|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 24 találat | lapozás: 1-20 | 21-24 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: nemzetstratégia / nemzetpolitika / nemzettudat / tudásközpontú nemzetfejlesztés 1994. október 22.Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.] 1995. július 30.Székesfehérváron befejeződött az a kétnapos konferencia, amelyet az Interconfessio Társaság által korábban rendezett (→ 1994.11.19) eszmecsere folytatásának nevezett az ülést megnyitó Szabó Péter, a Svájci M. Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) elnöke. A tanácskozáson egy lehetséges, dinamikus m. paradigma (léthelyzet-felfogás) körvonalait vázolták. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. [RMSz, aug. 1.] (→ 1995.08.16)Sepsiszentgyörgyön kétnapos találkozón vettek részt a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (AFDPR) tagjai. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen. [Háromszék, júl. 31.] 1995. augusztus 16.Az akkreditáló bizottság javaslatára a kormány 30 felsőoktatási intézménynek adott ideiglenes működési engedélyt. A visszautasított tanügyi intézményeknek (pl. a BBTE közgazdaságtudományi kara és a SIRF hittanári–jogi kara) be kell szüntetniük az oktatási tevékenységet. [EN, aug. 16.] (→ 1996.02.07)Az Interconfessio Társaság a magyarság felemelkedésének útját keresi. Borbély Imre, a társaság elnöke a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. [EN, aug. 16.] 1996. május 26.Újabb tanácskozást szervezett Székesfehérvárott az Interconfessio Társaság az egyetemes m. nemzetstratégiáról. Az Új magyar paradigma előadói egyetértettek abban, hogy a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Borbély Imre az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek kérdéseiről beszélt. Szerinte a legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve szerepel a programban az erdélyi m. kataszter fölállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, egyúttal választói névjegyzékül is szolgálna. Azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSz-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” – mondta Borbély Imre. [EN, jún. 12.] (→ 1996.07.31)1996. június 5.Văcăroiu miniszterelnök a parlamenti pártok vezetőivel egyeztetett. Egyetértettek abban, hogy a kormányzat lemond a 3%-os bejutási küszöb fölemeléséről és lerövidíti a pártok bejegyzésének hathónapos időtartamát. Ebben az esetben nov. 3-án tarthatnák a parlamenti és az elnökválasztást. [Szabadság, jún. 7.]Csoóri Sándor szerint – a magyarok közelgő 4. világtalálkozóján (→ 1996.06.16) – kísérletet tesznek egy nemzetstratégia kialakítására. [Szabadság, jún. 5.] 1996. július 31.A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.] Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.] 1996. október 30.Borbély Imre elmondta: valóban sokat hiányzott a parlamenti ülésekről, de olyan külügyi tevékenységet folytatott, amely a magyarság autonómiáját célozta meg; az összmagyar stratégia kidolgozásán munkálkodott, a kigondolt koncepció érvényesítésére megfelelő pol. pozíció szükséges. [EN, okt. 30.]1998. március 10.Borbély Imre, az MVSz nemzetstratégiai bizottságának koordinátora kifejtette, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. „Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. (…) Kézenfekvő lenne a veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letepeledést célzottan megkönnyíteni.” [EN, márc. 10.]Az RMDSz ÜE közleményben kérte fel a szövetség helyi szervezeteit, a civil egyesületeket és társaságokat, hogy – az 1848-as forradalom 150. évfordulóján – a helyi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. [Táj., márc. 10.] 1998. június 23.Tőkés László elmondta: sokat várnak az új magyarországi kabinettől a h. t. magyarok, mert most előtérbe került a „nemzetben gondolkodás eszméje”, amely természetes rokonszenvet kelt bennük. [MTI]Gabriel Andreescu nyílt levélben fordult az SzKT tagjaihoz és amellett érvelt, hogy az RMDSz ne hátráljon ki a koalícióból. Az a helyzet, amelyben a szövetség van, a lehetőségek maximuma, a koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését. [RMSz, jún. 24.] Durva támadás jelent meg a RomLib hasábjain Tőkés László ellen, az ismét előráncigált „kollaboráns” ügy kacsán. