|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 61 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-61 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: autonómia-tervezet (-koncepció, -statútum) 1992. november 9.Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu – beiktatási beszédében – megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.] 1993. február 28.Marosvásárhelyen szakértői tanácskozás foglalkozott az önrendelkezés kérdésével. Elhatározták, hogy vitát kezdeményeznek a létező tervezetekről. [PH, márc. 1.]1993. március 11.Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.]1993. április 1.Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.] Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.] Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.] A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.] 1993. április 28.Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.] Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.] A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.) 1993. május 11.Patrubány Miklós és Szőcs Géza [noha a költő megígérte, hogy visszavonul a politikai élettől (→ 1992.03.24; 1993.06.04)] az RMDSz képviseletében, Varsóban részt vett az EDU ülésén, ahol a szövetség csatlakozási kérelmét bírálták el (→ 1992.03.17; 1993.09.01). [PH, máj. 11.]Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális, oktatásügyi és önkormányzati memorandum tervezetét, és a hetvenéves kisebbségi létet ismertető Fehér Könyv tervezetével foglalkoztak. [RMSz, máj. 14.] Marian Munteanu, volt diákvezér (→ 1990.05.01) a Vasgárdát kívánta újjáéleszteni, amikor legionárius eszméket hirdetett a Romániáért Mozgalom gyűlésén. [RMSz, máj. 11.] 1993. augusztus 27.Antall József – mint az EDU alelnöke – fogadta Markó Bélát és Bugár Bélát a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKdM) elnökét. (→ 1993.09.01)Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. [RMSz, szept. 1.] (→ 1993.11.15) 1993. november 15.Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.] 1993. november 17.A PNTCD és az RMDSz feltételhez kötötte részvételét a dec. 1-jei ro. nemzeti ünnepen. Biztosítékot kérnek Iliescutól arra vonatkozóan, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-es események (→ 1990.12.01). Azóta Iliescu – szóvivője útján – elnézést kért, de most ismét elmérgesedett a kormánypárt és az ellenzék viszonya. A CD pártjai egymás után jelentették be a gyulafehérvári ünnepség bojkottját, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány nem engedi be az országba Mihály királyt. [MN, nov. 17.] (→ 1993.12.01)Az ellenzék (köztük az RMDSz) kormánycserét sürgetett. [RMSz, nov. 19.] Az RMDSz sajtóértekezleten ismertette a kisebbségi törvénytervezetet (→ 1993.11.15). Csapó I. József az európai normákkal érvelt, az újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát, mindenben a ro. nemzetállam létének veszélyeztetését látták. [RMSz, nov. 19.] 1993. december 7.Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]Az RMDSz ÜE határozata szerint az RMDSz helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. [MH, dec. 7.] Kézdivásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az AESz. A korábbi elnököt (Zsigmond Győző) Tulit Ilona váltotta föl. A vezetőség tagjai: Ördögh-Gyárfás Lajos (főtitkár); Antal Sándor, Komoróczy György, Mészely József. Tb. eln.: Péntek János. [RMSz, dec. 7.] 1993. december 20.A parlamentben iktatták az RMDSz nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét (→ 1993.11.15). [RMSz, dec. 24.]1994. január 4.A bukaresti bíróság – jó magaviselete jutalmaképp – szabadlábra helyezte Iulian Vladot, a Securitate volt vezetőjét, akit 12 év börtönre ítéltek. [MN, jan. 5.]Markó Béla elmondta: a brassói kongresszus fordulatot jelentett a szövetség életében – beindultak az új testületek, átfogóbb és konkrétabb munkára nyílt alkalom. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye az RMDSz Memorandumának (→ 1993.08.26) és kisebbségi törvénytervezetének (→ 1993.11.15) kidolgozása – ez utóbbi azt jelenti, hogy az RMDSz föladta örökös defenzíváját. Úgy vélte: az emberek valóban elfordulnak a politikától, az RMDSz-től, de ne feledjük: 1990 csak a politikáról szólt, most civil szerveződések is támogatják a közéleti kibontakozást. [RMSz, jan. 4.] 1994. február 1.Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.] A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.] Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.] Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.] 1994. február 16.A CD stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. (→ 1993.11.15) Kifogásolták az autonóm közösségek és a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni a választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló m. iskolahálózatot. – Csapó I. József válaszolt az ellenvetésekre: 75 év nemzetközi dokumentumaival támasztotta alá az RMDSz álláspontját. [MH, febr. 16., febr. 21.]1993. dec. elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület 10%-a állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene – figyelmeztetett Elek Barna képviselő – és elsősorban a kisebbségeket sújtaná a törvény, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjedne, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. [EN, febr. 16.] 1994. március 10.A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.] 1994. november 16.Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23) A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.] 1994. november 25.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz Külpolitikai Tanácsadó testülete, ahol részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése; szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a h. t. többi szervezettel. [RMSz, nov. 30.]1994. december 23.A Mo.-i sajtót csak Gh. Funar provokáló tettei érdeklik, de nincs visszhangja egy olyan kisebbségi törvénytervezetnek, amelyet a ro. demokrata értelmiség jelesei állítottak össze (→ 1994.11.16) – írta Bíró Béla. [MH, dec. 22.]II. Alekszij pátriárka szentesítette az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának döntését, áldását adta az önálló moldovai ortodox egyházra és kinevezte az eddig neki alárendelt Vladimir érseket egész Moldova metropolitájának. (Az unionisták előzőleg a Bukarestnek alárendelt egyházat szorgalmazták.) [RMSz, dec. 23.] 1995. január 18.Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)1995. április 2.Meghívott szakértők társaságában egyeztető tanácskozást tartott Szovátán az RMDSz vezetősége. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. [RMSz, ápr. 5.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
