|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 46 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-46 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: jelentés (EU, ET, EP, AEÁ, ENSz, ET – emberi, kisebbségi jogokról, Romániáról) 1991. február 20.A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat. #A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában. 1991. március 1.A Szabadság közölte az AEÁ külügyminisztériuma által kiadott, Romániáról szóló, 18 oldalas jelentés részleteit. (Tk.: a SRI folytatja az ellenzékiek megfigyelését, a hatóságok ellenőrzik a médiát. A jelentés a VR-t a marosvásárhelyi események felbujtójának tartja.)A bukaresti Diákkonvenció tüntetést szervezett, amelyen az utóbbi időkben tapasztalható értelmiségellenes megnyilvánulások ellen tiltakoztak. Iliescu és a kormány lemondását követelték és Mihály királyt éltették. Véget ért az Öböl-háború. (→ 1991.01.17) Bush elnök elfogadta Irak kapitulációját és visszarendelte a főváros felé tartó amerikai csapatokat. 1992. február 4.Az ENSz Emberi Jogi Bizottságának Ro.-ról szóló éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben javult a helyzet, de még messze van az eszményi állapotoktól. Különösen a cigányok helyzete aggasztó. A ro. és m. közösség közötti bizalom változatlan. [RMSz, febr. 4.]1992. június 9.Nyilvánosságra hozták az AEÁ Külügymin. éves jelentését, amelyben Ro.-ról megállapították: nőtt ugyan az emberi jogok iránti tisztelet, de bizonyos területen aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Az országban az elmúlt évben is a nemzeti kisebbségek, ált. a magyarok körüli feszültségek jellemezték a helyzetet. [MTI]1992. december 21.A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.] A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása. 1993. január 21.Tőkés László, a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy „létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni.” [BN, jan. 21.]Felemás eredménnyel zárult Kántor Lajos (a Korunk főszerkesztője) és Gh. Funar megbeszélése. A szerkesztőség használhatja irodáit, de a polgármester fenntartja szándékát, hogy a szerkesztőséget kiköltöztesse. Romániában javult az emberjogi helyzet, de továbbra is megkülönböztetik a m. kisebbséget, állapította meg az amerikai Külügymin. jelentése. A SRI részére előírták ugyan a parlamenti felügyeletet, de kibúvókat is hagytak: a SRI költségvetését a parlament nem ellenőrizheti és a szervezet nemzetbiztonsági indoklással – egyébként tiltott – lépéseket tehet. [Népszava, jan. 21.] 1993. november 6.Kolozsvárott tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja: az oktatásügyi szervezetek és alapítványok tevékenységének összehangolása és egy oktatási kuratórium létrehozása. [RMSz, nov. 10.]Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.] 1994. május 16.Az ET parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező bizottsága elhalasztotta a Ro.-ról szóló König–Jansson-jelentés megvitatását. – Frunda György ismertette az ügy hátterét: az ET május 2-án elküldte Bukarestnek a jelentést, de annak tartalmát – tekintve, hogy az több szempontból is elmarasztalta Ro.-t – a kormány képviselői ellenjelentésben támadták meg. Az ellenzéki képviselőknek nem juttatták el az eredeti jelentés másolatát, s az ellenjelentést is nélkülük állították össze. Emiatt Frunda csak a helyszínen értesült a félrevezető manőverről. Szót kért és felvilágosította az ülés részvevőit, hogy a kormánypárti ellenjelentésről az ellenzéknek nem volt tudomása, aláírások nem szerepelnek a dokumentumon, csak a gépelt nevek. [RMSz, máj. 21.] (→ 1994.05.19, 1994.06.07, 1994.07.28)1994. május 19.Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07)1994. június 7.Az oktatási törvény vitáján kivételesen elfogadtak egy RMDSz-es javaslatot is: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. A módosítás: kivételesen mégis, ha a vallási vagy etnikai alapokon létrehozott intézmény a szülők vagy a tanulók szabad választása nyomán jött létre. [RMSz, jún. 9.]Az ET parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén ismertették a König–Jansson-jelentést (→ 1994.05.19). A politikai bizottság elfogadta a jelentést és hivatalos dokumentumnak tartja a ro. kormánypárt képviselői által benyújtott ellenjelentést, emlékiratot (→ 1994.05.16). A két raportőr 6 hónap múlva újabb látogatást tesz az országban. [RMSz, jún. 9.] (→ 1994.07.28) Az RMDSz ÜE elemezte a tanügyi törvény vitáját. Fölvetették a polgári engedetlenség alkalmazását arra az esetre, ha a dolgok nem a kellő irányba haladnak. [RMSz, jún. 11.] 1994. június 8.Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László. A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.] 1994. július 28.Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a m. kisebbség ragaszkodik hozzá, hogy kikérjék a véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. – Frunda György Strasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET-jelentést kifogásoló, kormánypárti ellenjelentéssel kapcsolatban (→ 1994.05.16, 1994.06.07). A bizottság Frunda jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta. A két raportőr hamarosan visszatér Ro.-ba, hogy ellenőrizze az ET-ajánlások teljesítését. [RMSz, júl. 29.]A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség és a Dnyeszteren túli, orosz többségi lakosságú terület. [Népszabadság, júl. 28.] 1996. április 26.A romániai raportőrök újabb jelentését vitatta meg az ET jogi bizottsága. A dokumentumban negatívumként szerepelt a 133 (jobbára ellenzéki) polgármester leváltása; az újságpapír monopolizálása; a restitúció vontatottsága; az egyházügyi törvény halogatása. [RMSz, ápr. 27.]1996. május 4.Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.] A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.] Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10) 1996. június 19.Frunda György elmondta: az RMDSz elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az ET raportőrei készítettek Ro.-ról; ebben a kommentárban az RMDSz a kormány kétszínű magatartását nehezményezi, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a legjobb példa. [Táj., jún. 21.]Az MVSz (önmeghatározása szerint: az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége) világtalálkozójának (→ 1996.06.16) zárónyilatkozata megállapította: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi küzdelmei; aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek – mindezek ellen a világtalálkozó résztvevői erélyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egységes m. nemzet kialakításának szükségességét, ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei m. kultúra közös intézményeit és szövetségeit. [RMSz, jún. 21.] Az RMGE vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón, ahova mezőgazdasági népfőiskola beindítását tervezik. [RMSz, jún. 19.] Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.] 1996. június 28.Az ET parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségi jogok védelméről. A jelentés támogatja az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumokat, köztük a sokat vitatott 1201-es ajánlást is. Felszólalásában Frunda György hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, amelyet a Velencei Bizottság adott az ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. A Bindig-jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának. A közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, gyakorlatba ültetése azonban kétséges – vélte a Curentul c. lap –, mert maximalista követelményeket támaszt. [RMSz, jún. 28.]Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázárt, ezért lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. A helyét Török Ernő foglalta el. Neményi József Nándor is lemondott képviselői mandátumáról, mert őt a Versenytanács tagjává választották. [Táj., jún. 28.] 1996. november 6.Markó Béla az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszélést Ion Diaconescuval (PNTCD), Emil Constantinescuval, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal (PNL) [Quintus szerint Viorel Cataramă alelnök nyilatkozata – miszerint nem lépne koalícióba az RMDSz-szel – egyszerű magánvélemény]. [Táj., nov. 6.]Az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának strasbourgi ülésen a Ro.-ról szóló, ún. Jansson-jelentés volt a fő téma. Frunda György elmondta, hogy bár a jelentés titkos volt, tartalma – a sajtónak köszönhetően – már széles körben ismert. Javasolta, hogy az új kormány beiktatása után újabb monitoring-bizottság látogasson Ro.-ba, s ellenőrizze az 1993-as ígéretek teljesítését. [Táj., nov. 7.] A MADISz rendezésében megkezdődött a 4. marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál. (→ 1995.10.12, 1997.10.08) 1999. szeptember 16.Radu Vasile önhatalmúlag felülbírálta a kormány korábbi döntését és az egyházakról szóló törvénytervezetet abban a változatban küldte meg a parlamentnek, amely államvallásnak tekinti az ortodoxiát. A vita fonalát ezek szerint ismét föl kell venni a paralamentben. [Szabadság, szept. 16.]Nyugat a Balkán egyik ponteciális konfliktusforrásának tekinti Gh. Funart – derült ki az AEÁ Védelmi Főosztályának jelentéséből. A jelentés fölsorolta a magyarellenes intézkedések legjavát. [Szabadság, szept. 16.] Dicsőszentmártonban 30 éve működik a Népszínház. Ma már hivatalos intézményként is bejegyezték, 18 taggal működnek. [Népújság, szept. 16.] Borbély László lett az orsz. lakásügynökség (ANL) elnöke. Az intézmény célja: hozzásegíteni a különböző társadalmi kategóriákat a lakásszerzéshez. [Népújság, szept. 17.] 2000. február 28.Az amerikai külügymin. által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Ro.-ra nézve nem tartalmaz súlyos kritikát. A kisebbségekről szóló fejezet kitért arra, hogy az 1996-os ro.–m. alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. A vallási részben szó esik az ortodox dominanciáról és arról, hogy lassan halad az erős diszkriminációnak kitett gör. kat. egyház vagyonának visszajuttatása. [Szabadság, febr. 28.]Nagyváradon megalakították az Erdélyi M. Bábos Céhet, a bábosok érdekvédemi tömörülését. [Krónika, febr. 28.] Marosvásárhelyen ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a VR, ahol a 3000 résztvevőnek fölolvasták Ion Iliescu üzenetét, majd Lazăr Lădariu képviselő méltatta a VR szerepét: „Marosvásárhely a románok szenvedésének fővárosa, ahova, ha nem létezett volna a Vatra, ma már csak útlevéllel jöhetnénk.” [UH, márc. 2.] 2000. október 6.Az EP megvitatta a Ro. csatlakozására vonatkozó jelentést: az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. [Népújság, okt. 6.]Dávid Ibolya, aki részt vett az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen, megbeszélést folytatott Dorel Popa helyi polgármesterrel a megbékélési park létrehozásáról és a Szabadság-szobor újbóli fölállításáról. [RMSz, okt. 9.] Nagykárolyban kihelyezett szakot indított ősztől a Nagyváradi Egyetem: egy 20 fős csoport agronómia–kertészet szakon szerez képesítést; a képzés időtartama 5 év. [RMSz, okt. 6.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
