|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 73 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-73 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: nacionalista / nacionalizmus propaganda / erők / uszítás / megnyilvánulások (erők, mozgalmak, pártok) nacionalizmus 1990. január 25.Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz). Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József. Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. július 28.Kilenc RMDSz-szenátor nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Szerintük ezt szolgálja sok esetben a sajtó, a rádió és a televízió, de hasonló hangulatot szítanak a különböző nagygyűlések és tüntetések, sőt a parlamenti megnyilvánulások is. A támadások főleg az anyanyelvű oktatás ellen irányulnak. (→ 1990.08.29)Marosvásárhelyen Színiakadémia lett a korábbi Színművészeti Intézet. 1990. augusztus 14.Dicsőszentmártonban megalakult a Sipos Domokos Művelődési Egyesület.A Szabadság cikket közölt a România Mare c. hetilapról. A lap vezetői (Eugen Barbu igazgató és C. V. Tudor főszerk.) a Ceauşescu-rezsim hű alattvalói, most nacionalista uszításból kovácsolnak politikai tőkét. 1991. április 6.Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését. 1991. április 18.Kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Miterrand francia elnök, akivel Domokos Géza is találkozott. Domokos elmondta, hogy virágzik a nacionalista politika, még a legmagasabb szinten is; elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. – A másnapi sajtóértekezleten a VR szóvivőnője – túljátszva szerepét – előadást tartott a francia elnöknek a romániai kisebbségekről. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. [RMSz, ápr. 20.; Szabadság, ápr. 20.]1991. május 16.Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.] 1991. június 12.A képviselőház tanügyi bizottságában ismertették az 521/1991. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező ro. osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Továbbá: Ro. földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is. Nagy Benedek felszólásában visszautasította ezeket a kitételeket, hangsúlyozva, hogy a minisztérium engedményeket tett a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceauşescu erőszakos asszimilációs politikáját. [RMSz, jún. 15.] (→ 1991.06.26)Borisz Jelcin megnyerte az orosz elnökválasztást. 1991. június 26.Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.] Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07) 1991. július 5.Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről. Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt. Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26) 1991. október 9.A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.] Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen. Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.] 1991. november 26.Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.] A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.] 1991. december 10.A tárgyalások során a ro. partner azt akarta, hogy „válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni.”– jelentette ki Horn Gyula egy interjúban. A Har–Kov-jelentés nacionalista tálalása kapcsán arra kérte a partnereket, mondják meg, mikor került sor a m. parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. [RMSz, dec. 10.]1992. március 28.Tőkés László elmondta, hogy még a Polgári Szövetség (AC) is engedményeket tett a nacionalizmusnak, ro. oldalról csupán egy szűk értelmiségi réteg tekinthető szövetségesnek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSz-en belüli platformosodásra. [Népszabadság, márc. 28.]1992. április 11.Kilépett a PNL a Demokratikus Konvencióból (CD), mert nem ért egyet az RMDSz – szerinte – nacionalista politikájával. [MTI] (→ 1992.07.06)Az RMDSz Kolozs megyei elnöksége tiltakozott a polgármesteri hivatal 86/1992. sz. rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló, 69/1991. sz. törvény 30. szakaszával. [Szabadság, ápr. 11.] Nicolae Spiroiu sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Securitate iratainak egy része a hadsereg irattárában van, s azokat 30 évre zárolták. 40 ezer [!] dossziénak nyoma veszett az 1989. dec. események idején, 35 ezer iratcsomót a SRI őriz. [MH, ápr. 11.] 1992. április 13.Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian. A m. etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Ro. ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. [ÚM, ápr. 14.]1992. május 2.Székelyudvarhelyi ülésén arról döntött a KOT, hogy a rendkívüli kongresszust csak a parlamenti választások után tartják; Domokos Géza (aki fölajánlotta lemondását) őrizze meg tisztségét a kongresszusig. A parlamenti jelöltek állítását a megyei (Hargita megyében: a széki) szervezetek hatáskörébe utalták. A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került nacionalista erők törvény- és alkotmányellenes intézkedései ellen: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozták a megyei tanács megalakulását; Kolozsvárott a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését. [RMSz, máj. 6.]1992. június 6.Kétéves fennállását ünnepelte a România Mare c. nacionalista hetilap. A lap nyíltan sürgette egyes RMDSz-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését a székely megyékben. A lapot köszöntötte tk. Alexandru Bârlădeanu és Vasile Moiş, a szenátus elnöke, ill. alelnöke. [Háromszék, jún. 6.]1992. július 26.Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek.Kolozsvárott ro., német és m. tanárok, kutatók Értelmiségiek A Demokráciáért néven csoportot alapítottak. Felhívásukban elítélték a túlfűtött, demagóg nacionalizmust, kifejtve, hogy az 1918-as gyulafehérvári elvek időszerűek maradtak. Felszólaltak a legionárius eszmék térhódítása ellen és kifejezték bizalmukat a kommunizmus végleges térvesztésében. [RMSz, aug. 13.] 1992. július 28.A Tribuna Ardealului nacionalista megnyilvánulásnak tartja a m. prefektusok leváltását, a kommentár szerint az intézkedés interetnikus konfliktusok előidézését célozza.1992. augusztus 27.A CD üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldovával, etnikai, vallási vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. [BN, aug. 27.]Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár „érdeklődéssel fogadta”, hogy a m. vezetők elhatárolódtak az Erdélyi Világkonferenciától, de hozzáfűzte, hogy Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. [MH, aug. 27.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
