Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kormányalakítás (-i tárgyalások) / kormányfő kinevezése / kormány beiktatása

1990. június 20.

Az elnöki hivatalába beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormányfőnek. A kormány összetételét az RMSz jún. 30-án közölte: külügymin. Adrian Năstase; védelmi min. Victor Stănculescu; belügymin. Doru Viorel Ursu (őt már jún. 14-én kinevezték, a menesztett Mihai Chiţac helyett); pénzügymin. Theodor Stolojan stb.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) okmányt fogadott el arról, hogy a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásúak, ill. azonos a kultúrájuk és/vagy a vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.

1991. március 23.

Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.

Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit.

1991. április 30.

Petre Roman átalakította a kormányt. A legfontosabb változás: Victor Stănculescu átvette az ipari tárcát, helyette Constantin Nicolae Spiroiu lett a védelmi min.

1991. október 1.

Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.]

A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1991. október 9.

A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)

Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.]

Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.]

1991. október 16.

Hivatalba lépett Theodor Stolojan kormánya, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta a kabinet tagjainak névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látta. [Szabadság, okt. 17.] (→ 1991.10.01)

1992. október 20.

A kormányalakítási megbeszélések során Iliescu elnök az RMDSz küldöttségével (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba, Csapó I. József) tanácskozott. Az RMDSz ragaszkodott a konstruktív ellenzéki szerephez. Kérték a nemzetiségi minisztérium megalakítását, de Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy külföldi útjai során valótlanságokat állít a nemzetiségi problémákról; Szőcs azt válaszolta: kész az elnök rendelkezésére bocsátani a beszédeinek szövegét. Iliescu végül azt javasolta: az RMDSz nyújtson be egy memorandumot a nemzetiségi kérdéssel és a m.–ro. viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. [RMSz, okt. 23.]

1992. november 4.

Iliescu elnök Nicolae Văcăroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek.

1992. november 13.

N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]

A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.]

1992. november 19.

A parlament (260:203 arányban) bizalmat szavazott a Văcăroiu-kormánynak. Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták az új kormányt, de mégis rá szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel – követeléseiknek megfelelően – átalakítják a kormányt. [ÚM, nov. 21.]

1996. november 23.

Bukarestben megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Markó Béla elmondta: az RMDSz miniszteri szinten vesz részt az új kormányban; államtitkári posztokat igényelt az oktatási és kulturális tárcánál, szorgalmazza a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását. [RMSz, nov. 25.]

Bécsben nemzetközi szemináriumot tartottak a kisebbségi oktatásról, ahol részt vett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa is. Az RMDSz-t Borbély László képviselte, aki felszólalásában kifejtette: a jelenlegi törvény nem ad kielégítő megoldást. [Táj., nov. 25.]

Oliviu Gherman (PDSR) lemondott pártelnöki tisztéről és átengedte azt Ion Iliescunak. [RMSz, nov. 23.]

Kolozsvárott, az egyesület rendes évi közgyűlésén kiosztották az EMKE díjait. A tanácskozás napirendjén a m. kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája és ellátottsága szerepelt. A helyzet jellemzésére egyetlen adat: az elnöki palota védelmére többet irányoznak elő, mint a kulturális intézmények támogatására. [Háromszék, nov. 26.]

Megünnepelték a 75 éves R. M. Dalosszövetséget. [Szabadság, nov. 55.]

1996. november 29.

Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]

Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.]

A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.]

1997. január 13.

Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]

Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.]

Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.]

Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.]

Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.]

1998. március 31.

Emil Constantinescu közös konzultációra hívta a koalíció pártjainak vezetőit, hogy az új kormány összetételéről tárgyaljanak. Az RMDSz továbbra is vállalja a részvételt a kormányban, szorgalmazza a válság megoldását. [Táj., ápr. 1.]

Emil Constantinescu a volt elnökkel, Ion Iliescuval folytatott megbeszélést. Szóba került egy új választási törvény meghozatala (a PDSR 5%-osra emelné a bejutási küszöböt, az eddigi 3% helyett). Iliescu vitatta V. Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis „a m. szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre”. [Szabadság, ápr. 2.]

1998. április 1.

Bukarestben tanácskozott a CMN. A közgyűlés megvitatta és előterjesztésre jóváhagyta a közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetet. [Táj., ápr. 2.]

A PNTCD vezető testülete megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu köszönetet mondott Victor Ciorbeának, kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a PD-n belül kell keresni, mely kikényszerítette Ciorbea távozását; az új kormány összetételében meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. A párt Radu Vasilét javasolja a miniszterelnöki posztra. [Szabadság, ápr. 2.]

Valeriu Tabără, a PUNR elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek az RMDSz is tagja. [Szabadság, ápr. 2.]

1998. április 2.

Javier Solana, a NATO főtitkára Bukarestben arról biztosította a ro. vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. [MTI, ápr. 2.]

Megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások: az egyik a programról, a másik a kormány összetételéről folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatásáról, a minisztériumok számának csökkentéséről tárgyal. [Táj., ápr. 3.]

1998. április 6.

Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]

A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]

A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]

A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27)

1998. április 7.

Radu Vasile ismertette a kormánylistát: Andrei Pleşu (külügy); Daniel Dăianu (pénzügy); Victor Babiuc (védelem); Gavril Dejeu (belügy); Radu Berceanu (ipar és kereskedelem); Alexandru Bogdan (mezőgazdaság); Traian Băsescu (közlekedés); Sorin Pantiş (távközlés); Bárányi Ferenc (egészségügy); Andrei Marga (oktatásügy); Horea Ene (tudományos kutatás); Nicolae Noica (közmunkaügy és területrendezés); Sorin Frunzăverde (idegenforgalom); Alexandru Athanasiu (munkaügy és szociális védelem); Ioan Mureşan (reformügy); Valeriu Stoica (igazságügy); Crin Antonescu (ifjúság és sportügy); Alexandru Sassu (parlamenti kapcsolatok); Romica Tomescu (környezetvédelem); Ion Caramitru (művelődés); Alexandru Herlea (európai integráció); Tokay György (kisebbségvédelem). A kormány főtitkára: Radu Stroe, a helyi közigazgatás vezetője: Vlad Roşca; védelmi titkár: Constantin Dudu Ionescu. [RMSz, ápr. 9.]

1998. április 15.

Programbeszédében Radu Vasile kifejtette, hogy nem V. Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy kommunikáljanak egymással és felülkerekedjenek egymás iránt táplált előítéleteiken. Leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkraszállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett; lehetőség szerint tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek módszerétől. [Szabadság, ápr. 16.] A parlament két házának együttes ülése – 317:124 arányban – bizalmat szavazott az új kormánynak. [Táj., ápr. 15.]

Andrei Marga parlamenti meghallgatásakor (is) ellenezte a m. egyetemet. [BN, ápr. 16.]

Kovács László élénken reagált arra az osztrák javaslatra, hogy kötelezzék vízumváltásra a ro. állampolgárokat. Kifejtette: a m. külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Ro. között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Egyetértett azzal, hogy szigorítani kell a (zöld)határ ellenőrzését. [Szabadság, ápr. 16.]

Garda Dezső a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform idején akarták elvenni, de akkor a genfi Népbizottságnál ezt sikerült megakadályozni. 1944 után Mihály király – a m. nép fellépése nyomán – törvényes keretet biztosított a CsM működésének, s azt csak 1948-ban államosították. [RMSz, ápr. 16.]

1998. április 17.

Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]

Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI]

Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.]

Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI]



lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998