

1993. szeptember 9.

A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]

Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13)

Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.]

1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül.

1994. január 18.

A tanügyi törvénytervezetről Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy az Oktatási Reformtanács 90 pontos módosító javaslatot tett, ennek megfelelően újra kell tárgyalni a tervezetet, így mód nyílik a kisebbségi szempontok újbóli előhozására. Eddigi eredmények: a diplomák honosítása, vendégtanárok hívásának lehetősége, magánoktatásban alternatív programok és tankönyvek engedélyezése. [RMSz, jan. 18.]

1994. február 26.

Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]

Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.]

Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.]

1994. június 20.

Ro. Strasbourgban, az ET székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. [Népszabadság, jún. 21.]

Ro. különbözeti vizsgák letételéhez köti a Mo.-n szerzett oklevelek honosítását. A procedúra egy évet is igénybe vesz, ezalatt a volt diákok szakképzettség nélkülinek számítanak. Az RMDSz gyorsítani próbálja az ügyintézést és ösztöndíjjal kívánja támogatni az ügyben érdekelteket – nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó. [ÚM, jún. 20.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1994. november 17.

Bukarestben kétnapos szakértői tárgyalás folyt a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatban. A felek egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdésében. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A ro. fél nem zárkózik el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Ro. [RMSz, nov. 18.]

Bitay Ödön nyilatkozatából kiderült: azért lépett fel keményebben (→ 1994.10.25), mert 10 hónap várakozás után (→ 1993.12.31) sem ismerte el az RMDSz a szocdem platformot. [RMSz, nov. 17.] (→ 1994.11.01)

A budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben (Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy). Levelező tagozatokról van szó, hetente tartanak konzultációt. [RMSz, nov. 17.]

1995. május 2.

Fodor Gábor művelődési min. és Liviu Maior oktatási min. Bukarestben 3 évre szóló oktatási együttműködési egyezményt írt alá. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. [Népszabadság, máj. 3.]

1995. október 11.

Petre Roman (PD) – Szociáldemokrata Unió néven (Uniunea Social-Democrată = USD) – szövetséget kötött Sergiu Cunescu pártjával (PSDR), együtt készülnek a választásra. [EN, okt. 11.] (→ 1996.01.18)

Ro. aláírta az ET-vel azt a megállapodást, amely szerint a ro. állam elismeri a külföldön szerzett diplomákat. [EN, okt. 11.]

Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte, hogy Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását Moldova területéről. [RMSz, okt. 10.]

1996. január 23.

Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]

Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.]

Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.]

1996. február 29.

Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]

Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.]

Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05)

Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.]

1996. május 8.

Kézdi György főtanácsos elmondta, hogy a m. fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésére, de egyszer sem jártak sikerrel. Az RMDSz-nél 219, az 1994/95-ös tanévben oklevelet szerzett fiatal kérte a segítséget diplomája honosításához, de közülük csak minden negyediknek sikerült. Az RMDSz küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint műv. miniszternek, hogy a ro. fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt; a közeljövőben ro. küldöttség érkezik Budapestre. [ÚM, máj. 8.]

A Nagyváradon rendezett polgári fórumon Király Károly az RMDSz vezetőit bírálta, mondván, hogy nem tartják szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. [EN, máj. 8.]

A Regátban mostanáig nem volt telekkönyvezés, a 7. sz. törvény szerint júniustól bevezetik a földkatasztert. [UH, máj. 9.]

Ro. lakosságának fele a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él; a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. [MH, máj. 8.]

1996. június 17.

A szenátus ratifikálta a Ro. és Németország között 1995. máj. 16-án aláírt kulturális együttműködési egyezményt. Az egyezmény előirányozza a címek, diplomák és akadémiai fokozatok kölcsönös elismerését a ro. és német törvények értelmében. [Szabadság, jún. 18.]

1996. június 30.

A külföldi diplomák honosításáról cikkezett Fülöp-Fischer Ildikó. Románia követi ugyan a nemzetközi szabályozást (222/1990. sz. rendelet), de maga a honosítás nehézkes és hosszadalmas művelet. A folyamatot a m. és ro. tanügyi rendszerek közötti különbség is nehezíti. A Mo.-n végzett több száz hallgatóból az eddigiek során 235 végzett kívánt hazatérni, a legtöbben tanító- és óvónőképző főiskolát (70 fő), tanárképző főiskolát (53) vagy egyetemet (9) végeztek, az agrártud. főiskolát 34-en fejezték be. [Szövetség, 6.sz.]

1996. szeptember 13.

Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]

Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25)

1997. április 23.

Anton Ionescu (PNL) felmérése szerint az építészeti tanszék m. anyanyelvű diákjai nem akarnak magyarul tanulni, mert akkor tanulmányaik befejeztével nem találnak állást. A hallgatóknak ezek szerint fogalmuk sincs, hogy az EU szabad munkaerőpiacán a szakmájukat több nyelven ismerő szakemberek árfolyama magasabb – vonta le a következtetést a liberális politikus. [Szabadság, ápr. 23.]

Ez idő szerint 2500 diák tanul Mo.-n, közülük kb. 1000 tanulmányi ösztöndíjas, 1200-an pedig alapítványi segítséggel végzik tanulmányaikat. Béres András elmondta: aggodalommal tölti el, hogy a diplomák elismerése késik, így a diákok hazatérésének kicsi az esélye. [Szabadság, ápr. 23.]

Czédly József szerint komoly törvénykezési segítségre lenne szükség a jelenlegi közigazgatási helyzet megváltoztatására. [Szabadság, ápr. 23.]

1997. április 26.

Bukarestben a ro. és m. szaktárca képviselői parafálták a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló okmányt. [ÚM, ápr. 28.]

Patrubány Miklós bejelentette, hogy lemond az őt megillető honoráriumról (éves szinten kb. 3 millió forint); az így megtakarított összeget a kárpát-medencei programok támogatására ajánlotta föl. [Szabadság, ápr. 26.]

1997. június 7.

A ro. oktatási min. épületében Magyar Bálint és Virgil Petrescu aláírta a kétoldalú ekvivalencia-egyezményt, mely a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Ezután Magyar Bálint erdélyi körútra indult. [Szabadság, jún. 9.]

A Maros megyei RMDSz – Zonda Attila halála (→ 1997.04.04) után megüresedett – elnöki székébe Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes került. – A tisztújító közgyűlésen Kincses Előd felvetette a Bolyai Kollégium önálló gimnáziummá való visszaállításának kérdését, amelyre Markó Béla azt válaszolta: pillanatnyilag ezt nem ajánlott bolygatni. [RMSz, jún. 10.]

1998. január 27.

Szegeden Göncz Árpád és Emil Constantinescu fölavatta a ro. főkonzulátus épületét és emléktáblát avattak Kossuth és Bălcescu tiszteletére. [BN, jan. 28.]

A ro. kormány fogadtassa el egy m. ny. egyetem létrehozásának tervét – szorgalmazta Magyar Bálint okt. min., amikor hivatalában fogadta ro. kollégáját. [Szabadság, jan. 28.]

Takács Csaba, a ro. elnök látogatásáról: remélhetőleg „a politikai üzeneteken túl olyan gyakorlati lépésekre is sor kerül, mint például annak a vegyesbizottságnak az összeállítása, amely a két ország közötti alapszerződés teljesítését hivatott ellenőrizni vagy akár a magyarországi tanintézetekben szerzett diplomák romániai honosításának a megvalósítása”. [Szabadság, jan. 27.]



lapozás: 1-20 | 21-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998