|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 86 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-86 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: magyarellenesség (magyarellenes gyűlölet, közhangulat, kampány, tüntetés); ~ megnyilvánulásai 1989. december 27.A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”. Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04) 1990. január 25.Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz). Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József. Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. február 3.Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23) Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24) A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14) 1990. március 16.A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is.1990. március 17.Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30) Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. március 18.Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság. A KJNT tisztikara: Pozsony Ferenc (eln.), Salat-Zakariás Erzsébet (titkár); szakosztály-vezetők: Gazda Klára (tárgyi néprajz); Könczei Csilla, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos (szellemi néprajz); Nagy Olga (társadalom-néprajz), Bardócz Sándor (ifjúsági tagozat).Domokos Géza kifejtette: a ro. sajtóban sorozatban megjelenő magyarellenes cikkek az RMDSz lejáratására törekszenek. A háttérből irányított provokációk közvetlen célja, hogy a magyarság által kivívott kevés eredményt is visszavonhassák. A hatalom – cinkos hallgatásával – támogatja a VR ugyancsak átlátszó szándékát. [RMSz, márc. 18. 1990. március 19.Marosvásárhelyen folytatódtak a ro. nacionalisták tüntetései. Délelőtt a városháza előtti tömeg Kincses Előd lemondatását követelte. Kincses (a CPUN jelenlévő vezetőivel folytatott egyezkedés után) lemondott a megyei vezetésben betöltött tisztségéről. – A város utcáin botokkal felfegyverzett csoportok randalíroztak. Leverték a magyar cég- és utcatáblákat, az RMDSz székházát fejszékkel és dorongokkal támadták meg. Az épület padlására szorítottak mintegy 75 embert, akiknek sikerült eltorlaszolniuk a feljáratot. A tétlen rendőrség helyett – Sütő András megyei RMDSz-elnök többszöri követelésére – végül megjelent Ion Judea ezredes (a municípiumi CPUN elnöke), Scrieciu tábornok (a megyei CPUN alelnöke) és a katonaság. Scrieciu szabad elvonulást ígért az épületben rekedt személyeknek. Az oda vezényelt teherautóra felszállni készülő Sütő Andrást súlyosan bántalmazták (bal szeme világát elvesztette, több bordáját betörték). [Bővebben lásd Kincses 1.]1990. március 20.Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították. A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. március 22.A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02) Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09) 1990. március 23.Marosvásárhelyen újabb heves magyarellenes tüntetés volt.Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, akivel a marosvásárhelyi véres eseményekről tárgyalt. Marosvásárhelyi ro. ifjúsági szervezetek és a MADISz közös kiáltványban ítélték el a történteket, követelték a felelősség megállapítását és a bűnösök felelősségre vonását. A kormány nyilatkozatban határolta el magát az alaptalan vádaktól, miszerint a székely megyék m. lakossága szeparatizmusra hajlana, ugyanakkor ígéretet tett a rágalmazók megbüntetésére és az anyanyelv korlátozás nélküli használatára. (→ 1990.05.22) 1990. május 22.A KREK állásfoglalása elítélte a magyarellenes közhangulatot és emlékeztette a kormányt korábbi ígéreteire (→ 1990.03.23). [Szabadság, máj. 22.]1990. június 15.A Valóság riportja újabb fejleményeket közölt az 1989. dec. 22-i népharag megnyilvánulásairól és az azóta indult magyarellenes kampányról. Carolina Ilica cikkét kritizálja, rámutatva, hogy a Székelyföldön m. rendőrökkel is elbántak, Oroszhegyen pedig csak azzal a rendőrrel végeztek, aki rászolgált, a másikat nem bántották, tehát a lincselések nem román-, hanem rendőrellenesek voltak.1990. július 11.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása. 1990. augusztus 13.Kolozsvári tanácskozásra gyűltek a m. egyházak képviselői és állásfoglalást adtak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. (→ 1990.01.22, 1990.06.04, 1990.09.04, 1990.10.22)Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott, amelyen jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott. [Népújság, aug. 15.] 1990. szeptember 10.Bukarestben munkaülést tartott az RMDSz elnöksége. Értékelték az ország helyzetét, a politikai bizonytalanságot. Aggodalommal állapították meg, hogy nem szűntek meg a magyarság elleni támadások.1990. október 5.A Kolozsvárott ülésező OV elfogadta Az RMDSz a demokratikus Romániáért – Elvek és elvárások programcsomag tervezetét. (→ 1991.03.02)A m. Külügymin. szóbeli jegyzéket intézett Ro. budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a ro. sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók, cigányok ellen irányulnak. A România Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Ro. megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. (→ 1990.10.12) 1990. december 27.Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat. 1991. január 18.Radu Necula vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak a márciusi 19–20-i (Marosvásárhely) és június 13–15-i (Bukarest) események hivatalos jelentéseit. [RMSz, jan. 18.]A Népújság a gyűlöletkampány további eseteiről számolt be. Több m. személyt ok nélkül bántalmaztak. 1991. február 13.Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét. Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21) Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. április 13.Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