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSz ezek utáni viselkedését: ha „lerázza magáról” a tb. elnököt, a szövetség bebizonyítja „európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét”, ha nem válik meg Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy az Európa felé való menetelésük nem más, mint menetelés Ro. ellen. [Sajtóf., jún. 23.] – Az Adevărul is hasonló hangnemben tálalta egy állítólagos Tőkés–Orbán-paktum létét, amelyet a tb. elnök azzal cáfolt, hogy a megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az a Dorin Suciu, aki az 1990. márciusi provokáció idején is képtelenségekkel töltötte meg az újságokat. [Szabadság, jún. 24.] 1998. október 17.„A m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, ez pár száz évig így marad, erre kell számítani, s emiatt összmagyar stratégia kialakítására van szükség” – mondta Németh Zsolt, külügyi államtitkár. Ez azt jelenti, hogy a m.–m. párbeszéd számára kiszámítható, rendszeres és emberi kapcsolatokon alapuló rendszert kell kialakítani. [Szabadság, okt. 17.]Ion Iliescunak szándékában áll jogi úton megtámadni a PSE létrehozására vonatkozó rendeletet. [Szabadság, okt. 17.] Kolozsváron ünnepségen emlékeztek meg a hajdani Művészeti Főiskola 1948-as alapításáról. [Szabadság, okt. 20.] 1998. november 5.Markó Béla örömmel üdvözölte a tényt, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában. [Szabadság, nov. 5.]Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.] Balogh Barnabás, Borzási Gyula, Csernák Béla és Kállay László Alternatív tájékoztatás c. levelet juttatott el 2 újság szerkesztőségébe, melyben a püspökválasztásról ismert korábbi véleményekkel (→ 1998.10.22) szemben próbálják „megmutatni az érem másik oldalát”. Az aláírók idézték Tőkés László kijelentéseit: „egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet” és „én nem szeretettel akarok kormányozni”; szerintük a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. [BN, nov. 5.; Szabadság, nov. 5.] – Tőkés László válasza a vádaskodásokra: „Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért – számukra vereséggel felérő – választási eredménybe.” [Szabadság, nov. 14.] (→ 1999.05.10) Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.] 1999. február 20.Budapesten tartották a Magyarország és a határon túli magyarság c. konferenciát, melyen a h. t. m. szervezetek (RMDSz, MKP, KMKSz, VMSz, VMDP, HMDK, MMNÖK, KDT) képviselői, az MVSz, a kormány és a m. parlamenti pártok képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Martonyi János elmondta, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát, melynek célja egyértelmű: a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él. [Ugyanezt Németh Zsolt is leírta az RT-kongresszusnak (→ 1999.03.06) küldött levélben. (RMSz, márc. 8.)] A konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT; ]990323) pol. konzultatív testület létrehozását, mely évente legalább egy alkalommal tanácskozik. [Szabadság, febr. 22.]Szatmárnémetiben, a PUNR vezetőinek tanácskozásán Valeriu Tabără, a párt elnöke óvott attól, hogy a m. kisebbségnek visszaadják az ingatlanait. [RMSz, febr. 23.] 1999. július 31.Fehéregyházán – nagyszabású ünnepség keretében –, a múzeum kertjében, egész alakos Petőfi-szobrot avattak (→ 1999.07.21). [RMSz, aug. 2.]Petőfi halálának 150. évfordulóján a PEN-központok irod. estet szerveztek Székelykeresztúron. A népes hallgatóság előtt megtartott ülésen Gálfalvi Zsolt, Ana Blandiana, Hubay Miklós, Pomogáts Béla mondott beszédet. [HN, aug. 3.] A Petőfi-ünnepség után fórumot tartottak Marosvásárhelyen, ahol Hámori József és Martonyi János helyi üzletemberekkel és a közélet képviselőivel találkozott. Martonyi a m. kormány nemzetpolitikájáról, a m.–m. párbeszédről, a koszovói válság rendezéséről és bukaresti tárgyalásairól beszélt. [RMSz, aug. 3.] 1999. november 12.Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]2000. január 28.Esztergomban 15 országból mintegy 200-an vettek részt az Egyház és magyarság című konferencián, ahol arra keresték a választ, hogy mit tettek és tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. [RMSz, febr. 10.] (→ 2000.02.16)2000. június 10.Dávid Ibolya terveiről beszélt: a közeljövőben ismét találkozik Valeriu Stoicával, hogy tisztázzanak néhány m.