|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: autonómia, kulturális 1990. november 24.A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22) 1992. november 29.Tom Lantos összegezte kétnapos romániai látogatásának tapasztalatait. Tárgyalt a külügyminiszterrel, az RMDSz vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása és a BTE visszaállítása. Mielőbb meg kellene nyitni a kolozsvári konzulátust és szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzött magyarokat. [MN, nov. 30.]1992. december 22.Borbély Imre vázolta az önrendelkezés ügyében kihirdetett Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) létrejöttének történetét; fölvázolta a személyi, kulturális és gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez ro.–m. közös érdek. [RMSz, dec. 22.] (→ 1993.01.06)1993. január 4.Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05) 1993. január 15.Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].1993. április 16.Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.] Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.] A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22) 1994. november 3.Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.] Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.] 1995. október 12.Az RMEEÁÉ rendkívüli ülésén megfogalmazott állásfoglalás felhívta az IPU és az ET figyelmét a kisebbségeket sújtó, az egyházi autonómiát semmisnek tekintő okt. törvényre. Az egyházi vezetők kifejtették: az anyanyelven való tanulás jogát a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. – Kitértek az egyházi vagyon restitúciójára is. [Táj., okt. 13.]A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 3. kiadása. (→ 1996.11.06) 1995. november 10.Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]1998. május 8.A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI] Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.] 1999. szeptember 3.Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, számuk elérte az 5,91 milliót, szemben a 4,76 millió fizetett alkalmazottal. [SzFÚ, szept. 3.]A Műv. Min. határozata értelmében közel száz kulturális intézményt utaltak át a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Kelemen Hunor kérésére a KÁMSz és a KÁMO megmaradt a Min. felügyelete alatt és finanszírozásában. [Szabadság, szept. 3.] A TEKT kolozsvári ülésén a nov. 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. A felszólalók nehezményezték, hogy a szövetségnek nincs napra kész tagsági nyilvántartása. Kónya-Hamar Sándor nem értett egyet az elektoros választással, mert ez a választójog megsértését jelenti. [Szabadság, szept. 4.] – Kincses Előd azt javasolta, hogy az SzKT megválasztását kössék össze az önkormányzati előválasztással. [RMSz, szept. 6.] 2003. szeptember 11.Kétórás tárgyalás zajlott le Markó Béla és Adrian Năstase között az aradi szobor ügyében. Năstase egy tervvel, a megbékélési parkkal állt elő, amelyet – állítása szerint – még a hónap folyamán föl lehetne állítani. [Krónika, szept. 11.]Temesvári sajtótájékoztatóján tk. az EMNT létrehozását célzó folyamatról beszélt Toró T. Tibor. Eszerint a szórványmagyarság számára az elérendő cél a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómia lenne. [RMSz, szept. 11.] 2004. augusztus 18.Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője – válaszul Adrian Năstase vádjaira (→ 2004.08.16) – közölte: Mo.-n nincs választási kampány, a ro. kormányfő nyilatkozata arra jó, hogy magyarellenes szavazatokat gyűjtsön a PSD számára. [Szabadság, aug. 18.]10,3 millió ember él vidéken, ami az összlakosság 47,3%-a; a vidéki lakosságnak csupán 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkező, 10,5%-a pedig munkanélküli segélyre szorul. 2,6 millióra tehető a vidéki nyugdíjasok száma, akik a minimálbér töredékének megfelelő nyugdíjból tengetik életüket. Ezek az adatok súlyos szociális helyzetre utalnak és arra figyelmeztetnek: komoly vidékfejlesztési stratégiára van szükség. Sürgősen létre kell hozni a kistérségi társulásokat és meg kell határozni a regionális fejlesztési programokat – mondta Kelemen Atilla képviselő. [RMSz, aug. 18.] Az RMDSz a következő 4 évben szeretné megteremteni a kulturális autonómia jogi kereteit. A szövetség egy kisebbségi törvény tervezetét készíti elő, amely szabályozza a kisebbségek és azok szervezeteinek jogállását és előírja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Ezek hatásköre elsősorban a kisebbségi oktatási, művelődési intézmények felügyeletére terjedne ki. Az RMDSz céljának tartja az eddigieknél nagyobb hatáskört biztosítani az önkormányzatoknak oktatási, művelődési, egészségügyi, gazdasági és közbiztonsági kérdésekben. [SzFÚ, aug. 18.] Adrian Năstase cáfolta, hogy a PRM-vel készülne egyezkedni a PSD; csak az RMDSz-szel és a PUR-ral tárgyalnak egy esetleges koalícióról. [Szabadság, aug. 18.] 2004. augusztus 20.Medgyessy Péter fölajánlotta lemondását, miután a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett. Két nappal korábban bejelentette a kormány átalakítását, s meneszteni akarta Csillag Istvánt, a gazdasági tárca vezetőjét, aki az SzDSz színeiben lett miniszter. Ezt az SzDSz elutasította, s Kuncze Gábor világossá tette: nincs kellő bizalom a miniszterelnök iránt. Az MSzP új kormányfő jelölése mellett döntött. Két jelölt van: Kiss Péter, kancelláriaminiszter és Gyurcsány Ferenc, az ifjúsági tárca vezetője. [Szabadság, aug. 20., aug. 21.; Népújság, aug. 24.]Ro. lakossága 2050-ig 15,7 millióra csökkenhet – állapította meg egy friss prognózis. Az erdélyi m. közösség évente 20 ezer embert veszít, ennek kettős oka van: a szülések alacsony száma és az elvándorlás. Ha nem sikerül megállítani ezt a két tendenciát, 2050-re csupán 700 ezer m. lesz Erdélyben. [Szabadság, aug. 20.] Az elmúlt 14 év alatt 9 kisebbségi törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, de ezek közül egyet sem tűzött napirendre a parlament. Kötő József elmondta: az RMDSz az 1993-as tervezet javított változatát kívánja benyújtani a köv. ciklusban; a tervezet kiegészülne a kulturális autonómia intézményével is. [Szabadság, aug. 20.] 2004. október 13.Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk elfogadtatni, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is – mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia minden nemzeti kisebbségnek érdeke, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és teljes felügyeletét. A választások után a parlament elé terjesztik a törvénytervezetet. [RMSz, okt. 13.]Immár támogatást is fogadhat a Kolozsvári M. Egyetemi Intézet (KMEI), azt követően, hogy a BBTE-n a tanszékek mellett működő háttérintézményekből álló szervezetet szövetségként ismerik el – közölte Veres Valér, az intézmény vezetője. [Szabadság, okt. 13.] lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
