|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 16 találat | lapozás: 1-16 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kisebbségi műsorok, adások / nemzetiségi műsorok (rádió, tévé) 1990. január 8.Ismét sugározni kezdte m. ny. műsorát az RTV. A hagyomány szerint hétfő délutánra tették a fontosabb műsorokat.Átszervezték és átkeresztelték a hírügynökséget: Agerpresből Rompres lett és a CFSN-nek rendelték alá. A fővárosi bíróságon bejegyezték az első politikai pártot: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amelynek a folytonosságát az elnök személye – Corneliu Coposu – biztosította. [Coposu (1914–1995), egy szilágysági falu görög katolikus papjának fia jogot végzett és már fiatalon a politikai pályát választotta. A parasztpárt egyik vezetőjeként 1947-ben vetették börtönbe. Börtönéveinek közel felét magánzárkában töltötte. Amikor az 51 kg-ra fogyott politikust 1964-ben szabadon engedték, már beszélni sem tudott. Két és fél évet kényszerlakhelyen töltött a Bărăganon, majd évekig építőipari segédmunkás volt. Amikor 1989. dec. 22-én a KB épületében jelentkezett, hogy az alakuló új hatalomnak fölajánlja a szolgálatait, Iliescu üzent neki, hogy nincs rá szükség. (Ştefănescu: 43–44.)] 1991. február 3.Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke közölte, hogy febr. 18-tól csökkentik a nemzetiségi műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. – Az intézkedés ellen az RMDSz és az RMÚE egyaránt tiltakozott. (→ 1991.02.13)1991. február 13.Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét. Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21) Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. február 21.Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot. A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08) 1991. március 11.A m. egyházak képviselői nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz a m. és német ny. műsorok adásidejének csökkentése miatt. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)A ro. kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják – közölte az AP hírügynökség, bukaresti ellenzéki forrásokra hivatkozva. (→ 1991.03.19) 1993. február 2.Az RTV nemzetiségi szerkesztőségeinek főosztályvezetője írásban utasította a m. és német adásokat arra, hogy műsoraik ezután csak „kulturális és hagyományőrző” jellegűek lehetnek. Az érintettek tiltakozásukban rámutattak, hogy a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. [RMSz, febr. 2.] – A tiltakozások nyomán Paul Everac, az RTV vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a m. adáshoz. [RMSz, febr. 6.]1997. február 12.A MÚRE kéréssel fordult az RTV vezetőségéhez, hogy állítsák vissza az 1991-ben megnyirbált m. adás időtartamát. [Szabadság, febr. 13.] (→ 1997.03.05)Vezető ro. értelmiségiek levelére reagálva a kormány közleményben jelentette be, hogy megszüntetik az 1948-ban született döntést, amely Mihály volt királyt megfosztotta állampolgárságától. [Szabadság, febr. 14.] 1997. március 5.Fodor Sándor a BTE-vita kapcsán azt írta: furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye (→ 1997.01.31) a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon elfogadhatatlannak tartja. [Szabadság, márc. 5.]Az RTV m. műsorának hétfői adását 20 perccel meghosszabbították. (→ 1997.02.12). Vida Gyula a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Az eddigi (109/1996. sz.) jobb a réginél, de még nem alkalmazza az európai elveket. [Táj., márc. 5.] 1997. július 1.Boros Zoltán az RTV m. adásának vezetője elmondta: a tévé műsorrendjében a 10%-nyi kisebbség részére csupán a műsoridő 3,73%-a jut, a lakosság 7,3%-át kitevő m. kisebbség az adásidőnek csak 1,45%-át kapja. Egy felmérés szerint az erdélyi m. lakosság információit a köv. helyről gyűjti be: m. tévé (71%); m. rádió (63%); m. ny. újságok (61%); RTV m. adása (53%); ro. rádió m. adásai (36%). [RMSz, júl. 1.]Ion Diaconescu (PNTCD) kijelentette: a pápa látogatására a gör. katolikusok és az ortodoxok közötti viszály megoldása után kerül sor. [Népszabadság, júl. 2.] Reizer Pál megyés püspök elmondta: a szatmári egyházmegyében 7 év alatt 12 templomot építettek; Szatmárnémetiben épül a kollégium. [SzFÚ, júl. 1.] 