–ro. jogharmonizációs problémát. Dávid Ibolya fontosnak tartja a státustörvény alapos, körültekintő előkészítését. [BN, jún. 10.]Két szociológus, Gereben Ferenc és Tomka Miklós mérte föl az anyaországi és az erdélyi vallásosság és nemzettudat állapotát. Erdélyben a m. lakosság mellett a ro. lakosság viselkedését is vizsgálták. Az Istenben nem hívők aránya Erdélyben: m.: 5% (ro.: 3%), Mo.: 27%. Soha nem imádkozik (vagy legfennebb évente): Mo.: 29%; Erdély: m.: 5% (ro.: 2%). Az erdélyiek elsöprő többségben tettek tanúságot m. kötődésükről és identitásukról. [HN, jún. 10.] Több mint 200 ezer hívő vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún, zarándoklaton és szabadtéri szentmisén, melyet Jakubinyi György érsek celebrált; a homilíát Bosák Nándor, az újonnan fölállított Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke mondta. Jakubinyi felidézte II. János Pál tavalyi (→ 1999.05.07) intését: „Maradjatok hűek hitetekhez, ápoljátok kultúrátokat, anyanyelveteket, ragaszkodjatok szülőföldetekhez.” [Szabadság, jún. 12.] 2002. február 20.A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely a PSD–RMDSz protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy a m. többségű vidékeken a nyelvet ismerő rendőröket alkalmazzanak. – Az ellenzék hevesen tiltakozott. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]A KREK ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSz-től; Szilágy megyét konkrétan is nevesítették. Tőkés László szerint a helyi RMDSz titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, hogy késleltessék a Kálvineum visszaadását. Deák László megyei elnök cáfolta a vádakat. [RMSz, febr. 20.] Markó Béla, a Fidesz kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelynek kialakításában nagy szerepe volt a Fidesznek, de a kárpát-medencei magyarságnak is. Az erdélyi magyarságnak egyszerre kell szembenéznie az asszimiláció és a kitelepülés veszélyeivel. Az itthon maradáshoz önálló oktatási és kulturális intézményrendszer kell, de szükség van az elkobzott vagyon visszaadására, gazdasági fellendülésre és munkalehetőségekre is. [RMSz, febr. 20.] Székelyudvarhelyen megoldódni látszik a pénzügyi krízis (→ 2002.01.12): a prefektussal folytatott megbeszélés nyomán megemelték a helyi adókat, így sikerül majd életben tartani a helyi kulturális intézményeket. A pótköltségvetés jóváhagyásáig sikerült pénzt szerezni a színháznak, a könyvtárnak. [Krónika, febr. 20.] A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeinek éhségsztrájkja nyomán sikerült elérni azt, hogy a Műv. Min. megígérje: rendezik a színház státusát. [Krónika, febr. 20., febr. 21.] (→ 2002.01.22, 2002.01.28, 2002.02.06) 2002. április 27.Tőkés László szerint a Mo.-i kormányváltás a négy év alatt kiépített nemzetpolitika zátonyra futását jelenti. [SzFÚ, ápr. 27.]2003. január 15.Az RMDSz kongresszusával azonos városban és időben lesz a KREK közgyűlése is – jelentette be Tőkés László. Egyetlen megoldandó kérdéskör: a ref. egyház missziói és nemzetpolitikai feladatai. [Szabadság, jan. 15.] (→ 2003.02.01)Az RMDSz nem ért egyet a választási törvény kormánypárt által szorgalmazott módosításával, mivel az egyéni választókörzetes rendszer által a szövetség helyeket veszítene a parlamentben. [Krónika, jan. 15.] Az előzetes ígéretek szerint mégsem az 1972-es katonai térképet kezelték alapdokumentumként a két megye határvitájában (→ 2002.12.21), így csökkent a Hargita megyeiek esélye, hogy visszaszerezzék a Békás-szoros környékét. A nyár folyamán a két megye kataszteri hivatala újra egyeztetni fog. [Krónika, jan. 15.] A kolozsvári m. középiskolákban 4 m. osztályt kell megszüntetni, mert az osztályok létszámát fölemelték 25-ről 30-ra. A tanárok szerint több szakközépiskolai osztályra lenne szükség, sőt felmerült egy szakközépiskola-központ létrehozása is. [Krónika, jan. 15.] 2004. február 12.Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén Markó Béla kifejtette, hogy még nem beszélhetünk közös nemzetpolitikáról. A közös stratégia hiánya oda vezethet, hogy a h. t. magyarság kérdése pártküzdelmek martalékává válhat. Az áttelepedések támogatása – rövid távon – érdeke lehet ugyan a m. kormánynak, de ezt nem lenne szabad hosszú távon is támogatni. [Krónika, febr. 12.]lapozás: 1-20 | 21-24
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
