|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 16 találat | lapozás: 1-16 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kisebbségi kérdés belügy (kisebbségvédelem belügy vagy nem belügy – mint elv) 1990. november 21.Szokai Imre külügyminiszteri államtitkár bukaresti küldetéséről számolt be az RMSz. „Szokai átadta a javaslatot, hogy december 17-én Temesvárott találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogadja el a dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés: belügy.”1991. február 27.Anders Björk, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a ro. parlament együttes ülésén. Kifejtette, hogy az ET nem avatkozik Ro. belügyeibe, egy kivétellel: ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet.A sztrájkoló vasutasokkal történt megegyezés előtt lemondott Ion Aurel Stoica szociális ellátási min., aki a tárgyalásokon a kormánydelegációt vezette. [RMSz, febr. 27.] 1991. július 19.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.] Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből. 1991. október 1.Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.] A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07). 1992. április 13.Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian. A m. etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Ro. ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. [ÚM, ápr. 14.]1992. június 29.Budapesten ülésezett az ET parlamenti közgyűlése. A kétnapos ülés után további értekezleteket tartottak, ahol Szőcs Géza ismertette a Gh. Funarnak köszönhetően kialakult feszült helyzetet, és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, melyben az RMDSz vizsgálóbizottság kiküldését kérte. [RMSz, júl. 1.] – A ro. küldöttség vezetője sajtóértekezleten azt mondta, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza kijelentette: szeretné, ha a szenátor a bukaresti parlamentben is ugyanezt mondaná, tekintve, hogy Vasile Moiş 24 órán belül két, egymást kizáró nyilatkozatot tett. [MH, júl. 2.]1992. szeptember 18.Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott. Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). 1993. január 4.Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05) 1994. augusztus 17.Max van der Stoel Bukarestben tárgyalt a kormány több tagjával. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök kijelentette, hogy az RMDSz által felpanaszolt problémák nem nyertek bizonyítást, az állampolgárok együttélése mintaszerű. [Szabadság, aug. 19.]1995. január 7.Kolozsvárott tartották az RMDSz megalakulása 5. évfordulójának rendezvényeit. Az ünnepség a Közösségi érdekvédelem és önkormányzat c. tudományos tanácskozással kezdődött. Christoph Pan (FUEV-elnök) kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet egy ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek gyakorlatba ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és az autonómia. A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit. [RMSz, jan. 9.]1995. június 15.Horn Gyula telefonon beszélt Iliescu elnökkel és sérelmezte az oktatási törvény korlátozó kitételeit; hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az ET vonatkozó dokumentumaival, így nem lehet ro. belügyként kezelni. Iliescu leszögezte, hogy a törvény még nem végleges. Az alapszerződés ügyében a ro. elnök elmondta, hogy a felek megegyezhetnek, amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai alapú autonómiát. [RMSz, jún. 17.]1995. augusztus 5.Varga László (RMKdP) elítélte a tanügyi törvényt (→ 1995.06.14), amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Ro. belügye, ez egyetemes jogi kérdés. [MN, aug. 5.]Igor Szmirnov, az önmagát Dnyeszter Menti Köztársaságnak kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: Moldova Köztársaság határain belül kívánnak létezni, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. [ÚM, aug. 5.] (→ 1995.12.24) 1997. január 14.További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.] Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.] 2001. augusztus 1.Adrian Năstase kijelentette: a Ro.-i magyarságért egyedül a ro. kormány felelős; nemzetközi fórumokra is csak az emberi jogok durva megsértése esetén tartoznék a kérdés. Fodor Sándor szerint ezt már az RKP is hirdette 1989 előtt, amikor nem engedték, hogy beleszóljanak az ország belügyeibe; furcsa, hogy Németh Zsolt üdvözölte ezt a szempontot. Fodor szerint az ilyen elvek elfogadásához a Balogh Edgár-féle naiv optimizmusra van szükség. [Szabadság, aug. 1.]Siralmas állapotban az aradi Csíky Gergely Líceum épülete: a kiköltöző Henri Coandă iskola – a hivatalos leltárra hivatkozva – minden mozdíthatót elvitt. [Krónika, aug. 1.] (→ 2001.08.07) 2001. augusztus 7.Rolf Ekeus, az EBESz új kisebbségi főbiztosa kijelentette: a nemzeti kisebbségek védelme azon államok feladata, ahol élnek; erre a legjobb módszer olyan törvényi és pol. háttér megteremtésének a bátorítása az adott államokban, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek megvédjék és érvényesítsék érdekeiket. [Szabadság, aug. 7.]A ro. sajtóban egymást érik a borúlátó felmérésék. A lakosság 51, a fiatalságnak pedig 60%-ot is meghaladó részaránya a boldogulást kizárólag külföldön tartja elképzelhetőnek. [Szabadság, aug. 7.] A sajtó vehemens reagálása nyomán (→ 2001.08.01) rendeződött a helyzet az aradi Csíky Gergely Líceumban: a tanfelügyelőség utasítására a ro. vezetőségnek vissza kellett szereltetnie a lámpákat, villanykapcsolókat; a városi tanács gyorssegélyt utalt ki az iskolának. [EN, aug. 7.] 2002. november 30.A m. kormányfő meghívására Budapestre utazott Adrian Năstase, akit Mádl Ferenc is fogadott. A küldöttségben résztvevő Mircea Geoană Kovács Lászlóval tárgyalt, tk. között arról, hogy a szlovák kormányfő (Mikuláš Dzurinda) kategorikus nemet mondott a kedvezménytörvényre. A ro. kormányfő megismételte korábbi álláspontját: a kisebbségek problémáit a gazdaország kormánya kell hogy megoldja; bizalomerősítő gesztusként átnyújtotta meghívóinak az 1956-osokról szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. – A partnerségi nyilatkozat egyik kitétele: megújítják a vízummentességi megállapodást. [RMSz, nov. 30.; Szabadság, dec. 2.]Markó Béla megfontoltságra intette a ro. kormányfőt, annak 28-án tett kijelentései miatt – miszerint a kedvezménytörvény egy szükségtelen jogszabály, s a Szabadság-szobrot nem kell köztéren felállítani. Emlékeztetett arra, hogy kedvezménytörvényről kötött m.–ro. egyezményt a kormányfő is aláírta, kínos lenne újból megnyitni a lezárt vitát. [BN, nov. 30.] lapozás: 1-16
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
