|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: népharag megnyilvánulása / népharag halálos áldozatai / lincselés (1989. dec.) 1990. január 4.A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.1990. január 13.Marosvásárhelyen, a Stúdió Színházban 2. orsz. küldöttgyűlését tartotta az RMDSz, melyen Szándéknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felépítése és működése. Az RMDSz részvétele a közéletben. Az RMDSz gazdasági és szociális irányelvei. Az RMDSz irányelvei az oktatás kérdéseiről. A sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről. Az RMDSz ifjúságpolitikája. – A tagságra vonatkozó kitétel (tag lehet minden „18. életévét betöltött magyar nemzetiségű állampolgár”) kirekesztő jellegű volt, emiatt több támadás érte a Szövetséget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). Utóbb ez a paragrafus módosult. [Domokos1: 126.] – A 6. pont rögzítette a szövetség ún. ernyőszerepét: „A Szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdekvédelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében.” (→ 1990.01.07, 1990.02.24)A FSN Kovászna megyei tanácsa elnökévé választotta Kozsokár Gábor közgazdászt. A székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi erőszakos cselekményekkel (gyújtogatás, lincselés) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos Géza tisztázta: „a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják”. 1990. május 8.Nagyváradon beiktatták a KREK új püspökét, Tőkés Lászlót. (Ünnepi beszédét lásd: RMSz, máj. 16.)A Hídfő ismertette az Oroszhegyen 1989. dec. 22-én történteket. A basáskodó, népnyúzó ottani rendőrparancsnok, Liviu Cheuchişan a népharag áldozata lett, a falu másik ro. rendőrét – mivel nem szolgált rá – nem bántották. Utóbb a rendőrség húsz embert akart bekísérni, de az akkori tanácselnöknek (Burus Endre), letartóztatási parancs hiányában, ezt sikerült megakadályoznia. Tudomása nélkül négy embert elvittek, ezt a négyet (Ambrus Pál, Nagy Imre, Nagy István, Vass Kis Előd) tartóztattak le és állították bíróság elé. (→ 1990.01.04, 1990.06.15, 1990.07.03, 1990.11.28) 1990. június 15.A Valóság riportja újabb fejleményeket közölt az 1989. dec. 22-i népharag megnyilvánulásairól és az azóta indult magyarellenes kampányról. Carolina Ilica cikkét kritizálja, rámutatva, hogy a Székelyföldön m. rendőrökkel is elbántak, Oroszhegyen pedig csak azzal a rendőrrel végeztek, aki rászolgált, a másikat nem bántották, tehát a lincselések nem román-, hanem rendőrellenesek voltak.1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. április 4.Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. június 6.Újabb vitát eredményezett az alkotmányozó bizottságban az anyanyelv használatának kérdése. [RMSz, jún. 6.]Zetelaka lakói levélben kérték Iliescu elnököt, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági per elítéltjeit. (→ 1991.03.29, 1991.11.12) 1991. október 17.A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Hargita és Kovászna megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. Az RMDSz kérte, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, de – a nyilvánvaló manipulációs okok miatt – az indítványt elvetették, a jelentést a tévé és a rádió is közvetítette. Az ún. Har–Kov-jelentés elüldözötteknek tüntette fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre kihelyezett tanárokat, akik 1989 után visszatértek a szülőföldjükre. A m. és ro. iskolák szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György kért szót, bejelentve, hogy a Har–Kov-jelentés ismertetése révén a tévé nézői a m. kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak” lehetnek tanúi. Az RMDSz parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg”. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekintette azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a személyeket nem románságukért lincselték meg, hanem azért, mert a Ceauşescu-rezsim kíméletlen rendőrei voltak. A jelentéstevők elhallgatták, hogy a két székely megyében m. rendőrökkel is végzett a népharag, ugyanakkor azt sem említették, hogy rendőr-áldozatok színromán helységekben is voltak. (→ 1991.10.24) – A jelentést brosúra formájában országos szinten terjesztették. (→ 1992.02.12)A szenátus elfogadta a SRI működéséről szóló törvény tervezetét. A tervezet jellegéről Markó Béla beszélt az RMSz riporterének. [RMSz, okt. 17.] 1991. november 12.A zetelakiak ügyében a fellebbviteli bíróság megerősítette az alapfokú ítéletet (→ 1991.03.29), noha a rendőrhalál körülményeit nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. [RMSz, nov. 12.]1992. március 27.Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30) A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06) 1995. november 22.Frunda György fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, hogy Iliescu elnök közbenjárását kérje a marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál és a zetelaki rendőrgyilkosság miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét személy (Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor) kegyelmi kérvénye ügyében. [Táj., nov. 22.]Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.] lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