1997. július 5.A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.] A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.] Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.] 1999. február 24.A CNA döntése értelmében minden audiovizuális műsort ro. nyelvre kell fordítani (feliratozni vagy szinkronizálni); az előírás a helyszíni közvetítésekre is vonatkozna. [Szabadság, febr. 24.]1999. március 8.A CNA intézkedése (→ 1999.02.24) ellen Márton Árpád képviselő és Eckstein-Kovács Péter is fellépett. [RMSz, márc. 8.; Szabadság, márc. 8.] (→ 1999.03.16)1999. március 16.Módosította korábbi döntését a CNA (→ 1999.02.24), nem kell románra fordítani (feliratozással vagy tolmácsolással) a nem ro. ny. helyszíni közvetítéseket, csak akkor, ha megismétlik azokat. A felvételről sugárzott adásokat korábban is feliratozni vagy szinkronizálni kellett. [RMSz, márc. 16.]A Szentszék sajtóosztálya hivatalosan is megerősítette, hogy megegyezés született a pápa látogatásáról. A látogatás időpontja: máj. 7-9. Az 1054-es egyházszakadás után római pápa még nem tette a lábát többségében ortodoxok által lakott földre. Érkezés után a Szentatya a kat. püspökökkel találkozik, majd az államfőnél tesz látogatást. Másnap látogatást tesz a fővárosi kat. temetőben, utána a székesegyházban misézik, majd találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a Szentatya ortodox misén asszisztál, délután pedig Teoctist vesz részt a pápa által celebrált misén. Este a pápa visszautazik Rómába. Látva Bukarest ellenkezését, a Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az erdélyi látogatásból. [RMSz, márc. 18.] (→ 1999.05.07) 1999. december 18.Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, levélben ajánlotta föl támogatását Németh Zsoltnak, a leendő konzulátus megnyitásához szükséges feltételek megteremtésében. [RMSz, dec. 18.] (→ 2001.07.02)Marosvásárhelyen – a régi munkatársak jelenlétében – ünnepelte az RTV m. adásának szerkesztősége, hogy 30 évvel ezelőtt indult útjára a műsor. [RMSz, dec. 20.] Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az R. M. Dalosszövetség; a munkálatokat Guttman Mihály tb. elnök nyitotta meg. A szövetség összesen 44 kórust és zenei együttest tart számon, tagjainak száma mintegy 2100. [Szabadság, dec. 21.] 2001. szeptember 21.Markó Béla a tervezett ro. nyelvtörvényről: a nemzeti nyelvek védelmének szükségessége valós gond Európában, de azt törvénnyel megoldani képtelenség; ha mindenképpen jogszabállyal akarják ezt megoldani, akkor biztosítani kell a kisebbségi nyelvek védelmét és az anyanyelvi jogok gyakorlását. – Az RMDSz elfogadja a közszolgálati adó nemzetiségi adásainak részleges ro. ny. feliratozását, de elutasítja ugyanezt a helyi nemzetiségi tévéadások műsorai esetében. [Szabadság, szept. 21.]Egy órával nőtt a Ro. Rádió Kolozsvári Területi Adójának m. ny. műsorideje. [RMSz, szept. 21.] 2002. március 9.Kormányrendelet rögzíti, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek használhatják saját nemzeti jelképeiket (zászló, himnusz) a különböző hivatalos rendezvényeken. [Szabadság, márc. 9.]Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélésen az alkotmánymódosítási elvekről is szó esett, de konkrét ügyek megoldása is napirenden szerepelt (tk. Héjja Dezső kegyelmi kérvénye). [Szabadság, márc. 9.] (→ 2002.03.20) Zsombolyán Petőfi-mellszobrot avattak (Soltész Teophil és Varga Luigi István szobrászok alkotása). [NyJ, márc. 9.] (→ 2002.01.29) A bukaresti közszolgálati rádióban a német és a m. szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A m. szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt. [Népújság, márc. 9.] Pár napra a m. nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta – ünnepségeket tartottak Arany János születésének 185. évfordulóján. [RMSz, márc. 9.] lapozás: 1-16
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
